Memento

Csak úgy unalmamban végigolvastam az elmúlt évek Magyarországi történéseit, és rá kellett jönnöm arra a szomorú tényre, hogy 1990 óta lényegében a két "nagy" párt az SZDSZ-szel és a rendszerváltónak hívott MDF-fel együtt semmit sem tett a magyar néppért. Íme, győződjetek meg róla ti is.

1991-es évünk - Amire fény derült – de vajon mit titkoltak el?

Január 11.
A Magyar Honvédelmi Minisztérium illetékesei cáfolták, hogy a HM fegyverexporttal foglalkozna, így nincs tudomásuk semmilyen olyan irányú tranzakcióról, mely szerint több ezer géppisztoly került volna illegálisan Magyarországról Horvátországba.
Részletek >>

Január 17.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint sürgősen el kell kezdeni a helyreállítási munkálatokat a bős–nagymarosi vízlépcsőnél, mert az állagmegőrzés drágább.

Január 21.
A KISZ jogutódjaként működő Demisz szerint nem felel meg a Állami Számvevőszék által készített jelentés, amely az ifjúsági szervezet vagyonelszámolásáról szól. A Demisz nyilvános vitára hívja ki Hagelmayer Istvánt, a Számvevőszék elnökét.

Január 29.
Hankiss Elemér egy hónapra eltiltotta a képernyőn való szerepléstől Juszt Lászlót és Franka Tibort egy Torgyán Józseffel készített interjú miatt, amelyben a két riporter támadóan lépett fel, és szakmailag is felkészületlennek mutatkoztak.

Január 30.
Für Lajos honvédelmi miniszter is megerősítette, hogy a HM nem foglalkozik fegyverexporttal, mert a minisztériumnak nincs exportjoga.

Február 1.
A kormány nyilatkozatot adott ki a horvátországi fegyvereladásokkal kapcsolatban, amelyben elismerik, hogy 1990 októberében egy harmadik ország kereskedelmi vállalatának megrendelésére géppisztolyokat szállítottak Jugoszláviába. A közlemény nem tekinti jelentős szállítmánynak az említett ügylet keretében külföldre került fegyvermennyiséget. Ugyanakkor a magyar kormány kijelenti, hogy Jugoszlávia, illetve tagköztársaságai irányába nem változott meg politikája.

Február 3.
Az Országgyűlés ülésén Antall József miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány levelet írt az Országgyűlés elnökének. Ebben kéri, hogy a külügyi és honvédelmi bizottság tartson együttes ülést, ahol a kormány tájékoztatót ad a Jugoszláviába irányuló fegyvereladásról. A Fidesz és az SZDSZ ad hoc vizsgálóbizottság felállítását kéri. A kormányfő ezeket a javaslatokat elutasította.

Február 6.
Közös zárt, hatórás ülésük után – ahol kormánypárti javaslatra az elhangzottak államtitkoknak minősültek – közleményt adott ki az Orszaggyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága, amelyben megállapítják, hogy a Jugoszláviába irányuló fegyverexport során "eljárási mulasztás történt, majd az ügy nyilvánosságra kerülése után ennek kezelésében hibák fordultak elő". Boross Péter belügyminiszter vállalta a felelősséget azért, hogy elmulasztotta összehívni a fegyverszállítás engedélyezésére jogosult államtitkári bizottságot. Kiderült, hogy az ügyről korábban Jeszenszky Géza és Boross Péter tudtak.

Február 9.
Antall József miniszterelnök negyvenperces interjút adott a televíziónak. A fegyverexporttal kapcsolatban leszögezte, hogy nem állapítható meg egy személyre vonatkozó felelősség.

Február 12.
Az Országgyűlés ülésén Antall József ismertette a kormány álláspontját a jugoszláviai fegyvereladás ügyében. A miniszterelnök többek között kijelentette, hogy az exportnak nem volt politikai háttere, az kizárólag üzleti megfontolások alapján történt.

Február 19.
Göncz Árpád köztársasági elnök terjesztette be az Országgyűlésnek az októberi taxisblokád résztvevőire vonatkozó közkegyelmi törvényjavaslatot. Heves vita után a parlament a törvényt elfogadta.

Március 21.
Az FKGP budapesti elnöksége olyan határozatot fogadott el, amelyben követelik a párt teljes vezetőségének leváltását.

Április 5.
Gálszécsy András megerősítette azt a hírt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál a megbízott főigazgató, helyettese, a gazdasági igazgató és egy-két vidéki állomáshelyen polgári alkalmazottként a Pofosz delegált képviselőket.

Április 11.
Fónay Jenő, a Pofosz elnöke kijelentette, ragaszkodnak ahhoz, hogy jelen legyenek a Nemzetbiztonsági Hivatalban.

Április 14.
Fónay Jenő, a Pofosz elnöke Békéscsabán kijelentette, hogy június 30. után, ha az utolsó orosz katona kimegy, a parlamententből kirekesztettek fognak dirigálni, és egy hónap alatt megcsinálják az igazi rendszerváltást.

Április 19.
Rejtélyes tűz ütött ki Zwack Péter volt washingtoni nagykövet budapesti lakásán.

Április 27.
A FKGP nagyválasztmányának viharos ülésén társelnökké választották Torgyán Józsefet.

Május 9.
A Fővárosi Közgyűlés 39:24 arányban úgy döntött, hogy nem támogatja a Expo megtartását Budapesten. Az SZDSZ és a Fidesz frakciója a szabad demokraták által benyújtott elutasító javaslat mellett döntöttek, míg az MDF, a KDNP és az MSZP városatyái ellene szavaztak.

Éhségsztrájkba kezdtek a Penomah váci gyáregységének dolgozói, hogy így kíséreljék meg elérni az üzem önállósodását.

Tizenkét kisgazda politikus felkérte a miniszterelnököt, hogy világítsa át múltjukat politikai-erkölcsi szempontból.

Május 31.
Antall József miniszterelnök átadta azoknak a kisgazda politikusoknak a feddhetetlenségi vizsgálatok eredményét tartalmazó borítékot, akik kérték múltjuk átvilágítását. Torgyán József a saját borítékját nem vette át.

Június 7.
Zsíros Géza pert indított az Alkotmánybíróság ellen, mert annak székhelye Budapesten és nem a törvény által előírt Esztergom városában van.

Június 26.
A Fővárosi Bíróság elutasította Zsíros Géza kisgazda képviselő keresetét, mely szerint az Alkotmánybíróság, illetve annak tagjai törvénysértő módon járnak el, mert a bíróság nem a törvény szerint előírt helyen, Esztergomban, hanem Budapesten működik. Az elutasítás indoklásául az Alkotmánybíróságról szóló törvényre hivatkoztak, mely szerint az Alkotmánybíróság határozatai ellen nem lehet fellebbezni, illetve az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek.

Június 29.
Az FKGP nagyválasztmányi ülésén a küldöttek Torgyán Józsefet választották meg a párt elnökévé. Egyetlen vetélytársa, Nagy Ferenc József még a szavazás előtt elhagyta a gyűlést.

Július 10.
Név szerinti szavazást tartottak a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény elfogadásáról. A koalíció pártjai igennel, az MSZP és az SZDSZ nemmel szavazott, a Fidesz tartózkodott.

Július 12.
Göncz Árpád lelkiismereti parancsának engedelmeskedve nem nevezi ki a miniszerelnök által a Magyar Televízió és a Magyar Rádió élére jelölt alelnököket. Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke erre reagálva kijelentette, hogy "ha az én alkotmányos jogom és kötelességem a lelkiismeretemmel ütközne, levonnám a konzekvenciákat".

Július 19.
A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy Mónus Áron könyvének (Összeesküvés: a nietzschei birodalom) tartalma gyűlölet szítására alkalmas. Közösség elleni izgatás miatt elrendelte a könyv példányainak lefoglalását.

Július 22.
A Vasasszakszervezet úgy döntött, hogy az OTP-nél elhelyezett pénzei nincsenek biztonságban, ezért olyan banknál kívánja elhelyezni, ahol megfelelően őrzik a banktitkot.

Augusztus 20.
A Hősök terén pontifikált szentmisét II. János Pál, majd a délutáni órákban elutazott hazánkból. A katolikus egyházfő magyarországi tartózkodása alatt több százezer hívővel találkozott.

Augusztus 28.
Budapesten megkezdte adásait – a frekvenciamoratóriumot megsértve – a Tilos Rádió.

Augusztus 30.
Botrányba fulladt az FKGP és a Nemzeti Kisgazdapárt, a két párt egyesítését előkészítő megbeszélés, miután az FKGP szegedi vezetője hevesen támadta a nemzeti kisgazdákat, akik emiatt elhagyták a tanácskozás helyszínét.

Szeptember 5.
Több napilapban részletek váltak ismertté Kónya Imre tanulmányából, amely az MDF parlamenti frakciójának legutóbbi, kétnapos ülésére készült. Az írás többek között a Rádió és a Televízió arculatának átalakítását, az igazságtétel keresztülvitelét tűzi ki célul.

Szeptember 12.
A MÚOSZ elnöksége aggodalmának adott kifejezést a Magyar Nemzetnél és máshol is tapasztalható antidemokratikus folyamatok, a közszolgálati médiák kisajátítását célzó törekvések, a sajtóprivatizációknál tapasztalható visszaélések miatt.

Szeptember 13.
A Nyilvánosság Klub felhívást adott ki, amelyben a nyilvánosság elleni támadások kapcsán ezek visszaverésére hív fel. A felhívás élesen bírálja a kormánykoalíciót.

Szeptember 19.
Szavazást tartottak az Magyar Nemzet Rt. dolgozói, hogy legyen-e sztrájk. A 139 dolgozó közül 45-en szavaztak közülük, 36-an a munkabeszüntetés mellett foglaltak állást.

Szeptember 24.
A Budapesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a Szent Korona nevű folyóirat elleni – közösség elleni izgatás bűntette miatt indított, eljárást és a bűnügy iratait az Alkotmánybíróságnak küldte meg, utólagos alkotmányellenességi vizsgálat céljából.

Szeptember 28.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségén belül megalakult a Sajtószabadság Klub. Megalakulását azzal indokolta, hogy a sajtóban klikkek terrorja uralkodik és folyik a Magyarország jövőjéért aggódó újságírók elhallgattatása. Felemelik a szavukat a félretájékoztatás és a rendszerváltoztatást akadályozó törekvések ellen.

Október 3.
Torgyán József levelet küldött Antall Józsefnek és a kormány más tagjainak, amelyben választ kér arra, hogy állították-e róla, hogy besúgója volt a III/III-as ügyosztálynak.

Október 9.
A Magyar Nemzet szerkesztőségének jelentős része határozatlan ideig sztrájkba lépett.

Október 11.
Véget ért a sztrájk a Magyar Nemzetnél, miután sikerült az újságíróknak és a munkáltatóknak megegyezniük, amelynek értelmében visszaveszik a laphoz a sztrájkolók által követelt három újságírót.

Október 20.
Egy interjúban Balsai István igazságügy-miniszter magától értetődőnek tartotta, hogy rövidesen felmerül Horthy politikai rehabilitációjának kérdése.

Október 24.
Torgyán József pert indított Antall József, Boross Péter, Gálszécsy András és Für Lajos ellen, miután a kisgazda pártelnök nem tartotta kielégítőnek az általa korábban, az érintetteknek levélben feltett kérdésekre adott válaszokat. Egyben fizetett újsághirdetésben közzétette, egymillió forintot fizet annak, aki bebizonyítja, hogy besúgó volt.

November 6.
Az FKGP parlamenti frakciója egyhangúlag támogatta Zsíros Géza javaslatát, hogy Torgyán József mondjon le pártelnöki tisztségéről.

November 7.
Több mint 80 oldalas dokumentum-gyűjteményt mutatott be a sajtónak Torgyán József, amely politikusi feddhetetlenségét kívánja bizonyítani.
Az FKGP vezetősége megerősítette tisztségében Torgyán Józsefet.
Részletek >>

November 12.
Egy interpellációra válaszolva Antall József kifejtette, hogy a kormány részéről fel sem merült Horthy Miklós állami újratemettetése.

November 13.
Az Országgyűlés a ún. III/III-as törvényt tárgyalta. Felszólalásában Horn Gyula azt állította, hogy a kerekasztaltárgyalások idején "gentlemen's agreement" született a felelősségre vonás európai módon történő lefolytatásáról. Kónya Imre határozottan cáfolta, hogy ilyen megállapodás történt volna. A vitában Dénes János független képviselő Marosán György és a többi bűnös felakasztását követelte.

November 15.
Az FKGP országos vezetőségének ülését követően bejelentették, hogy 17 képviselő tekinthető a kisgazdapárt képviselőcsoportjának. Ez a frakció szakadását jelenti.

November 16–17.
Első országos kongresszusát tartotta az FKGP Torgyán József beszédében kifejtette, hogy a kisgazdapárton kívül a többi párt nem rendelkezik társadalmi támogatottsággal. Bejelentette, hogy pártja rendelkezik az ország gondjait megoldó programmal. Keveselte az FKGP súlyát a koalíción belül és élesen bírálta a kormány külpolitikáját.

November 18.
A televízió levetítette a Létkérdések sorozatban azt a nyilvános vitát, amelyben Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője és Pető Iván, a SZDSZ képviselőcsoport vezetője cserélt eszmét az igazságtételről. A felvétel heves visszhangot váltott ki, különösen a vitán jelen lévő közönség indulatos, intoleráns magatartása miatt.

November 25.
Az Országgyűlésben Torgyán József kifejtette, hogy csak az a tizenkét képviselő tekinthető a kisgazdafrakció tagjának, akinek nevét eljuttatta Szabad György házelnökhöz. Ezt követően vita alakult ki arról, ki jogosult a kisgazda név használatára. Az házelnök a kérdés tisztázására az alkotmányügyi és az Ügyrendi Bizottsághoz fordul.

