Békésen élnek a romák Spanyolországban PDF Nyomtatás E-mail
2010-09-22 08:56
Betűméret: Kicsi: Betűméret csökkentése Nagy: Betűméret növelése
Békésen élnek a romák SpanyolországbanAz európai sajtó intenzíven taglalja a franciaországi romák kitelepítésének ügyét. Hasonló, bár jóval kisebb visszhangot kaptak az olaszországi kitoloncolások. A nemzetközi vitát kiváltó negatív események közepette érdemes egy pillantást vetni a romák sikeresnek mondható spanyolországi integrációjára. Vajon átvehető-e a spanyol struktúra Európa más országai számára is?
Franciaországot az elmúlt hetekben elítélte az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Európai Unió (EU) több vezetője és a tagállamok részéről is érkeztek hasonló hangú nyilatkozatok, mi több, Barroso és Sarkozy között állítólag hangos szóváltás alakult ki Brüsszelben a múlt heti EU-csúcson. Közben az Aujourd’hui francia napilapban megjelent legújabb felmérés a franciaországi közvélemény hangulatáról szólva megállapítja, hogy a franciák 56%-ban igazat adnak Brüsszel kritikájának. (Természetesen ez több dimenzióban is értelmezhető: nem kizárt, hogy egyenesen a köztársasági elnök személyének szólt a kritika). Egy a romák spanyolországi integrációjának sikertörténetét bemutató, a Times magazinbanban megjelent cikk azonban rámutat: az etnikai kisebbség és a többség együttélése korántsem mindenhol ennyire konfliktusos.
500 év együttélés és sikeres programok
A spanyolok és a cigányok (gitanos) együttélése körülbelül öt évszázadra nyúlik vissza. Természetesen a romáknak Spanyolországban is megannyiszor kellett elviselniük üldöztetést, diszkriminációt és erőszakos asszimilációs törekvéseket. Franco diktatúrája, ahogy más kisebbségek számára is, valószínűleg a XX. századi mélypontot jelentette a romák számára. A katonai rezsim „belső ellenségként” könyvelte el a romákat, erőteljesen elnyomta kultúrájukat (nyelvüket betiltotta) és komoly megfigyelés alá helyezte a gitanos közösséget. A diktatúra utáni új alkotmány a romák (és az összes etnikai illetve nemzeti kisebbség) jogait is magába foglalta, azonban ez természetesen még nem járult hozzá helyzetük alapvető változásához.
Ma Spanyolországban Európa második legnagyobb roma közössége él: a körülbelül 970 ezer fő az ország lakosságának 2%-át teszi ki. Nagy többségük letelepedett és nem folytat nomád életmódot. Sőt, a külvárosi nyomortelepeken élők száma is elenyésző, itt inkább a ’90-es évek óta a Balkánról bevándorolt romák találnak menedéket. A cigányok fele lakástulajdonosnak mondhatja magát, kétharmaduknak pedig biztos jövedelemforrása is van. Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan feszülhet ekkora kontraszt a spanyolroszági és a szomszédos Franciaországban élő romák között?
Természetesen a spanyol állam beavatkozása húzódik a háttérben: Madrid még ma is évi 36 millió eurót költ a romák fedélhez juttatására. A legkiemeltebb program mégis az oktatásé: az ebbe fektetett energia (és pénz) hatására a romák 85%-a tud írni és olvasni, szinte minden cigány gyerek legalább elkezdi az általános iskolát, habár csak 30%-uk fejezi be. A szülők jelentős lakhatási és egyéb szociális segélyekre jogosultak, amennyiben gyermekeik igazoltan rendszeresen iskolába járnak. Spanyolország adja a szakértők által Európa legjobb integrációs projektjének nevezett Acceder programot, amely roma fiataloknak segít szakmát szerezni. A tanfolyamok elvégzése után főiskolai szintű diplomával a kezükben kereshetnek munkát a romák, jelenleg szó van róla, hogy Romániába is megpróbálnák átültetni ezt a kezdeményezést.
Másolhatók-e a spanyolországi sikerek?