December 2.
Éles vita alakult ki az ellenzék és Antall József között Surányi György leváltása és más személycserék ürügyén



A nagy durranás – Ki hazudott? (1991)

1991-ben a kormány letagadta, hogy fegyvereket szállított a polgárháborút vívó, egykori Jugoszláviába. Végül elismerték, a hír igaz. Két ember tudott a történtekről, ám felelőst egyet sem találtak.

1991. január 11.
A Magyar Honvédelmi Minisztérium illetékesei cáfolták, hogy a HM fegyverexporttal foglalkozna, így nincs tudomásuk semmilyen olyan irányú tranzakcióról, mely szerint több ezer géppisztoly került volna illegálisan Magyarországról Horvátországba.

1991. január 30.
Für Lajos honvédelmi miniszter is megerősítette, hogy a HM nem foglalkozik fegyverexporttal, mert a minisztériumnak nincs exportjoga.

1991. február 1.
A kormány nyilatkozatot adott ki a horvátországi fegyvereladásokkal kapcsolatban, amelyben elismerik, hogy 1990 októberében egy harmadik ország kereskedelmi vállalatának megrendelésére géppisztolyokat szállítottak Jugoszláviába. A közlemény nem tekinti jelentős szállítmánynak az említett ügylet keretében külföldre került fegyvermennyiséget. Ugyanakkor a magyar kormány kijelenti, hogy Jugoszlávia, illetve tagköztársaságai irányába nem változott meg politikája.

1991. február 3.
Az Országgyűlés ülésén Antall József miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány levelet írt az Országgyűlés elnökének. Ebben kéri, hogy a külügyi és honvédelmi bizottság tartson együttes ülést, ahol a kormány tájékoztatót ad a Jugoszláviába irányuló fegyvereladásról. A Fidesz és az SZDSZ ad hoc vizsgálóbizottság felállítását kéri. A kormányfő ezeket a javaslatokat elutasította.

1991. február 6.
Közös zárt, hatórás ülésük után – ahol kormánypárti javaslatra az elhangzottak államtitkoknak minősültek – közleményt adott ki az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága, amelyben megállapítják, hogy a Jugoszláviába irányuló fegyverexport során „eljárási mulasztás történt, majd az ügy nyilvánosságra kerülése után ennek kezelésében hibák fordultak elő”. Boross Péter belügyminiszter vállalta a felelősséget azért, hogy elmulasztotta összehívni a fegyverszállítás engedélyezésére jogosult államtitkári bizottságot. Kiderült, hogy az ügyről korábban Jeszenszky Géza és Boross Péter tudtak.

1991. február 9.
Antall József miniszterelnök negyvenperces interjút adott a televíziónak. A fegyverexporttal kapcsolatban leszögezte, hogy nem állapítható meg egy személyre vonatkozó felelősség.

MÁR AKKOR SEM VOLT DIVATBAN A FELELŐSÖK MEGTALÁLÁSA, ÉS EZ A GYAKORLAT MOSTANÁBAN SEM MUTAT VÁLTOZÁST !

1992-es évünk - Botrányos esztendő

Január 11.
Rendkívüli nagyválasztmányt tartott az FKGP. Torgyán József javaslatára a küldöttek megszavazták, hogy a párt felmondja a koalíciót, ha február 29-ig nem jön létre új megállapodás. Jóváhagyták több parlamenti képviselő kizárását, majd módosították a pártalkotmányt, amely jelentősen növeli a pártelnök hatáskörét.

Január 12.
Antall József a televíziónak adott interjújában kizártnak tartotta, hogy bekövetkezzen a koalíció felmondása az FKGP részéről.

Január 18.
A Magyar Szociáldemokrata Párt Országos Választmánya megfosztotta minden funkciójától Petrasovits Anna pártelnököt, s kizárta őt a pártból. A kizárás indoklása az volt, hogy Petrasovits Anna megtagadta az együttműködést a Szocialista Internacionáléval, megosztotta a párttagságot és meggondolatlanul kezelte a párt vagyonát.

Január 19.
A KDNP elnöksége rendkívüli ülésén tiltakozásának adott hangot a vallási műsorok háttérbe szorítása ellen, és személycseréket követelt a rádió és televízió irányításában. A testület véleménye szerint a társadalomban fokozódik az elégedetlenség amiatt, hogy még mindig nem oldódtak meg a közszolgálati médiumok vezetésével kapcsolatos problémák.

Január 20.
Lemondott mandátumáról Szokolay Zoltán MDF-es képviselő, miután 1991. december 12-én gombnyomási botrányba keveredett.

A Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette a Sasad Rt. cégbírósági bejegyzését. Ezzel hozzávetőleg 3000 ember munkája került veszélybe. A volt rt. dolgozói a bíróság eme döntése mögött politikai okokat gyanítanak.

Január 28.
A budapesti kábel tv-ben Raffay Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár kijelentette: egy vidéki útja során merényletet kíséreltek meg ellene a bal első kerék rögzítő csavarjainak meglazításával.

Január 29.
A TV Híradó szerint két szervezet is vállalta a felelősséget a merényletért. Az államtitkár a híradásban egy olasz antifasiszta és egy magyar Horthy-ellenes szervezet levelét ismertette vádjainak alátámasztására.

A Katonai Biztonsági Hivatal tudott a Raffay Ernő gépkocsijával történt esetről, de nem tett feljelentést a rendőrségen, mert a vizsgálat nem igazolta a merényletkísérlet gyanúját.
Részletek >>

Február 4.
Marian Calfa cseh és szlovák szövetségi kormányfő a magyar kormányhoz intézett levelében bejelentette, hogy a csehszlovák fél folytatja a Duna elterelésére irányuló munkálatokat.

Ismét hosszú, napirend előtti vitával kezdődött az Országgyűlés munkanapja. Az MDF-es Miklós Árpád botrányosnak nevezte, hogy nem engedték elhelyezni a Parlament újságstandján a Hunnia című folyóiratot, s ezért Fodor Gábort (Fidesz) tette felelőssé. Fodor már korábban kérte a házbizottságot, hogy szabályozza, milyen sajtótermékek terjeszthetők a házon belül. A vitában Dénes János lemondásra szólította fel Fodort.

Február 6.
A Magyar Köztársaságot törölték a COCOM-listáról. A törlés konkrétan akkortól érvényes, amikor életbe lép az export-ellenőrzési rendszer módosítása.

A MUOSZ elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy sokasodnak a sajtószabadságot, az újságírók pártpolitikai el nem kötelezettségét és egzisztenciáját veszélyeztető politikai megfélemlítési kísérletek.

Február 14.
A magyar kormány jegyzékben szólította fel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot a Duna eltereléséhez vezető munkálatok leállítására.

A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a MSZDP országos elnökségének legutóbbi határozatát Petrasovits Anna felfüggesztéséről.

Február 18.
Torgyán József azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy kéri az átvilágításával kapcsolatban keletkezett „borítékfelbontás előtti megsemmisítés iránti” intézkedését.

Február 19.
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt hozott ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvényt.

Für Lajos egy budapesti tájékoztatón kijelentette, Magyarországon százszor nagyobb esélye van a baloldali eltolódásnak, mint egy jobboldalinak.

Február 20.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága meghallgatta a miniszterelnök médiaalelnök-jelöltjeit. A liberális ellenzék a kialakult feszült helyzetben alkalmatlannak tartja a jelölteket, így ellenük szavazott. A szocialista párt képviselőjének tartózkodása mellett a koalíciós képviselők alkalmasnak ítélték őket, és támogatták március 1-jével történő kinevezésüket.

Február 21.
Az FKGP országos vezetősége egyhangú szavazással a koalícióból való kilépés mellett döntött, majd kizárta soraiból Vörös Vincét, Kiss Gyulát, Gergátz Elemért és Morvay Istvánt.

Antall József válaszolt Torgyán József levelére. Közli, hogy egyrészt nem áll módjában a boríték megsemmisítéséről intézkedni, másrészt azonban annak tartalmát a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezelik.

Február 22.
A Kisgazdapárt „33-as frakciója” nagygyűlést szervezett Budapesten. Hitet tettek a koalíció mellett, lemondásra szólították fel Torgyán Józsefet, és az úgynevezett történelmi platformot tartják az FKGP egyedül hiteles képviselőjének.

Február 24.
Torgyán József az Országggyűlésben – miután ismertették az alkotmányügyi és ügyrendi bizottság együttes határozatát – hivatalosan is bejelentette, hogy az FKGP kilép a koalícióból..

Február 25.
Gálszécsy András tárca nélküli miniszter, a titkosszolgálatok kormányzati felügyelője február 29-i hatállyal benyújtotta lemondását.

Február 27.
A Kiállítások Nemzetközi Irodája párizsi rendkívüli közgyűlésén Magyarországnak ítélte az 1996-os expo rendezési jogát.

Február 29.
Az MDF országos nagyválasztmánya nyilatkozatban utasította vissza azokat a törekvéseket, amelyek a néhol tapasztalható szélsőjobboldali megnyilvánulásokat az MDF politikájának vagy szellemiségének szövetségeseként akarják beállítani.

Horváth Balázs, az MDF kereszténydemokrata körének villányi tanácskozásán felhívta a figyelmet az MSZP előretörésének veszélyére, majd Király Zoltán sikertelen népszavazási kísérlete kapcsán megjegyezte: a magyar nemzet nem szokott százhatvan centiméternél kisebb embert megválasztani köztársasági elnöknek.

Surján László, a KDNP elnöke, pártja budapesti vezetői értekezletén szintén kifejtette aggodalmát a baloldali veszély kapcsán. Szerinte a volt 800 ezer párttag az MSZP-ben, az MSZMP-ben és a szakszervezetekben gyülekezik, és tiltakozik, ha kommunistának nevezik, de „fehér ember nem felejt”.

Március 2.
Göncz Árpád – Antall József miniszterelnök javaslatára – kinevezte Csúcs Lászlót a Magyar Rádió, Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnökévé.

Március 3.
A Pest Megyei Bírói Egyesület jogsértőnek minősítette Balsai István igazságügyminiszter döntését a megyei bírósági elnök kinevezésével kapcsolatban.

Március 5.
Tölgyessy Péter kijelentése szerint az SZDSZ – más pártokhoz hasonlóan – válságban van.

Antall József megbeszélést folytatott Hankiss Elemérrel, mivel a miniszterelnök szerint a televízió elnöke által Nahlik Gábor ellen indított fegyelmi eljárás jogellenes állapotot idéz elő. Hankiss ezt az eljárást azért indította, mert a televízió újonnan kinevezett alelnöke az ő távolléte alatt szerinte helytelen intézkedéseket hozott.

Március 6.
Hankiss Elemér szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette Nahlik Gábort. Mivel a döntés meghozatala késlekedett, a miniszterelnök fontolóra vette, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.

A rádióban megtörtént a megállapodás Gombár Csaba elnök és Csúcs László alelnök között a hatáskörökre vonatkozóan. Ezek után a kormánynak kell jóváhagyni az új szervezeti és működési szabályzatot.

Március 9.
A Legfőbb Ügyészség Kéri Edit színésznő bejelentése alapján nyomozást rendelt el az úgynevezett guruló dollárok ügyében. Azt vizsgálják, hogy juttatott-e törvénytelenül az egykori MSZMP devizát az SZKP-nak.

Március 11.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé került a Pestvidéki Gépgyár ügye, amelynek kapcsán a honvédelmi tárca aggályait hangoztatta a privatizáció konkrét formájával kapcsolatban. Nem tisztázódott, honnan van a potenciális vevőnek a vásárláshoz elegendő pénze.

Március 12.
Az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért feljelentést tett az 1974 és 1989 közötti belügyminiszterek ellen, mivel ebben az időszakban a magyar határokon 12 ember öltek meg. A Katonai Főügyészség megállapította, hogy a határőrök nem követtek el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészség ennek nyomán megállapította, hogy a négy érintett belügyminiszter büntetőjogi felelőssége is kizárt.

Március 14.
Megalakult a Sajtószabadság Klub tagjaiból a Magyar Újságírók Közössége. Elnökévé Kósa Csabát, ügyvezető titkárává Stefka Istvánt választották meg.

Március 16.
Elbocsátották a Magyar Rádiótól Rózsa T. Endrét. A fegyelmi döntés indoklása szerint alaptalannak bizonyultak a rádióval kapcsolatos kijelentései, illetve megszegte a titoktartási kötelezettséget.

Március 30.
Az Országgyűlés elfogadta – a koalíció szavazataival – az új Munka Törvénykönyvét.

A HM nem mond le az ország védelmi képességének és a hadsereg harckészültségének megőrzése érdekében rögzített kapacitásokról. A nyilatkozat a Pestvidéki Gépgyár privatizálásának körülményeivel kapcsolatos vizsgálattal összefüggésben született.

Március 31.
Felbontották a szerződést az Eldorado Alapítvánnyal, amelyik meg akarta venni a Pestvidéki Gépgyárat. Az eladással megbízott Reorg Rt. szerint a vevő nem teljesítette vállalt kötelezettségeit.

A MUOSZ választmánya úgy döntött, hogy nem hajlandó megosztani vagyonát az új újságíró-szervezettel, a MÚK-kal, s más követeléseit sem teljesíti.

Április 2.
Az MSZP átadta a legfőbb Ügyészségnek a „guruló dollárok” ügyével kapcsolatos iratokat. Az ügyészség a devizaszabályok nagymértékben való megsértésének alapos gyanúja miatt nyomoz. Szűrös Mátyás – korrigálva korábbi kijelentését – elismerte, hogy három alkalommal személyesen is jelen volt azon pénzek átadásánál, amelyeket az MSZMP juttatott el Moszkvába az úgynevezett Szolidaritási Alapnak.

Április 3.
Szabad Györgyhöz intézett levelében Göncz Árpád a múltat feltáró országgyűlési bizottság felállítását javasolja.

Horvátország irányából huszonkét akna csapódott be Kásád és Eperjespuszta területén. Személyi sérülés nem történt.

Április 5.
A HM kategorikusan visszautasította azokat a szerb vádakat, hogy Magyarország horvát oldalon beavatkozott volna a harcokba.

Április 7.
Az Országgyűlés elfogadta a második kárpótlási törvényt, amely azokra vonatkozik, akiknek 1939 és 1949 között okozott kárt az állam tulajdonukban.