Vajon átültethetőek-e ezek a kezdeményezések, és ha igen, ugyanazokat a sikereket lehet-e majd elkönyvelni más országokban is? A spanyol-gitanos kapcsolat valóban elég egyedi és különleges. A cigányok már a XIX. század óta inkább megtelepedtek és lassan felhagytak nomád életmódjukkal, így az integráció szinte automatikusan meg is kezdődött. A romák pedig talán kevésbé álltak ellen ennek a folyamatnak, mint más országokban. Ezzel párhuzamosan a spanyol társadalom is elfogadta, és a spanyol kultúra fősodrába emelte az olyan cigány jellegzetességeket, mint a flamenco, vagy ma már tradicionálisan spanyolnak tartott ruházatok. A spanyolok részéről sohasem szűnt meg a gyanakvás a romákkal szemben, és ahogy Jürgen Dietz szociológus fogalmazott: a kirekesztés és a befogadás furcsa játéka zajlott le a XIX. századtól kezdve.
Az 1980-as években gyakorlatilag a cigányok számítottak a leginkább marginalizálódott csoportnak Spanyolországban. Ennek megfelelően a kormányzat figyelme és pénzügyi forrásai is egyre inkább rájuk fokuszálódtak. Ezeket a forrásokat jól kiegészítették az európai alapok, amelyek az ország Európai Közösséghez való csatlakozása után áramlottak az országba. A történelmi és kulturális hagyományok különbsége miatt tehát erősen megkérdőjelezhető, hogy más országba lehessen átültetni a spanyol integráció intézményeit. Franciaországban például a romák nagy része ma is nomád életmódot él, Közép-Kelet-Európában nem tehető régre a romák letelepítése, és kultúrájukat (cigányzene) nem minden országban fogadják el, mint a nemzeti kultúra részét.
A sikeres integráció természetesen nem jelenti azt, hogy a spanyolok minden ellenérzést eltüntettek magukból a romákkal kapcsolatban, a rasszizmus - talán moderáltabb formában, mint más európai országokban - még mindig létezik. Az interneten és az újságokban megjelent, helyi romáktól és spanyoloktól valamint külföldi turistáktól származó beszámolók szerint az utcáról sem tűntek el maradéktalanul a kéregető cigányok, még akkor sem, ha a spanyolországi roma fiatalok előtt ma már sokkal jobb lehetőségek állnak, hogy kitörjenek nyomorúságos miliőjükből.
C-PRESS - kitekinto.hu
Ez a hír rettentően felcsigázta az érdeklődésemet, kíváncsi voltam a cikkre, hiszen azt harsogja hogy valahol a cigányok végre beilleszkedtek. Nagyon csalódtam a cikk elolvasása után, hiszen abból nem éppen a cikk címeként írt írást találtam, nem éppen a nagy integrációs siker jön elő az írásból. Nézük csak meg közelebbről a cikket ! Mit is olvasok ? Ebbe a kurva nagy integrációban is csak 30%-kuk fejezi be csak az általános iskolát ! Hát nem éppen sikertörténet ! De folytassuk ! Még itt is csak a segélyeket várják a cigányok ! Ezek szerint ezt nevezik integrációnak az EU-ban ? Itt is lakást és segélyt kell adni ezeknek, ezek szerint ugyanaz a felállás mint Magyarországon, itt is és ott is ugyanolyan paraziták. Lakás és pénz, ezt nevezik a cigányok integrációnak ! Nem is értem, hogy ezen mit kell átültetni ide Magyarországra ? Van mit ? Ugyanez már régóta jár cigányoknak, cserébe szaporodnak is rendesen ! 36 millió eurót költ a spanyol kormány rájuk, erre én azt mondom hogy csak költsék rájuk továbbra is ! Nagyon tetszik a Aujourd’hui francia napilap hazudozása is, hiszen mindennap beszélgetek francia barátokkal, így fel tudom mérni a valóságot. Sokan utálják Sarkozyt a franciák közül, de a cigányok hazatoloncolásával a franciák legalább 80%-ka egyetért ! Erről a cikkről nincs mit tovább írni, egy nagy szar liberális hazugság az egész nagy integrációs siker !