Április 15.
Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette, hogy az április 25.-re tervezett „harag napja” helyett méltóságteljes tüntetést tartanak, azzal a céllal, hogy a kormány adja át a helyét egy szakértői kabinetnek.

Április 17.
Kupa Mihály egy lakossági fórumon kijelentette, hogy a kormány nem tervezi a devizabetétek megadóztatását.

Április 20.
Marian Calfa a csehszlovák szövetségi kormányfő Antall Józsefhez címzett levelében kifejti, hogy a csehszlovák fél nem tud elfogadni több halogatást és folytatja a munkálatokat Bős térségében, de késznek mutatkozik EK-szakértők bevonására.

Április 24.
Franz Vranitzky osztrák kancellár értesítette Antall Józsefet arról, hogy az osztrák kormány nem nyújt hitelgaranciát a bősi építkezések finanszírozásához. Ugyanakkor kijelentette, hogy magánvállalatok közötti szerződésekbe a kormánynak nem áll módjában beavatkozni. A levél válasz Antall József írására, amelyben a kormányfő a Hannes Androsch korábbi alkancellár vállalatának részvételével kapcsolatos aggodalmakat fejtette ki.

Április 25.
A harag napja helyett lehetőségek napja elnevezést kapott FKGP-demonstráción Torgyán József többek között a kormány lemondását követelte. A szervezők szerint a tüntetésen mintegy félmillióan, a rendőrség szerint tizennégy ezren vettek részt.

Április 27.
A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint a kormány nem fogadja el a rádió és a televízió benyújtott szervezeti és működési szabályzatát. Ezzel egyidejűleg a miniszterelnök kezdeményezi, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága hallgassa meg, s ezt követően foglaljon állást, alkalmas-e Gombár Csaba a rádióelnöki tisztség betöltésére.

Május 1.
A május elsejei városligeti találkozók során találkozott Torgyán József és Udvarhelyi László, a Baloldali Egységmozgalom vezetője. Mindketten egyetértettek a kormány bírálatában és többek között abban, hogy mondjon le a kormány és írjanak ki új választásokat.

Május 7.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága meghallgatta Gombár Csabát, a rádió elnökét. Gombár egy nyilatkozat felolvasása után távozott. Az ezt követő vitában a koalíció képviselői visszautasították a rádióelnök vádjait, majd az ellenzéki képviselők kivonulását követően, egyhangúlag alkalmatlannak minősítették Gombár Csabát a rádió elnöki tisztségére.

Ötperces bizalmas – és sikertelen – találkozóra került sor Antall József és Ugrin Emese, a kisgazda „10-ek” frakcióvezetője, valamint Györgyi Árpád, az FKGP ellenőrző bizottságának volt vezetője között. A megbeszélés tárgya Torgyán József elmozdítása volt.

Május 8.
A kormányszóvivő bejelentette: Antall József kéri Göncz Árpádtól Gombár Csabának, a rádió elnökének felmentését.

Május 10.
Jan Carnogursky szlovák miniszter kijelentette, hogy kormánya számára elfogadhatatlan bármilyen tárgyalás Magyarországgal a bősi építkezésről.

Május 11.
Az ellenzéki pártok frakcióvezetői nyilatkozatban tiltakoztak Gombár Csaba leváltása ellen.

Május 13.
12 évi fegyházra ítélte Szántó Rudolf zászlóst a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa kémkedés bűntette miatt. Szántó több mint tíz évig juttatott el információkat a jugoszláv hírszerzésnek a magyar hadseregről, illetve a Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregről.

Május 19.
Göncz Árpád nem mentette fel Gombár Csabát. A Miniszterelnöki Sajtóiroda nyilatkozata szerint ez a lépés rendkívül veszélyes precedenst teremthet a közéletben. A koalícióhoz tartozó képviselők a Parlamentben elfogadott nyilatkozatban pedig alkotmánysértéssel vádolták a köztársasági elnököt.

Május 25.
Antall József miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult, miután Göncz Árpád elutasította a rádió elnökének felmentésére vonatkozó előterjesztését.

Május 26.
Az Országgyűlés napirendjére tűzte azt a koalíciós nyilatkozatot, amely kiáll a miniszterelnöknek a médiaüggyel kapcsolatos lépései mellett és felhívja a köztársasági elnök figyelmét, hogy hatáskörét mindenkor az alkotmánynak megfelelően gyakorolja.

A Demokratikus Charta Göncz Árpád köztársasági elnök védelmében felhívást tesz közzé.

Június 4.
Mintegy tízezren tiltakoztak Miskolcon – a kormányt bíráló transzparensek alatt – a csődbe ment Dimag helyzete miatt. Követeléseiket a köztársasági megbízottnak adták át.

Június 8.
Az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek minősítette a rádió és a televízió kormányfelügyeletét szabályozó 1074/ 1975. MT számú határozat Dornbach Alajos által vitatott paragrafusát. Egyben kötelezte az Országgyűlést, hogy november 30-ig alkossa meg a médiatörvényt. Addig az előbbi határozatot hatályban tartja.

Június 9.
Visszalépett a tárca nélküli miniszteri jelöltségtől Csenger-Zalán Attila. Lépése azzal függ össze, hogy kiderült: 1988-ban halálos kimenetelű gázolás részese volt. Egyben lemondott bonni nagyköveti posztjáról is.

Június 10.
Antall József feljelentést tett a legfőbb ügyésznél Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő ellen, hivatalos személy megsértésének vétsége miatt. Eörsi egy június 6.-i tv-műsorban azt állította: a taxisblokád alatt az akkori belügyminiszter fontolgatta, hogy a tömegbe lövet.

Június 11.
Németh Béla főtitkár és Cseh Sándor ügyvezető alelnök javaslatára felfüggesztették pártelnöki tisztéből és párttagságából Torgyán Józsefet. Torgyán puccsnak minősítette az eseményeket, és – párton belüli politikai ellenfelei mellett – a titkosszolgálatokat vádolta az ellene folyó akcióban való részvétellel.

Június 12.
Az FKGP országos vezetőségének ülésén Torgyán József felfüggesztette Németh Béla főtitkárt, Cseh Sándor, Gerbovits Jenő és Lehotzky Gyula alelnököket.

Cseh Sándor bejelentette a „10-ek” parlamenti frakciójának megszűnését. Oláh Sándor a „35-ök” nevében közölte, hogy semmi közük nem volt a Torgyán elleni puccshoz.

Június 15.
Napirend előtti felszólalásában Boross Péter tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Für Lajossal együtt feljelentették Torgyán Józsefet nagy nyilvánosság előtt elkövetett, hatóság megsértésének alapos gyanúja miatt, és egyben elutasította azokat a vádakat, hogy bármely titkosszolgálat tagja rész vett volna a Torgyán József elmozdítását célzó akcióban.

Június 18.
A kisbéri választásokat is politikai konfliktus előzte meg. Az MSZP azzal vádolta az MDF-et, hogy közvélemény-kutatásnak álcázva tudakolták meg a választók véleményét, majd az MSZP-szimpatizánsokat az MDF-jelölt külön levélben szólította meg. AZ MDF sajtóirodája cáfolta a vádakat.

Június 20.
Az MSZP panaszának az „álközvélemény-kutatással” kapcsolatban a helyi választási bizottság nem adott helyt, ellenben egy másik bejelentés alapján betiltotta a Magyar Fórum különszámának terjesztését, mivel egy közvélemény-kutatásra való hivatkozással megsértette a választási törvény előírásait.

Június 23.
Antall József Göncz Árpádnak írt levelében kezdeményezte Hankiss Elemér felmentését.

Pótköltségvetést nyújtott be a kormány, amelyben az 1992-re tervezett költségvetési hiányt 69,8-ról 178,6 millióra módosította.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága foglalkozott a magyar légierő ellenség-barát felismerő rendszerére fordítandó összegekkel. A rendszerre kiírt pályázattal kapcsolatban kirobbant Thomson-ügy kapcsán felmerült, hogy a francia cég előnyhöz jutott. A kormány a vádakat cáfolta.

Június 25.
Szentjóby Tamás ötlete nyomán három napra beburkolták a gellérthegyi Szabadság-szobrot, amely így a „Szabadság Lelkévé” vált.

Június 28.
Az FKGP országos nagygyűlésén Torgyán Józsefet megerősítették funkciójában. Szintén jóváhagyták Németh Béla főtitkár és az alelnökök kizárását. A megjelentek népszavazási kezdeményezéséről is voksoltak. Ebben többek között az Antall-kormány lemondásáról és a képviselők visszahívhatóságáról szóló törvényjavaslatról kérdeznék az állampolgárokat.

Június 30.
A legfőbb ügyész – hivatalos megkeresésre reagálva – törvénysértőnek minősítette Gombár Csaba azon intézkedését, amikor távollétében nem Csúcs Lászlót, hanem Gálik Mihályt bízta meg az általános helyettesítő jogkörrel.

Július 1.
Göncz Árpád nem mentette fel a közszolgálati média elnökeit. A köztársasági elnök Antall Józsefnek írt levelében lépését – formai okok mellett – többek között azzal indokolta, hogy a felmentéssel az államszervezet demokratikus működésének zavara állhat elő.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményében mind a formai, mind a tartalmi indokokra való hivatkozást elutasította.

Feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt az Állami Bankfelügyelet az Általános Vállalkozási Bank, az Ybl Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet feltételezett felelősei ellen. A lépés nem került nyilvánosságra. A bankbotrány csak később robbant.

Július 3.
Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke elképzelhetőnek tartja a frekvenciamoratórium feloldását, vagy egy regionális közszolgálati médiumokra vonatkozó törvényt.

Július 4.
A lakitelki Falunapokon Antall József – az ország helyzetét elemezve – többek között megjegyezte, nem lehet, hogy a tagadás legyen a vezéreszme, s törpe Lucifereké legyen az ország.

Július 6.
Az MDF országos választmányának ügyvivői élesen elítélték Göncz Árpádot, amiért nem mentette fel a médiaelnököket, s ezt a parlamenti demokrácián alapuló közjogi rendszer megdöntésére irányuló lépésnek tartották.

Július 8.
Megalakult a Nemzeti Társaskör, amely a kommunizmus és a fasizmus után ma a kozmopolitizmust tartja a legfőbb veszélynek Az egyesület célja, hogy a népet felrázza, és bemutassa: micsoda történelme és kultúrája van, valamint elősegítse a nemzeti tulajdonosi osztály megteremtését. Az alakuló ülésen élesen bírálták a televízió és rádió műsorpolitikáját és vezetőit.

Július 9.
Az Állami Bankfelügyelet felfüggesztette az Általános Vállalkozási Bank, az Ybl Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet tevékenységét – kirobbant a bankbotrány. Az Ybl Bank likviditási válsága mögött az húzódik meg, hogy a tulajdonosok saját maguknak hiteleztek.

Július 10.
Az FKGP fegyelmi bizottsága kizárta Torgyán Józsefet a pártból.

Július 13.
Az Állami Bankfelügyelet javaslatára az Ybl Bank igazgatósága felfüggesztette a vezérigazgató tevékenységét.

Július 16.
Az Általános Vállalkozási Bank büntetőeljárást kezdeményezett az Autoklinik Kft. ellen, a banknál fennálló tartozásai miatt. A bankbotrány kapcsán a kft. neve – a csőd egyik okozójaként – többször is szóba került.

Július 17.
Antall József levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, az Alkotmánybíróság elnökéhez, amelyben nehezményezi az intézmény döntéseinek kétértelműségét.

A bankbotrányban érintett ügyfelekből megalakult a Betét- és folyószámla-tulajdnosok Érdekvédelmi Szervezete, amely a betétállományosok érdekében kíván fellépni.

Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke – válaszolva Antall József kérdéseire – kifejtette: a jelen jogi helyzetben az Alkotmánybíróság nem mondhatja ki, hogy a köztársasági elnök konkrét lépése összhangban áll-e az Alkotmánnyal. Véleménye szerint szakszerű jogalkalmazás estén a megoldás egyértelmű.

Július 21.
Büntetőfeljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve csalás gyanúja miatt az Állami Bankfelügyelet az Általános Vállalkozási Bank, az Ybl Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet vezetői ellen.

Július 25.
Barcelonában elkezdődtek a XXV. nyári olimpiai játékok. Magyarországot 165 tagú csapat képviseli.

Augusztus 2.
Kiderült, hogy több költségvetési szerv is pénzt helyezett el az Ybl Banknál. Ezzel megszegték azokat az előírásokat, miszerint költségvetési szerv csak a számlakezelő banknál helyezhet el pénzt.

Augusztus 3.
Az 1956-os Magyarok Világszövetsége felkéri Demszky Gábor főpolgármestert, hogy szeptember1-jéig távolítsa el a fővárosból a kommunizmus és a Szovjetunió emlékműveit.

Augusztus 4.
A Budapesti Közgyűlés döntött a fővárosban bontásra ítélt politikai tárgyú szobrokról, amelyeket – a terv szerint – az év végéig kell eltávolítani.

Szkinhedek megverték Zaire budapesti követségének attaséját.

Augusztus 7.
Antall József ismét levelet intézet Göncz Árpádhoz médiaügyben. Sajnálatosnak nevezi, hogy a médiaelnökök olyan intézkedéseket hoznak, amelyek nem segítik elő a különböző ízlésirányok és politikai tendenciák közötti egyensúlyt, illetve – a köztársasági elnök döntése miatt – nem áll módjában a két médium működéséért felelősséget vállalni.

A lebontandó politikai jellegű szobrokból és emlékművekből szoborkertet kívánnak létrehozni Budapesten.

A kormány feljelentése alapján határozatot hozott a Fővárosi Ügyészség: lefoglaltatja a Heti Szuper Pszt című pletykalap legutóbbi számának példányait, mert felmerült a gyanú, hogy a lap megsértette Jeszenszky Géza külügyminisztert.

Augusztus 8.
Egy szkinhed-csoport megtámadta a jemeni követség kulturális attaséját.

Augusztus 10.
Leszállították a vonatról és előállították a kiskunfélegyházi rendőrségen Glattfelder Béla fideszes képviselőt, mivel nem volt nála személyi igazolványa és képviselői igazolványát a kalauz hamisnak tartotta.

Augusztus 11.
A Legfelsőbb Bíróság megerősítette tisztségében Torgyán Józsefet, és ezzel hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletét, amely elfogadta az FKGP-n belül lezajlott változásokat.

Augusztus 16.
Jókedvű kormányt ígért őszre Katona Tamás államtitkár a fertőrákosi kőfejtőben tartott Európa-nap alkalmából.

Augusztus 19.
Egyórás megbeszélést folytatott Göncz Árpád és Katona Tamás a médiaügyekről. Mindkét fél optimistán nyilatkozott a találkozó után, bár hangsúlyozták, a döntést nem nekik kell meghozni.

Augusztus 20.
A Magyar Fórumban megjelent Csurka István nagy vihart kiváltó írása, amelyben az MDF egy új, lehetséges stratégiáját vázolja fel, élesen bírálva a kormány tevékenységét. Antall József egészségi állapota miatt felvetette az utódlás kérdését is.

Augusztus 22.
Háromnapos tüntetés kezdődött a Parlament előtt a Pofosz és más ötvenhatos szervezetek szervezésében. Céljuk a médiaelnökök távozásának elérése. A tiltakozási akcióban parlamenti képviselők is részt vettek.

Augusztus 23.
A televízióban sugárzott interjúban Antall József jószívű embernek nevezte Csurka Istvánt. Kijelentette, orvosai kedvezően ítélik meg állapotát. Az utódlás kérdésében a párt, illetve az Országgyűlés illetékes, s addig látja el funkcióját, míg élvezi e szervezetek bizalmát.

Augusztus 25.
Gombár Csaba rádióelnök levélben tiltakozott Szabad Györgynél, az Országgyűlés elnökénél amiatt, hogy az augusztus 24-i tüntetés során négy országgyűlési képviselő bement a rádió épületébe, és követelte a tüntetők nyilatkozatának beolvasását.

Augusztus 26.
Debreczeni József, MDF-es parlamenti képviselő írásában Csurka tanulmányát komplett náci ideológiai alapvetésnek nevezte.

Augusztus 27.
Sajtóértekezleten ismertették az MDF augusztus 26-i elnökségi ülésének határozatát: Csurka István írását politikai vitaanyagnak tekintik, amely a szerző egyéni véleményét fogalmazza meg.

Augusztus 29–30.
Az MDF országos választmányának ülése szerint Csurka István írása megállapításainak nagy része jól hasznosítható a párt új programjának kidolgozásában.

Augusztus 31.
Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján Antall József elhatárolódott Csurka Istvántól. A miniszterelnök szerint az írás számos káros és téves megállapításával nem tud azonosulni. Sok ellenzéki felszólaló élesebb elhatárolódást követelt.

Szeptember 1.
Hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt az országos rendőrfőkapitány felfüggesztette állásából Illés Gyula rendőr ezredest, a BRFK bűnügyi főosztályának vezetőjét. A rendőrtiszt ellen bűnözők feljelentése alapján indult eljárás.

Szeptember 2.
Az MDF frakcióülésén a többség nehezményezte a párt liberálisai által a Csurka-tanulmánnyal kapcsolatban használt hangvételt. Csurka István bejelentette, hogy hajlandó alávetni magát a többségi véleménynek.

Az MDF kecskeméti szervezete etikai vizsgálatot kezdeményezett Debreczeni József ellen.

Szeptember 3.
Beindították a bősi erőmű turbináit.

Szeptember 5.
Király Zoltán független parlamenti képviselő kezdeményezésére Budapesten megalakult a Szociáldemokrata Néppárt.

Szeptember 8.
Az MDF kaszásdűlői fórumán Fónay Jenő, a Pofosz elnöke, a Magyarok Világszövetségének egyik alelnöke kijelentette, hogy aki 1992-ben a fasizmust próbálja elítélni, az egy gyalázatos bolsevik bérenc.

Szeptember 9.
A bősi vízlépcső ügyében nem történt előrelépés.

Szeptember 11.
Az Országgyűlés szociális bizottsága elvetette a kétkulcsos áfára vonatkozó kormányzati elképzelést.

Szeptember 16.
A Slovan–FTC Pozsonyban lejátszott mérkőzésén a magyar szurkolók ellen indokolatlan brutalitással léptek fel a szlovák kommandós egységek. Az incidens miatt a Külügyminisztérium behívatta a követség képviselőjét, az események kivizsgálását kérve.

Szeptember 18.
Csurka István Magyar Út elnevezéssel alapítványt kívánt létrehozni, amelynek célja a nemzeti szellemű keresztény középosztály felkészítése az ország vezetésére.

Szeptember 19.
A Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottság tüntetést szervezett a Parlament és a Televízió előtt, a rádió és a tv elnökeinek lemondását követelve. A demonstráción jelen volt több parlamenti képviselő, akik közül Csurka István szólt a tömeghez. A szervezők szerint 70-80 ezren, a rendőrség szerint mintegy 15 ezren voltak jelen.

Szeptember 26.
A Rajna–Majna–Duna csatorna avatóünnepségén Antall József miniszterelnök beszédében a közép- és kelet-európai térségre leselkedő veszélyek mellett, kitért a bősi vízlépcső ügyére, amelyet súlyos konfliktusforrásnak nevezett.

A washingtoni képviselőház vitáján a felszólalók elítélték a Csurka-dolgozat szellemiségét. Magyar megfigyelőként jelen volt Balás István és Bogdán Emil MDF-es, valamint Pozsgay Imre független képviselő.

A Magyarok Világszövetsége elnökségének felkérésére Fónay Jenő alelnök nyilatkozatában bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott pontatlan kaszásdűlői megfogalmazása. Ő mind a fasizmust, mind a bolsevizmust elítéli.

Szeptember 28.
Hankiss Elemér felmentette Pálfy G. Istvánt, A Hét és a Híradó főszerkesztőjét. A tv elnöke lépését azzal indokolta, hogy egyrészt a főszerkesztő korábban kijelentette: nem kíván vele szóba állni, másrészt Hankiss szerint az utóbbi időben a Pálfy által vezetett műsorok fokozódó mértékben vétenek a tárgyilagosság normái ellen. A leváltást a Magyar Újságírók Szövetsége az objektív tájékoztatás elleni támadásként értékelte.

Szeptember 29.
Göncz Árpád találkozott a Parlamentben Antall Józseffel, ahol az újból kiéleződött médiahelyzetről tárgyaltak. Katona Tamás államtitkár szerint Pálfy leváltása felrúgta a közte és a köztársasági elnök közötti megállapodást, amely arról szólt, hogy személyi döntések nem lesznek. A lépést a kormány kvázi hadüzenetnek tekinti.

Október 1.
A Győri Katonai Ügyészség vezetője megtagadta a nyomozást Dudás István és társai ügyében, akiket az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz túlélői háborús, a béke és az emberiség elleni bűncselekménnyel gyanúsítanak. Váradi Gyula ezredes szerint vagy nem léteztek az akkori jogszabályok szerint ezek a bűncselekmények, vagy már elévültek.

Október 2.
Tőkés László bejelentette, hogy Pálfy G. István leváltása után semmilyen formában nem kíván megjelenni a Magyar Televízió műsoraiban.

Október 5.
Hankiss Elemér október 7-én délig adott türelmi időt Chrudinák Alajosnak. Ha addig visszavonja egy korábbi levelében az ellene és munkatársai ellen felhozott vádakat, akkor a tv-elnök hajlandónak mutatkozik a további együttműködés formáin gondolkodni.

Október 7.
Nem kért bocsánatot Chrudinák Alajos Hankiss Elemértől. A tv elnöke elhalasztotta a Panoráma főszerkesztőjére vonatkozó döntését.

Október 9.
A koalíciós pártok képviselői is találkoztak Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A fennálló médiahelyzettel kapcsolatos aggodalmuk mellett ők is tárgyalókészségükről biztosították az elnököt.

Október 14.
Orbán Viktor szerint Szabó Tamás tárca nélküli miniszter egy körlevélben olyan adatokat kért 13 banktól, amelyek a banktitok megsértését jelentik.

Hivatalos személy nagy nyilvánosság előtti megsértésének vétsége miatt vádindítványt nyújtottak be Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő ellen. Az illetékes ügyész szerint Eörsi Horváth Balázsra vonatkozó kijelentése alkalmas a volt belügyminiszter becsületének csorbítására.

Október 15.
Hankiss Elemér visszavonta Chrudinák Alajostól a külpolitikai önálló szerkesztőség vezetésére vonatkozó megbízatást. A tv elnöke Chrudinákot két másik műsor szerkesztésére kérte fel, amit nem fogadott el. A kormány nyilatkozatában megdöbbenésének adott hangot, és úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés veszélyezteti egyrészt a médiatörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokat, másrészt a televízió belső működési rendjét. A miniszterelnök levélben hívta fel Hankiss Elemér figyelmét arra, hogy semmiféle személyi, szervezeti intézkedést ne tegyen a tárgyalások időszaka alatt, és felszólította döntésének visszavonására.

Október 16.
Megrovás pártbüntetésben részesítette az MDF etikai bizottsága Debreczeni Józsefet, mivel a Népszabadság-beli – Csurka Istvánt bíráló – cikkének megjelentetésével fegyelmi vétséget követett el.

Október 17.
A Katonai Főügyészség törvényesnek találta és helyben hagyta a Győri Katonai Ügyészség határozatát, amelyben elévülés miatt nem indított nyomozást a mosonmagyaróvári sortűz ügyében.

Október 19.
A parlamentben Szabó Tamás visszautasította a Fidesz vádját, miszerint a kormány a bankoktól történő információszerzés közben törvényt sértett volna.

Október 20.
Elhalasztották a Duna tervezett elterelését.

Vezető MDF-es politikusok – köztük Szabad György, Szabó Iván, Katona Tamás, Kulin Ferenc – sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az etikai bizottság egy politikai ügyben foglalt állást, és elmarasztalta Debreczeni Józsefet.

Október 23.
Az 1956-os forradalom Kossuth téri ünnepsége botrányba fulladt. A tömeg füttyszóval fogadta a köztársasági elnököt, sokan lemondásra szólították fel, számosan a miniszterelnököt és Csurka Istvánt éltették. Különösen kitűnt aktivitásával néhány száz, nyilas és fasiszta szimbólumokat viselő szkinhed. Mindez meggátolta Göncz Árpád köztársági elnököt beszéde elmondásában, és ezért elhagyta az ünnepség helyszínét. A rendőrség nem akadályozta meg az incidenst. Az esti operaházi ünnepségen – amelyen Göncz Árpád nem jelent meg – Antall József miniszterelnök sajnálatát fejezte ki az eset miatt. Számos szervezet és közéleti személyiség fejezte ki döbbenetét.

Október 25.
A kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Köztársaság elnöke nem mondhatta el október 23-án beszédét. A nyilatkozat ugyanakkor rámutatott, hogy a Kossuth téren nem történt olyan cselekmény, amely biztonsági szempontból veszélyes lett volna.

Megkezdődött a Duna elterelése Dunacsúnynál.

Október 26.
Többórás napirend előtti vita bontakozott ki az Országgyűlésben az október 23-i Kossuth téri incidens miatt. Oláh Sándor kisgazda képviselő Boross Péter belügyminiszter lemondását követelte.

23 MDF-es képviselő önálló képviselői indítványt nyújtott be, amely a Btk. módosítását célozza, és szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetné azokat, akik önkényuralmi szervezetek jelképeit terjesztik, vagy nagy nyilvánosság előtt használják.

Október 27.
Nem hoztak eredményt a médiaügy megoldására alakított hatpárti ad hoc bizottság tárgyalásai. Mindkét fél egymást okolta a kudarcért. A kormány és a koalíció nyilatkozata kijelentette, hogy megteszi a személyi javaslatokat és felkéri az Országgyűlést, készítse elő szavazásra a médiatörvényt.

Október 30.
A kormány hozzájárult, hogy Magyarország légterében járőrszolgálatot teljesítsenek a bosznia-hercegovinai légteret ellenőrző NATO AWACS-gépei.

November 2.
Az Országgyűlésben leszavazták azt az ellenzéki indítványt, amely az október 23-i, Kossuth téri eseményeket vizsgálná.

November 3.
Antall József november 9-i hatállyal kezdeményezte Göncz Árpádnál a médiaelnökök felmentését, azzal hogy alelnök, illetve alelnökök helyettesítsék őket. Az MTV alelnökének Sára Sándort javasolja.

November 4.
Ellenzéki és független képviselői bizottság létrehozását tervezték, amely vizsgálná az október 23-i eseményeket.

November 6.
Göncz Árpád nem mentette fel Hankiss Elemért és Gombár Csabát, hivatkozva a közte és a miniszterelnök közötti korábbi megállapodásra, amely szerint a médiaelnököket és az alelnököket egy időben mentik fel, az új vezetőket pedig a kulturális bizottságban történt meghallgatás és kétharmados támogatás után terjesztik elő.

Antall József válaszlevelében kifejtette, hogy szerinte a hivatkozott megállapodás már nincs érvényben, és csodálkozásának adott hangot, hogy Göncz Árpád változatlanul számon kérte rajta a megállapodást.

November 8.
Balsai István igazságügyminiszter szerint a kormány igazságtételi törvényjavaslata alapján felelősségre vonhatók az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás felelősei, és a bős–nagymarosi vízlépcsőről hozott döntés meghozói is.

November 10–11.
Magyarországon tárgyalt Jelcin orosz elnök. Látogatása során bocsánatot kért 1956-ért. A volt szovjet adósságok ügyében olyan szerződés született, hogy az év végéig megállapodnak az adósság felének rendezéséről, míg az összeg másik feléért Oroszország katonai alkatrészeket szállít.

November 12.
Füzessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter elismerte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal az október 23-i ünnepségek előtt informálva volt a szélsőjobboldali szervezkedésről, és értesítették a rendőrséget is.

November 21.
Továbbra sem csitultak a kisgazda párton belüli harcok. Mint a Torgyán-féle, mind a Németh Béla-féle csoport gyűlést tartott, ahol kölcsönösen kizárták egymást a pártból.

November 23.
A tervezett nagyarányú létszámleépítés és az elmaradt bérfejlesztés miatt sztrájkoltak a vasutasok.

November 25.
Az MTI-hez eljutatott nyilatkozatában Csurka István kijelentette: elszomorodva tapasztalja, hogy sok zsidó honfitársa megbántva érzi magát tanulmánya miatt. Ezért szükségesnek tartja leszögezni, hogy Rákosit, Kun Bélát, Aczél Györgyöt nemcsak a magyarság, hanem a zsidóság árulóinak is tartja. Nem lát egységes nemzetközi zsidó összeesküvést, de lát egy kommunista visszarendeződésre irányuló összeesküvést.

November 30.
A kormány – gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt – fegyelmi eljárást indított Hankiss Elemér ellen. A vizsgálat vezetésével Balsai István igazságügyminisztert bízták meg.

December 1.
Elfogadták az 1993-as költségvetést.

Az Alkotmánybíróság folytatta a korábban felfüggesztett eljárást az alkotmányellenesnek minősített jogszabály megsemmisítésnek meghatározására, mert az Országgyűlés a kitűzött időpontra nem alkotta meg a médiatörvényt.

Ellenzéki képviselők az Alkotmánybírósághoz kívántak fordulni, mert a kormánytöbbség elfogadta a közszolgálati médiumok önálló fejezetének megszüntetését.

Negyvenegy nap után befejeződött a Létminimum Alatt Élők Társasága által szervezet éhségsztrájk, amelyben összesen 183-an vettek részt 26 helységben, tiltakozásul a kétkulcsos áfa bevezetése ellen. Hogy a kétmillió létminimum alatt élőnek megfelelő képviselete legyen, demokratikus úton, aláírásgyűjtéssel népszavazást kezdeményeztek a parlament feloszlatása és új választások kiírása érdekében.

Országszerte diákok tüntettek a tervezett főiskolai tandíjak ellen.

December 8.
Balás István MDF-es képviselő a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat privatizációja során tapasztalható vagyon-alulértékelésre vonatkozóan interpellált Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez. A miniszteri választ nem fogadta el, majd az Országgyűlés is nagy fölénnyel leszavazta a minisztert.

December 9.
Göncz Árpád ismét közölte a miniszterelnökkel, hogy nem menti fel a médiaelnököket, és nem nevezi ki Sára Sándort. Ezzel egy időben javaslatot terjesztett elő a kinevezési törvény módosítására.

A kormány – Balsai István igazságügyminiszter javaslatára – a fegyelmi eljárás alá vont Hankiss Elemért a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján felfüggesztette.

Antall József szerint Göncz Árpád elutasító döntése nem volt jogszerű.

December 10.
A kormány kijelölte a Hankiss Elemér ügyét vizsgáló bizottság tagjait: Kupa Mihályt, Kiss Gyulát és Füzessy Tibort. Az igazságügyminiszter büntető feljelentést tett Nagy László, az MTV gazdasági főigazgatója, valamint Bányai Gábor, a TV 1 intendánsa ellen, nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés miatt.

Hankiss Elemér kijelentette, hogy továbbra is a tv elnökének tekinti magát.

December 11.
Az MDF elnökségi ülésén olyan döntés született, hogy megszüntetik az alelnöki funkciót, így kerülve meg Csurka István alelnök esetleges visszahívása körül várható konfliktusokat. A korábbi hat alelnök továbbra is az elnökség tagja marad.

A televízióba látogatott Katona Tamás, és tárgyalásokat folytatott Nahlik Gábor alelnökkel. Az államtitkár kijelentette, hogy a jövő héttől Hankiss, Nagy és Bányai nem léphetnek a tv épületébe.

Hankiss felajánlotta, amennyiben Nahlik betartja az elnök helyettesítésére vonatkozó utasításait, hajlandó az elkövetkezendő időben otthon dolgozni.

December 14.
Az Országgyűlésben napirend előtt vitáztak a médiumok területén kialakult helyzetről. Az ellenzék kétségbe vonta a lépések jogosságát, míg a kormánypártok jogszerűnek tartják azokat.

Pető Iván egy sajtóértekezleten úgy értékelte a helyzetet, hogy a kormány a politika kriminalizálásával próbálja kikerülni az alkotmányos akadályokat.

Az ORFK-n kihallgatták Bányai Gábort és Nagy Lászlót. A kihallgatás tárgyát a korábban vitatott szerződések képezték.

December 16.
Elfogadta a Parlament a magzati élet védelméről szóló törvény úgynevezett B variációját, amely egyebek mellett engedélyezi a terhesség megszakítását abban az esetben is, ha a nő súlyos válsághelyzetben van.

Csaknem száz parlamenti képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület vizsgálja meg, összhangban vannak-e az Alkotmánnyal a költségvetés egyes, a közszolgálati médiumokra vonatkozó részei.

December 18.
A Parlament mentelmi bizottsága javasolja Szűrös Mátyás mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt a legfőbb ügyész kérte a guruló dollárok ügye miatt.

December 19–20.
A Fidesz Országos Tanácsa a pártelnöki posztra Orbán Viktort javasolta, amennyiben az 1993. árpilisi kongresszuson létrehozzák ezt a tisztséget.

December 21.
A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatában nemtetszését fejezte ki, hogy a Parlament a magzati élet védelméről szóló törvény B variánsát fogadta el.

December 22.
Az országgyűlés nem függesztette fel Szűrös Mátyás mentelmi jogát, akit a budapesti ügyészség gyanúsít az úgynevezett guruló dollárok ügyében.

December 23.
Ismét Chrudinák Alajos vezeti az MTV külpolitikai szerkesztőségét, mivel jogerőre emelkedett a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítélete, amely hatályon kívül helyezte a tv elnökének Chrudinák Alajost tisztségéből felmentő intézkedését.

December 28.
Az Országgyűlés lezárta a médiumtörvény részletes vitáját. A kulturális bizottság 657 módosító indítványt tárgyalt meg, ebből 165-öt terjesztett a Parlament elé.

November végén a munkanélküliek száma elérte a 640 ezret, ami 12 százalékos munkanélküliséget jelent, derült ki az Országos Munkaügyi Központ összesítéséből.

December 29.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága többségi döntés alapján úgy határozott, hogy a médiatörvény egésze nem kétharmados.

A parlament külügyi bizottságának tizenhárom – kormánypárti – képviselője felszólította Horn Gyulát, a bizottság elnökét, hogy mondjon le tisztségéről. A képviselők érvelése szerint a pártelnöki és a bizottsági elnöki poszt egyidejű betöltése nem szerencsés.

December 30–31.
Az Országgyűlés elkezdte a szavazást a médiatörvényről, amelyhez 699 módosító javaslat érkezett. Mind Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke, mind Balsai István igazságügyminiszter a törvény egészét egyharmadosnak ítélte. Az ellenzék a kétharmados passzusok nagy részét „kiszavazta”. A végszavazás előtt Salamon László és Balsai István „koherenciazavarra” utalt a törvényszöveggel kapcsolatban. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint az adott feltételek mellett nem áll fenn a médiatörvény megszavazása. Szabad György ezért más napirendre tért át, míg a Salamon László és Balsai István a koalíció frakcióvezetőivel visszavonult annak megtárgyalására, hogy megtartható-e a végszavazás. A három ellenzéki párt frakcióvezetője olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint a törvényszöveg torz, illetve a törvény alkalmatlan a médiumok függetlenségének biztosítására. Kétórás tárgyalás után a kérdést vizsgáló kormánypárti képviselők nem látták akadályát a végszavazásnak, az érintett két bizottság elnöke valamint az igazságügyminiszter azonban egyöntetűen megvalósíthatatlannak minősítette a törvényt. Így született meg az új magyar törvényhozás talán legfurcsább szavazása: a képviselők közül senki sem szavazott igennel, 122-en elvetették a törvényjavaslatot, 170-en pedig tartózkodtak. A kudarcért mind az ellenzék, mind a kormánykoalíció a másik felet vádolta.

VAN KÜLÖNBSÉG A MOSTANI POLITIKA ÉS A 92-TES POLITIKA KÖZÖTT ? A CIRKUSZ MŰSORA UGYANAZ CSAK A SZEMÉLYEK VÁLTOZTAK !

1993-as évünk

Január 4.
Balsai István szerint megalapozottan indul eljárás Hankiss Elemér ellen, fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt.

Január 6.
Lemondott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke. Gombár Csaba és Hankiss Elemér azzal indokolták elhatározásukat, hogy a kialakult helyzetben nem tudják garantálni az általuk irányított intézmények pártatlanságát. Göncz Árpád elmondta a két elnöknek, hogy mérlegeli a beadványban foglaltakat. A médiavezetők lemondásának hírére Antall József miniszterelnök ismét beterjesztette az államfőnek a két elnök felmentésére vonatkozó javaslatot.

Január 11.
Az államtól ingyenes székházjuttatásként kapott Váci utcai volt tiszti kaszinót az MDF és a Fidesz 1,5 milliárd forintért eladta a Magyar Külkereskedelmi Banknak. A két párt így másfélszeresét tehette zsebre annak az összegnek, amit a pártok a költségvetésből állami támogatásként kapnak.
Részletek >>

Január 12.
A rádió alelnöke szerint valóban létezik egy programtervezet az intézmény átalakítására, azonban neveket nem tartalmaz. Csúcs László szerint ez csak akkor lép életbe, ha az államfő elfogadja Gombár Csaba lemondását.

Január 14.
Pető Iván szerint az ellenzék kész tárgyalni a kormánypártokkal a médiatörvényről a kulturális bizottságban elfogadott egyezség alapján, és ez jelenti a garanciát arra is, hogy az ellenzék nem tartózkodik majd saját indítványainak megszavazásánál.

Január 15.
Antall József kormányfő ismételten levélben kérte Göncz Árpádot, hogy mielőbb mentse fel Hankiss Elemért és Gombár Csabát, mert indokolatlannak tartja, hogy a lemondási idő végéig betöltsék hivatalukat.

Január 19.
Népszavazással nem kényszeríthető ki az országgyűlés feloszlatása – állapította meg az Alkotmánybíróság határozata. A testület azután kezdett a parlament alkotmányügyi bizottságának kérésére vizsgálatot, hogy a Létminimum Alatt Élők Társasága aláírásgyűjtési akciót kezdett a parlament feloszlatására és új választások kiírására.

Január 27.
Megalakult a Demokratikus Kisgazda és Polgári Párt, amely a Független Kisgazdapárton belüli radikális tagozat jogutódjának tartja magát. Az új párt azért jött létre, mert a radikálisoknak nem sikerült egyezségre jutniuk Torgyánnal a pártprogram kérdésében.

Január 29.
Csurka István a külügyminiszternek eddig nem vetette fel annak gondolatát, hogy tárgyalják újra a határok ügyét, mint ahogy ezt egy amerikai lapnak nyilatkozta. Jeszenszky Géza hozzátette, hogy a külpolitikát illetően a kormány és a Külügyminisztérium állásfoglalásai a mérvadóak, vagyis szó sincs arról, hogy újra kellene tárgyalni a békeszerződéseket.

Február 10.
A Magyar Út Alapítvány nem irányul sem az MDF, sem a kormány, sem pedig a koalíció pártjai ellen, teljességgel a jogállamiság és a törvényesség talaján állva folytatja tevékenységét – hangzott el a miniszterelnök és az alapítvány kuratóriumának vezetői között lezajlott megbeszélésen.

Február 14.
A Fidesz dél-dunántúli regionális értekezletén Orbán Viktor kijelentette, hogy egy-két héten belül választ kell kapniuk a szabad demokratákról arra, hogy velük és így a liberális együttműködés keretében indulnak a választásokon, vagy a baloldali pólushoz és az MSZP-hez csatlakoznak.

Február 22.
Csúcs László kinevezte a Magyar Rádió új főszerkesztőit, ezzel egy időben lépett életbe az intézmény etikai kódexe, valamint a szervezeti és működési szabályzata is.

Február 24.
A jövő évi választásokon való sikeres szereplés érdekében együttműködési megállapodást kötött a Fidesz és az SZDSZ. A két párt kötelezettséget vállalt arra, hogy harmadik párttal csak akkor kötnek választási együttműködést, ha arról tájékoztatják a másik felet is.

Február 26.
Csurka István szerint törvényes igénye van Magyarországnak a Vajdaságra és Baranyára, ezt azonban nem tudja beváltani, mert nincsenek meg rá a megfelelő eszközei. Az író-politikus egy zágrábi napilapnak nyilatkozott erről.

Március 3.
Balsai István vizsgálóbiztos lezártnak tekinti a Hankiss-ügyet, az már a bíróság előtt van. Ezt azzal kapcsolatban hozták nyilvánosságra, hogy megjelent a fegyelmi tárgyalások jegyzőkönyveit tartalmazó dokumentumkötet.

Március 5.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság visszahelyezte munkakörébe Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét főszerkesztőjét, akit még tavaly váltott le Hankiss Elemér.

Március 12.
Az Európa Parlament felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy a bősi vízlépcsővel kapcsolatos nézeteltérésüket a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt rendezzék.

Március 16.
A média kormányzati felügyelete mindaddig érvényben marad, amíg a parlament meg nem hozza a rádióról és a televízióról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan felhívta a parlament figyelmét, hogy mulasztásos alkotmánysértést követ el.

Március 23.
Szabó András alkotmánybíró rágalmazás vétsége miatt feljelentett Kéri Editet, aki azt állította róla, hogy ÁVH-s tiszt volt.

Március 25.
Az MDF etikai bizottsága nem hozott elmarasztaló döntést sem Csurka István, sem a párt három nemzeti liberálisa ügyében, akik ellen a párt tagjaitól és szervezeteitől érkeztek beadványok.

Március 26.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon hatályon kívül helyezte Nahlik Gábornak azt a döntését, amellyel érvénytelenítette Benda László kinevezését a Panoráma élére.

Március 28.
Az FKGP országos nagyválasztmánya a párt választási győzelme esetére miniszterelnök-jelöltnek választotta Torgyán Józsefet.

Április 2.
Pető Iván úgy vélte, hogy Szabó Tamás privatizációs miniszternek le kell mondania, miután kinevezték az MDF kampányfőnökévé. Az SZDSZ elnöke szerint a két pozíció összeegyeztethetetlen.

Április 3.
A népjóléti miniszter sajnálatosnak és felelőtlennek tartotta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Magyarország az UNICEF segítségével mérgező oltóanyagot juttatott volna Jugoszláviába.

Április 7.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda cáfolta, hogy a Duna TV-t működtető alapítványnak 10-15 milliárd forintnyi vagyont akarnak átadni.

Április 9.
Az 1992. október 23-ai Kossuth téri eseményeket vizsgáló bizottság zárt ajtók mögött hallgatott meg négy rendőrtiszte, akik az incidens hátteréről adtak tájékoztatást.

Április 19.
A parlamentben napirend előtti felszólalásában Kuncze Gábor azt állította, hogy a kormány alapítványokon keresztül változtatja magánvagyonná az állami vagyont. Erre példa az eddig ismeretlen Magyar Kultúra Alapítvány, mely egy titkos határozattal megkapta az Országos Levéltár épülete tulajdonjogának háromötödét. Az SZDSZ számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez az alapítványoknak juttatott állami vagyon ügyében.

Április 24.
Csurka István fontosabbnak tartotta, hogy részt vegyen a Magyar Út Körök pécsi nagygyűlésén, mint az MDF országos választmányának alakuló ülésén.

Április 29.
Egy eddig titkosnak számító, de most nyilvánosságra hozott kormányhatározat értelmében gyakorlatilag azonnal meg lehet kezdeni a Szigetköz vízhez juttatását, ennek időpontját azonban egy újabb helyszíni vizsgálat után döntik el az illetékesek.

Május 1.
A belügyminiszter egy fórumon elmondta, hogy a kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a világ bármely pontján élő magyarok választójogot kaphassanak.

Május 14.
A külügyminiszter cáfolta azokat a híreket, miszerint Magyarország biztonsági garanciákat és légelhárító rakétákat kért védelméhez a NATO-tól egy esetleges szerbiai megtorlás esetére, amely a szövetségeseknek nyújtott magyar segítségért érné az országot.

Május 23.
Szabó Tamás tárca nélküli miniszter elismerte, hogy az eddig vizsgált privatizációs ügyek több mint felénél találtak szabálytalanságot.

Június 1.
Mintegy tízezer közalkalmazott, elsősorban pedagógus tüntetett Budapesten a közalkalmazotti bértáblázat bevezetésének elhalasztása miatt. A tiltakozók petíciót adtak át a parlamentben Szabad Györgynek.

Június 3.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a központi költségvetés hiánya közel 10 százalékkal lenne kisebb, ha a minisztériumok és a központi szervek fegyelmezettebben gazdálkodnának.

Az ellenzéki pártok nem támogatják, hogy a kormány a Budai Várba költözzön, mert túl soknak tartják a költözés 5 milliárd forintos költségét.

Június 9.
Az MDF gazdasági igazgatója szerint pártja nem sértett törvényt a Fidesszel közös ingatlanügylettel kapcsolatban. Cáfolta azt is, hogy politikai jellegű háttérmegállapodás jött volna létre a két párt között.

Június 22.
Antall József pártelnök kijelentette, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy az MDF képviselőcsoportjában maradjon egy olyan frakció, amely új pártot alapított és a kormány programjával ellentétes nézeteket vall, megerősítette, hogy a Magyar Igazságban vannak volt III/III-as ügynökök.

Június 23.
A Fidesz elnöke sem árult el konkrét részleteket azokról a tárgyalásokról, amelyek a fiatal demokraták és az SZDSZ szorosabb együttműködéséről szóltak.

Június 30.
Csurka István a Magyar Fórum hasábjain részletesen közölte, hogyan szervezték be.

Július 2.
Heves vita bontakozott ki arról a jelentésről, amelyet ellenzéki képviselőkből álló különbizottság készített az 1992. október 23-ai Kossuth téri eseményekről. A csoport megállapítása szerint a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal tudott a skinheadek készülődéséről, azonban csak a Köztársasági Őrezredet értesítették, a belügyminisztert és a köztársasági elnököt nem.

Július 21.
Az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséről tárgyalt Surján László népjóléti miniszter az ágazat szakszervezetének képviselőivel.

Július 22.
Az Állami Számvevőszék közleménye szerint a Fidesz-MDF székházügy megfelelt a törvényes előírásoknak.

Július 24.
A Világkiállítás Társadalmi Tanácsának elnöke szerint az expo nem valósulhat meg vállalkozói alapon.

Július 26.
Pető Iván egyetért Horn Gyulával abban, hogy olcsóbbá kell tenni a választásokat, méghozzá a parlament létszámának egyharmados csökkentésével.

Július 30.
Antall József miniszterelnök a kormány nevében feljelentette Lengyel László politológust, aki szerinte megrágalmazta a kabinetet. Lengyel azt mondta, hogy a közigazgatásban teljes a korrupció, a főosztályvezetők és miniszterek is megvásárolhatók.

Július 31.
Medgyasszay László szerint nem igaz, hogy a kormány szétverte a mezőgazdaságot, de tény, hogy az agrárágazat nagyon rossz helyzetben van.

Augusztus 1.
A maribori fegyverbotránnyal kapcsolatban egyetlen belügyminisztériumi tisztségviselőt sem tartóztattak le – közölte a tárca szóvivője.

Augusztus 17.
Kálmán Attila kultuszminisztériumi államtitkár bejelentette, hogy várhatóan jövő szeptembertől vezetik be a felsőoktatásban a tandíjakat.

Augusztus 21.
Ha a Fidesz jövőre kormányzati szerephez jut, egyik első dolga lesz az oktatási törvények megváltoztatása.

Augusztus 26.
A pénzügyminiszter cáfolta, hogy késne a megállapodás hazánk és az IMF között. Az újabb hitelfelvételről szóló döntés a következő hónap elejére várható, ehhez azonban a tb-önkormányzatoknak mielőbb dönteniük kell saját költségvetési hiányukról.

Augusztus 31.
A Hírlapkiadó Vállalat kikapcsolta a villanyt és a telefonokat a Magyar Fórum szerkesztőségében és felmondták a bérleti szerződést is.

Szeptember 1.
Szlovákia hivatalos magyarázatot kér a nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő magyar miniszter kijelentésére, mely szerint a szomszédos államok titkosszolgálatai az ott élő magyar nemzetiségek ellen is dolgoznak.

Szeptember 2.
Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója felkínálta lemondását, miután kiderült, az ÁVÜ több mint 28 millió forint előleget fizetett a Magyar Fórum Kft.-nek egy soha el nem készült privatizációs propagadafilmért. Szabó Tamás a lemondást nem fogadta el.

Szeptember 6.
A Fidesz bezárja kapuit az átülni kívánó képviselők előtt, legyen az újabb jelölt akár szakmai, akár politikai szempontból alkalmas.

Szeptember 13.
A parlamentben napirend előtti felszólalásában Palotás János úgy vélte, hogy Szabó Iván bejelentése a bankkorrupciós ügyekről jelentősen károsította hazánk külső és belső megítélését.

Szeptember 14.
Mintegy húszezren vettek részt azon a demonstráción, amelyet a mezőgazdasági dolgozók tartottak a Parlament előtt a kormány agrárpolitikája ellen tiltakozva. A tiltakozók petíciót adtak át Szabad Györgynek.

Szeptember 17.
Az MDF országos választmányának ülése után Boross Péter megismételte azt a kijelentését, miszerint ha a jövő évi választásokon az ellenzék győz, nem jöhet létre tartós koalíció.

Szeptember 21.
A Fővárosi Bíróság ítélete szerint Kéri Edit színművésznő nem követett el jogsértést, amikor Pető Lászlót, Pető Iván édesapját ÁVH-s tisztnek nevezte, mert az érintett egy időben valóban a testületnél teljesített szolgálatot.

Németországból mintegy 200 tonna veszélyes hulladékot csempésztek hazánkba.

Szeptember 30.
A jövő évi választásokon Antall József lesz az MDF miniszterelnök-jelöltje.

Október 1.
A MUOSZ etikai bizottsága elmarasztalta A HÉT szerkesztőségének eljárását az Egyenleg munkatársaival szemben. A heti összefoglaló műsor anélkül vádolta meg tavaly október 23-ai Kossuth téri események képeinek meghamisításával az Egyenleget, hogy meggyőződött volna állításainak helyességéről.

Október 5.
A parlament úgy döntött, hogy nem foglalkozik az MDF-Fidesz székházügy körülményeinek kivizsgálásával.

Október 7.
Az ÁV Rt-nél nettó 24 millió forintot vett fel végkielégítés címén négy elbocsátott vezető.

Október 10.
Az ÁSZ alelnöke úgy véli, a jövő évi költségvetés több pontban is ellentmond az államháztartásról szóló törvénynek, és nincs összhangban a jegybanktörvénnyel sem.

Október 19.
Kudarcba fulladt az ombudsman-választás a parlamentben. A jelöltek a hatpárti egyeztetés ellenére nem kapták meg a szükséges szavazatot.

Október 25.
Csúcs László, a rádió alelnöke felfüggesztette a Reggeli Krónikában elhangzó lapszemlét. Véleménye szerint az ebben elhangzottak nem feleltek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek.

Október 26.
Nahlik Gábor, a tv alelnöke felfüggesztette állásából Bánó Andrást, az Egyenleg főszerkesztőjét és három munkatársát. Nahlik a Sony céggel megvizsgáltatta a múlt év október 23-án a Kossuth téri felvételeket tartalmazó kazettát. Bánó András korábbi kijelentései ellentétben állnak a vizsgálat eredményével. Nahlik Murányi Lászlót nevezete ki az Egyenleg főszerkesztőjének, de a szerkesztőség munkatársai közölték, hogy vele nem hajlandóak dolgozni.

Megkezdődtek a nagymarosi dunai körgát bontását előkészítő munkálatok.

Október 27.
A parlament megkezdte a III/III-as törvény tárgyalását.

A Fidesz budapesti választmánya Fodor Gábort választotta az országos választmányba a lemondott Törő Imre helyére.

November 1.
Göncz Árpád átvette a televízió MUOSZ-szervezetének vezetőjétől azt a petíciót, amelyben az intézmény több száz dolgozója követeli Nahlik Gábor eltávolítását.

November 2.
A sajtószabadság védelmében több ezer egyetemista tüntetett a Petőfi-szobornál és a televízió épülete előtt.

November 3.
Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról. Az országos választmány ülése bebizonyította, hogy az általa képviselt értékekre a pártnak nincs szüksége.

November 16.
Boross Péter és Kónya Imre visszautasította a MIÉP-es Szabó Lukács azon kijelentését, hogy a miniszterelnök nyilatkozzon arról, volt-e kapcsolata a III/III-as hálózattal.

November 19.
A kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy minden külföldön élő vagy ott-tartózkodó magyar állampolgár szavazhasson a jövő évi választáson.

November 20.
Göncz Árpádnak az olasz La Stampa című lapban megjelent interjúja szerint Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság, az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök a kormány kezében vannak, így az ellenzék nem tud a néphez szólni.

November 24.
A parlamentben Kuncze Gábor az SZDSZ frakciója nevében elnézést kért Mécs Imre kijelentéséért, miszerint a rádióban, a televízióban és az MTI-ben sokan dolgoztak a III/III-as ügyosztálynak.

December 7.
A parlament elfogadta a kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvényt és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítást.

December 10.
A Magyar Fórum Kft.-nek kamattal együtt vissza kell fizetnie az ÁVÜ-től előlegként felvett 28,8 millió forintot.

December 12.
Hosszan tartó betegség után életének 61. évében elhunyt Antall József Magyarország 54. miniszterelnöke.

December 21.
Az Országgyűlés megválasztotta Boross Pétert, az ország új miniszterelnökét. Göncz Árpád átadta az új kormány tagjainak a kinevezéseket, majd az új kormány letette az esküt.

December 22.
A parlament módosította a választójogi törvényt, így 5 százalékra emelték a pártok parlamentbe jutásának küszöbét és kimondták a tb-önkormányzati összeférhetetlenségét.

December 28.
A Magyar Televízió fegyelmi tanácsa alkalmatlanságra hivatkozva a volt Egyenleg újabb két munkatársának, Sebes Györgynek és Lendvai Szabolcsnak szüntette meg munkaviszonyát. Nahlik Gábor Murányi Lászlót nevezte ki a parlamenti adások főszerkesztőjévé.

NA, EZ SEM VOLT EGY AKÁRMILYEN ÉV !

1994-es évünk

Eltűnt milliók, robbantások jellemezték az 1994-es évet. Közvetlenül a parlamenti választások előtt baleset érte Horn Gyulát. Érdekesség, hogy a választási vereség miatt, már ekkor változást akart az elnökségben a Fidesz tagsága. Ez igazából azóta sem történt meg.

Január 3.
Horn Gyula, az MSZP elnöke és Németh Miklós volt miniszterelnök több mint kétórás megbeszélést folytatott, amelynek középpontjában Németh Miklós esetleges hazatérése állt. A Magyar Hírlap értesülése szerint Németh Miklós nem akarja feladni az EBRD-vel kötött 1996-ig szóló szerződését.

Január 9.
Az Európai Beruházási Bank 110 millió dolláros kölcsönt adott Magyarországnak a közúthálózat és a villamosenergia-elosztórendszer fejlesztésére.

Január 14.
Szabó Tamás privatizációs miniszter Csepi Lajost, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját javasolja az ÁV RT vezérigazgatójának. Erre vonatkozó javaslatát már el is juttatta a miniszterelnökhöz, aki azt elfogadta. Ezzel egy időben indítványozta, hogy Hatvani Szabó Jánost, a vagyonügynökség ellenőrzési igazgatóját bízza meg a miniszterelnök az ÁVÜ ügyvezető igazgatói feladatainak ellátásával.

Január 17.
A Magyar Piacpárt ugyanabban a körzetben indítja képviselőjelöltként Kéry Editet, amelyben a szabad demokrata Pető Iván is indul.

Január 20.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az MSZP által kezdeményezett aláírás-gyűjtési akció eredményeként beérkezett 61 ezer aláírásból 56 ezer hiteles, így a Parlamentnek foglalkoznia kell a közszolgálati médiumok társadalmi felügyeletének megteremtésével kapcsolatos javaslatokkal.

Január 24.
Az MSZP megdöbbenéssel értesült arról, hogy a TV Híradó egyes vezetői a parlamenti televíziós felvétel egyik anyagát illetéktelenül használták fel, megsértve ezzel a párt politikusainak személyiségi jogait. Egy szájról olvasni tudó fiatalembernek kellett megállapítania, hogy mit mond Horn Gyula parlamenti padtársának.

Január 31.
A liberális pártok nem írták alá a Fidesz-SZDSZ-Vállalkozók Pártja-Agrárszövetség tervezett választási megállapodását. A politikusok nem tudtak megegyezni a pártelnökök közös jelöltként való indításáról.

Február 2.
A Honvédelmi Minisztérium után a Belügyminisztérium is feljelentést tett a Lupis Brókerház ellen. A brókercég vezetése megdöbbenéssel értesült az esetről, mert a tárcák által befektetett összegre teljes fedezetük van.

Február 4.
Göncz Árpád május 8.-ra, vasárnapra írta ki a parlamenti választások első fordulóját. A második fordulóról az OVB határoz majd.

Február 9.
Az Állami Értékpapír-felügyelet felfüggesztette a Lupis Brókerház értékforgalmazási tevékenységét.

Február 21.
Szabó Tamás privatizációs miniszter megkeresésére a rendőrség nyomozást indított Fazokas Károly, az ÁV RT. Portfólió igazgatója ellen. Fazokast tetten érték, amikor csúszópénzt vett át.

Március 2.
Az SZDSZ a televízióban történtek miatt a Választási Etikai Kódex kidolgozójához, a Független Jogászfórumhoz fordult. Véleményük szerint a televízió – a kormány jóváhagyásával – mocskolódó kampányt folytat, a Parabola című műsor sérti a jó ízlést és a demokrácia alapvető szabályait.

Március 4.
Csúcs László bejelentette, hogy 129 rádióst bocsátanak el, illetve nyugdíjaznak. A közvélemény szerint az elbocsátások nem politikai, hanem szakmai, etikai szempontok alapján történtek.

Március 5.
A rádióban elmaradt a 168 óra adása, mert a műsort készítők nagy része előző nap megkapta felmondó levelét.

Március 6.
Az MDF ügyvezető elnöke szerint, csak a választási eredmények ismeretében lehet beszélni arról, hogy együttműködnek-e a Fidesszel. Teljesen kizárta viszont a választási szövetséget az MSZP-vel, az SZDSZ-szel és a Munkáspárttal.

Március 8.
A Parlament elfogadta az úgynevezett ügynök-törvényt, amely meghatározza az átvilágítandó személyek körét és az átvilágítások sorrendjét. A vizsgálatokat az országgyűlési képviselőkkel kezdik.

Március 9.
Az ajánlószelvények gyűjtésének első napján a rendőrség eljárást indított egy pártokhoz nem tartozó személy ellen, aki megbízást adott, hogy részére darabonként 200 forintért gyűjtsenek ajánlócédulát.

Március 10.
A sajtószabadság védelmében, az elbocsátások ellen tiltakozva több ezer ember tartott demonstrációt a Magyar Rádió épületénél.

Március 13.
A Magyar sajtó napja alkalmából a köztársasági elnök kijelentette: minél több sarat dobálunk egymásra, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az emberek elfordulnak a politikától és nem mennek el választani.

Március 15.
Az először átadott Szabad sajtó díjat a 168 Óra című hetilap és A Hét bukaresti csoportja kapta.

Március 16.
A Magyar Újságírók Közössége szerint a rádió hírszerkesztősége bővebben számolt be a március 15-i ellenzéki rendezvényekről, mint a kormány ünnepségeiről.

Március 21.
A parlament elfogadta az egyházak ez évi támogatásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az úgynevezett történelmi egyházak részesülnek a legnagyobb támogatásban, de számos kis egyház és vallási közösség is pénzhez jut.

Március 22.
A Parlament ellenszavazat nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felhatalmazza a kormányt az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelem beadására.

Március 24.
A kormány drágának találja a rádió, a televízió és az MTI támogatási igényeit. A kabinet szükségesnek tartja további hatékonyságjavító intézkedések kidolgozását.

Március 27.
Az MDF országos választmányi ülésén Boross Péter kijelentette, hogy a pártot két irányból érheti támadás, ez a korrupció és a privatizáció.

Március 28.
Az MSZP ügyvezető elnöke szerint a választások előtt 5-6 héttel a fő tájékoztatási eszközök megszegték a demokrácia szabályait. A TV hírműsoraiban a kormánypolitikusok túlreprezentáltak, a TV Híradó számára az MSZP nem is létezik.

A MIÉP budapesti fórumán Csurka István kifejtette, hogy a párt majd kellő pillanatban nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét.

Április 1.
Göncz Árpád aláírta az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényt.

Április 4.
A Fidesz a budapesti Felvonulási téren rendezte meg hatodik születésnapjának központi ünnepségét.

Április 7.
A Parlament bizottságának döntése alapján dr. Botos Gábor, dr. Eigner József és dr.Tarr György bírók végzik majd az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényben leírt átvilágításokat.

Április 10.
Torgyán József ismét megerősítette, hogy a Független Kisgazdapárt választási győzelme esetén azonnal leállítja a privatizációt és ellenőrzi a már megkötött szerződéseket.

Április 13.
Az FKGP vezetői rendkívüli sajtótájékoztatón tiltakoztak az ellen, hogy a televízió nem sugározta a párt választási reklámfilmjét.

Április 14.
Az Országos Választási Bizottság május 29.-re tűzte ki a választások második fordulóját.

Április 15.
A Nemzeti Tájékoztatási Iroda sajtótanácsadója, Thomas Kennedy peres kártérítést követel a Magyar Hírlaptól, a Népszabadságtól, a Kurírtól, Baráth Józseftől, a Magyar Rádió munkatársától és Stefan J. Bos holland újságírótól személyiségi jogainak megsértéséért. Kennedy tagadta, hogy a holland újságírónak adott interjújában azt mondta volna, hogy a rádióban alkoholisták és kommunisták ülnek, akiket el kell távolítani.

Április 16.
Barsiné Pataki Etelka kihirdette az 1996-os Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat eredményét. A győztes pályaművet, a boglyakupolát öt toronnyal, Turányi Gábor és csapata alkotta meg.

Április 20.
A szabad demokraták tiltakoztak az ellen, hogy a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Televízió egy titkos kormányhatározat alapján zártkörű, nemzetközi versenytárgyalás során értékesíteni kívánja a TV 3-as csatornáját, amelyen korábban a moszkvai adásokat sugározták.

A négy liberális párt levélben fejezte ki elégedetlenségét a televízió választási műsoraival kapcsolatban, és kérték, hogy az országos listát állított pártok számára biztosítsák az érdemi vita elérhetőségét.

Április 21.
A Legfelsőbb Bíróság határozata alapján nem követett el törvénysértést a Lakcímnyilvántartó Hivatal, amikor az MDF kérésére kiadta az első választók névsorát.

Április 22.
Az SZDSZ információi szerint a kormány – a már ismertté vált TV 3 és Nikex privatizáción túl – újabb magánosítási akciókra készül, zárt pályázat és néhány napos határidő kiírásával.

Április 23.
Orbán Viktor szerint, ha az MSZP és az SZDSZ „összeállna”, az a szabad demokraták és a Fidesz szakítópróbája lenne.

Április 24.
Kuncze Gábor kijelentette, hogy nem folynak és nincsenek is előkészületben az SZDSZ és az MSZP esetleges koalíciójáról szóló tárgyalások.

Április 26.
A Hírlapkiadó Rt. vásárolta meg a Magyar Nemzet Rt. többségi tulajdonát a Socpresse Rt.-től.

Április 28.
Az MSZP győzelme esetén nem számít Németh Miklós hazatérésére és a kormányban való részvételére.

Április 29.
Orbán Viktor a Fidesz kampányzáró ülésén kifejtette, hogy a kampány utolsó hetében nem érdemes a programokról beszélni, mert az nem érdekli az embereket. Ehelyett mindenki azt vizsgálja meg, hogy az egyes pártok mit tettek az elmúlt négy évben.

Május 2.
A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a földtörvénnyel kapcsolatban. A testület állásfoglalását kérte többek között a tulajdonszerzés korlátozására vonatkozó részletekről.

Az illetékes bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a hungarista mozgalom két vezetőjét. Szabó Albert és Györkös István ellen közösség elleni izgatás gyanúja miatt folyik eljárás.

Május 5.
Egy miskolci nagygyűlésről hazafelé tartva súlyos balesetet szenvedett Horn Gyula, az MSZP elnöke. A pártelnököt szállító gépkocsi egy, az út baloldalán álló teherautónak ütközött. A baleset következtében Horn Gyula csigolya- és csuklótörést szenvedett.

Május 8.
A második demokratikus választások első fordulójában a választásra jogosultak 69 %-a adta le voksát.

Az előzetes eredmények szerint a legsikeresebben a Magyar Szocialista Párt szerepelt 32,96%-kal, második helyen az SZDSZ végzett 19,76%-kal. Az MDF 12, az FKGP 9, a Fidesz és a KDNP 7-7 %-ot kapott. A többi párt nem szerezte meg a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 %-ot. Két választókerületben eredményes is volt az első forduló. A kazincbarcikai választókerületből Gyárfás Ildikó és a kisbériből Keleti György már biztosan tagja az új parlamentnek.

Május 11.
Az MDF és a KDNP között létrejött a megegyezés arról, hogy a versenyben maradt jelöltjeik közül kik lépnek vissza a másik párt jelöltje javára.

Május 12.
A Független Kisgazdapárt is szövetséget ajánl a KDNP-nek, ha az elhatárolódik az MDF-től és a valódi népi politizálást választja. Az FKGP a második fordulóra egyetlen jelöltjét sem lépteti vissza, mindegyiket potenciális nyertesnek tekinti.

Május 14.
A szabad demokraták miniszterelnök-jelöltje nem lát esélyt arra, hogy pártja szerepet vállaljon a következő kormányban, ha a szocialisták abszolút többséget szereznek.

Május 15.
Horn Gyula szerint az MSZP koalícióban gondolkozik, mert nem akar olyan egypárti kormányzást, amit az MDF valósított meg.

Május 18.
A kormány a költségvetés általános tartaléka terhére újabb 40 millió forint rendkívüli támogatást adott a Duna TV-nek.

Május 25.
Ha létrejön az SZDSZ és az MSZP közös koalíciója, akkor a két párt szerződést köt a közös program megvalósítására és azt nyilvánosságra hozza – jelentették ki a két párt vezetői egy televíziós beszélgetésben.

Május 29.
A parlamenti választások második fordulójában a szavazásra jogosultak 55,2%-a vett részt. Az előzetes összesítések alapján a következő eredmény született: a Magyar Szocialista Párt abszolút többséget szerezve 209 képviselőt, az SZDSZ 70, az MDF 37, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20, az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja egy-egy képviselőt juttatott a törvényhozásba.

Május 31.
A miniszterelnök-jelölt személyéről a hét eleje óta folyik a konzultáció az MSZP-n belül. A tagszervezetek véleményei alapján a hét végi kongresszuson teszik meg a javaslatokat.

Az SZDSZ ragaszkodik a 25 pontban foglalt koalíciós irányelveihez, és azt tekinti a tárgyalások feltételének.

Június 2.
Nem hivatalos megbeszélést folytatott Horn Gyula, Pető Iván és Kuncze Gábor. Áttekintették a választásokkal kialakult helyzetet, de egy esetleges koalícióról nem esett szó.

Megtartotta alakuló ülését az SZDSZ parlamenti frakciója, amely az eredeti 70 tag mellett kiegészült az Agrárszövetséget képviselő Solymár Józseffel is.

Szintén első frakcióülését tartotta az MDF 37 parlamenti képviselője.

Június 4.
A szocialista párt rendkívüli kongresszusán Horn Gyulát választotta miniszterelnöknek-jelöltjének, valamint úgy döntöttek, hogy koalíciós tárgyalásokat folytatnak az SZDSZ-szel.

Június 6.
A szabad demokraták vezetői tájékoztatták a Fidesz vezetőit az MSZP koalíciós ajánlatáról. Kövér László szerint a megbeszélés formai lezárása volt a két párt választási megállapodásának.

Június 11.
Hajnalban ismeretlen tettesek berobbantották a Parlament XIX-es kapuját. Nem kizárt, hogy a merénylet összefüggésben áll a korábbi szegedi és szabadkai esetekkel.

Június 14.
A közös kormányzás intézményes biztosítékainak meghatározásával lezárult a koalíciós tárgyalások első szakasza. Többek között megállapodtak a koalíciós miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozásáról, valamint arról, hogy egyetértéssel hoznak döntéseket, a vitás kérdéseket pedig a koalíciós egyeztető tanács elé viszik.

Június 16.
Az MSZP és az SZDSZ megállapodott abban, hogy a jövőben 12 minisztérium működik. Összevonják a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot.

A parlament alakuló ülését előkészítő hatpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok ragaszkotnak ahhoz, hogy minden bizottságban megkapják az egyharmados képviselet lehetőségét.

Június 24.
Koalíciós megállapodást kötött az MSZP és az SZDSZ. A nyilatkozatban többek között megállapodtak a kormány összetételéről. Eszerint: miniszterelnök: Horn Gyula, belügyminiszter, koalíciós mniszterelnök-helyettes: Kuncze Gábor, miniszterek: pénzügy: Békesi László, ipari és kereskedelmi: Pál László, közlekedési, hírközlési és vízügyi: Lotz Károly, földművelésügyi: Lakos László, munkaügyi: Kósáné Kovács Magda, környezetvédelmi és területfejlesztési: Baja Ferenc, honvédelmi: Keleti György, külügy-: Kovács László, igazságügy-: Vastagh Pál, művelődési és közoktatási: Fodor Gábor, népjóléti: Kovács Pál, a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter: Katona Béla. A koalíciós megállapodás akkor lép életbe, ha az MSZP kongresszusa, illetve az SZDSZ küldöttgyűlése elfogadja.

Június 26.
Az MSZP kongresszusa elsöprő többséggel jóváhagyta a koalíciós szerződést. Az MSZP frakciója Szekeres Imrét választotta vezetőjévé.

A szabad demokraták küldöttgyűlése is nagy többséggel támogatta az MSZP-vel kötött megállapodást.

Június 28.
A Parlament alakuló ülésén megválasztották a Ház tisztségviselőit. A köztársasági elnök Horn Gyulát kérte fel kormányalakításra.

Június 29.
Boross Péter miniszterelnök javaslatot tett az államfőnek a televízió és a rádió alelnökeinek felmentésére.

Június 30.
Felmentették állásából Pálffy G. Istvánt, a Híradó és A hét főszerkesztőjét.

Az Országgyűlés Hivatala szeretné, ha az eddigi hallgatólagos megegyezésnek megfelelően folytatódnának a parlament üléseinek tv-közvetítései és ezt írásos megállapodásba is foglalnák.

Július 2.
A kongresszusra készülő szabolcsi fideszesek erős kritikával illették a párt vezetését, és mindenképpen változást akarnak elérni az elnökség összetételében.

Július 8.
Eljuttatták az országgyűlési képviselőkhöz a kormány programját.

Szimpátiatüntetések voltak a rádió és a televízió épülete előtt, majd este a Vérmezőn a felmentett média-alelnökök mellett.

Július 9.
Rendkívüli kongresszusukon ismét Orbán Viktort választották a Fidesz elnökévé.

Az FKGP országos nagyválasztmánya és nagygyűlése ismét Torgyán Józsefet választotta a párt elnökének.

Július 20.
A köztársasági elnök aláírta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőinek kinevezését. Az MTV új elnöke Horváth Ádám, alelnökei Székely Ferenc és Somosi Péter. A rádió új elnöke Szirányi János, alelnökei Simkó János és Magos György.

Július 21.
A televízió új elnöke Bethlen Jánost nevezte ki a TV Híradó megbízott főszerkesztőjévé, ezzel egyidejűleg Stefka István munkaviszonyát megszüntették.

Göncz Árpád aláírta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a parlamenti képviselői poszt és a polgármesteri funkció egyidejű betöltését.

Július 23.
Ismeretlen tettes robbantást hajtott végre a Mátyás templom Halászbástya felé eső külső kriptabejárójánál.

Július 27.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tovább nőttek a kintlévőségeik és a hiányuk elérte a 180 milliárd forintot.

Július 28.
A kormány döntése alapján nem rendezik meg az 1996-os világkiállítást. A már megkezdett beruházásokat egy ütemtervnek megfelelően befejezik.

Július 29.
Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítvány vezetői ellen. A vizsgálat fényt derített arra, hogy az alapítványból 600 millió forintot fizettek ki fedezetlen váltók ellenében három cégnek.

Augusztus 2.
Békesi László tájékoztatót tartott a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásairól. Ebből kiderült, hogy a további együttműködés feltételeként drasztikus gazdasági lépések megtételét szabták.

Augusztus 9.
Az ötpárti tárgyalások eredményeként megszületett javaslat szerint az önkormányzati választás egyfordulós lesz, a polgármestereket közvetlenül választják és csökken a képviselő-testületek létszáma.

Augusztus 12.
Beérkeztek a tárcák válaszai a Pénzügyminisztérium takarékossági felhívására. Nagyobb tételek megvonására van lehetőség a népjóléti, a közlekedési, a földművelési és a művelődési tárcáknál.

Augusztus 13.
Népszavazást kezdeményezett az Új Magyarország szerkesztősége az expo megrendezéséről.

Augusztus 18.
A Civil Kerekasztal véleménye szerint a társadalomgazdasági megállapodás nem lehet válságkezelő intézkedések sorozata, hanem hosszú távú intézkedésekre van szükség.

Augusztus 20.
Horn Gyula a Fejér megyei Iváncsán tartott falufórumon többek között azt mondta, hogy a kormány a vagyonadó jövő évi bevezetését tervezi.

Augusztus 21.
Az ellenzéki pártok kritikával és tartózkodással fogadták a kormányfő vagyonadót kilátásba helyező kijelentését.

Az SZDSZ elnöke szerint a vagyonadóról szó sincs a koalíciós megállapodásban, ez olyan súlyos kérdés, amit nem lehet előzetes egyeztetés nélkül bejelenteni.

Augusztus 23.
A miniszterelnök hivatalában fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia küldöttségét.

Augusztus 24.
Az önkormányzati törvényt módosító csomagot a jelenlegi formájában 19 fővárosi kerület elutasítja.

Augusztus 30.
A kormány megváltoztatta korábbi álláspontját és az 1994-es pótköltségvetés részeként nem tart igényt a létrehozandó Bérgarancia Alap tervezett 900 millió forintos befizetésére.

Szeptember 1.
Ezer forinttal emelkedik a GYES összege. 8%-kal, de legalább 800 forinttal nő a nyugdíj.

Szeptember 4.
A földművelésügyi miniszter szerint nem tartható fenn tovább a falugazdász hálózat.

Szeptember 6.
Törőcsik Mari, a Művész Színház igazgatója bejelentette, hogy addig nem lép színpadra, amíg be nem fejeződik az ellene kezdeményezett eljárás.

Szeptember 9.
Az MSZP hatpárti tárgyalásokat kezdeményez annak érdekében, hogy a lehető legszolidabb és visszafogottabb legyen az önkormányzati választási kampány.

A Fidesz bocsánatot kért a nyugdíjasoktól a velük kapcsolatos korábbi döntéseiért.

Szeptember 13.
Egy hét szükséges ahhoz, hogy az illetékes parlamenti bizottság kivizsgálja a Katonai Biztonsági Hivatal által folytatott megfigyelések törvényességét. A zárt ülésen Keleti György átadta a megfigyeltek listáját, amelyen szerepelt felesége is.

Szeptember 18.
Az ÁSZ jelentése szerint a 94-es pótköltségvetés összeállításánál 10 milliárd forintnyi olyan tételt nem vettek figyelembe, amely még az idén bevételként jelentkezik.

Szeptember 20.
A köztársasági elnök és a kormányfő meghívta az amerikai elnököt, vegyen részt a december elején megrendezésre kerülő Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti csúcstalálkozóján.

Szeptember 21.
Az Országgyűlés elfogadta az új Házszabályt.

Szeptember 28.
Negyedik alkalommal indult útjára a Médiahajó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van a médiatörvény mielőbbi megalkotására, mert csak ez biztosíthatja, hogy többféle vélemény is nyilvánosságot kapjon.

A Médiahajóval egy időben indult útnak a Velencei-tavon a Médiabárka, fedélzetén elsősorban a MUK-ba tömörült újságírókkal. Ezzel próbálták kifejezni, hogy a keresztény-nemzeti értékek nem kapnak megfelelő teret a sajtóban.

Az MDF választmánya Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízottat választotta főpolgármester-jelöltnek.

Szeptember 29.
Csepi Lajos cáfolta, hogy 200 millió forintot utaltatott volna át egy nem létező gazdasági közösségnek. A Gerbaud-székház ügyében valóban kifizettek ilyen összeget egy német cégnek, amely szakértői munkát végezett az ÁVÜ-nek.

Elmarad az október 1-jétől esedékes energiaár-emelés. A kormány arra utasította az Ipari Minisztériumot, hogy részletesebben dolgozza ki a kiegyenlítés lehetőségét.

Október 4.
A parlament elfogadta a nyugdíjak nyolc százalékos visszamenőleges emelését.

A miniszterelnök felmentette tisztéből Csepi Lajost, az ÁV Rt. vezérigazgatóját(aki 27 millió forintot utalt ki Csurka Istvánnak egy máig el nem készült filmre), Bakay Árpád igazgatósági elnököt és az igazgatóság további hat tagját. Ezzel egyidejűleg megbízta Farkas Istvánt az ÁV Rt. Vezetésével.

Október 5.
A köztársasági elnök aláírta az önkormányzatokról szóló törvénymódosító csomagot.

A rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra román külügyminiszter Theodor Melescanu személyében.

Október 6.
Göncz Árpád köztársasági elnök december 11-re írta ki az önkormányzati választásokat.

A Független Kisgazdapárt Szabó Jánost jelöli főpolgármesternek.

Október 10.
A parlament elfogadta a Házszabályt módosító javaslatokat.

A Fidesz a továbbiakban csak akkor vesz részt a hatpárti egyeztetéseken, ha a többi párt elfogadja, hogy az alaptörvény csak 4/5-ös többséggel fogadható el.

Október 11.
A honvédelmi bizottság szerint felelősség terheli Für Lajos volt honvédelmi minisztert a Katonai Biztonsági Szolgálat tevékenysége miatt.

Október 15.
A Fidesz országos választmánya leszavazta Wachsler Tamás alelnök írásban készült értékelését a párt gazdálkodásáról.

Egyebek között felvetette, hogy a pártnak szabályozatlan a gazdálkodási rendje, a pártalkalmazottak munkaköri leírás nélkül dolgoznak.

Október 18.
A parlament nagy többséggel elfogadta a pótköltségvetést. A hiány nagysága 340 milliárd forint lesz, tíz milliárddal több, mint a költségvetésben meghatározott.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke átvette a világkiállítás megtartásáról döntő népszavazás kiírását támogató 120 ezer aláírást.

Október 20.
A miniszterelnök tárgyalt Nemzetközi Valutaalap szakembereivel. Többek között arról, hogy milyen feltételekkel kaphat hitelt az ország.

Október 24.
Horn Gyula a kormány első száz napjáról szólva, közepes osztályzattal értékelte az eddig végzett munkát.

Október 31.
A Fővárosi Bíróságon megkezdődött annak a 36 honvédségi főtisztnek a pere, akiket „olajezredesekként” ismert meg a közvélemény. A tiszteket harckészültség veszélyeztetésével, sikkasztással, adócsalással vádolják.

November 3.
A kormány elfogadta és hamarosan a parlament elé terjeszti az 1998-ig szóló privatizációs stratégiát összefoglaló, az állami vagyon elidegenítésének alapelveit rögzítő törvényjavaslatot.

November 8.
A parlament döntése alapján Magyarország lemondott az 1996-os világkiállítás megrendezésének jogáról.

November 13.
Az MSZP elnökségének zártkörű ülésén a miniszterelnök kijelentette, hogy 1998-ig nincs alternatívája a jelenlegi koalíciónak.

November 14.
Pető Iván koholmánynak nevezte azt a hírt, amely szerint jövőre a miniszterek fizetése a duplájára emelkedne. Cáfolta azt is, hogy újabb koalíciós miniszterelnök-helyettes kinevezése is szóba került.

November 15.
Őrizetbe vették az Agrobank Rt. két vezetőjét. Kunos Péter vezérigazgatót és Kovács Miklós elnököt azzal vádolják, hogy fiktív alaptőke-emelést hajtottak végre a pénzintézetnél és ezzel lehetőségük volt nagy összegű hitelek folyósítására. Ezen kívül az E-hitelek folyósításánál feltételül szabták a privatizált társaságban a bankkal kapcsolatban álló valamely vállalkozás részvételét.

November 17.
A Kultuszminisztérium vezetői bocsánatot kértek a miniszterelnöktől azért, mert tévesen tájékoztatták őt a közoktatás jövő évi költségvetési támogatásával kapcsolatban. Ennek következtében tette Horn Gyula azt a kijelentést, hogy a közoktatásra fordítható támogatások összege jövőre 10 milliárd forinttal nőhet.

Nincs meg az expóról szóló népszavazáshoz szükséges százezer hiteles aláírás. A 112 ezer megvizsgált aláírásból csak 85 ezer volt hiteles.

November 18.
Szabadlábra helyezték az Agrobank két vezetőjét, miután a Pesti Kerületi Bíróság nem tartotta indokoltnak előzetes letartóztatásukat.

November 22.
Lemondott Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, azonban tisztségéből csak három hét múlva távozik, időt adva ezzel utódja megtalálásának.

November 25.
Rasszizmus ellenes demonstrációt tartottak Gyöngyösön, az ellen tiltakozva, hogy bőrfejű fiatalok felgyújtották egy cigány származású férfi házát.

November 27.
Megegyezéssel zárult az Érdekegyeztető Tanács üléssorozata, Megállapodtak a 1995. évi költségvetési és adó törvényjavaslatokban, ami megteremtette a társadalmi-gazdasági megállapodás alapját.

November 28.
A kormány visszavonta azt a korábbi javaslatát, amely szerint a gazdálkodó szervezetek részére elengednék a társadalombiztosítási adósságuk egy részét, ha 1995. június végéig rendeznék egy évvel korábban fennálló tb tartozásukat.

November 30.
A Parlament nemzetbiztonsági bizottságát meglepte az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnökének nyilatkozata, mely szerint már találtak ügynököt az eddig megvizsgált képviselők között.

December 11.
A választásra jogosultak 43%-ának részvételével zajlott le az önkormányzati választás. A független jelöltek szerezték meg a helyek 74, a polgármesteri posztok 84%-át. A fennmaradó helyeken a pártok a következőképpen osztoztak: MSZP: 1614 képviselő, 107 polgármester; SZDSZ: 608, 55; Fidesz: 470, 44; FKGP: 458, 36 KDNP: 428, 44; MDF: 204, 23. Budapesten Pesterzsébet és Soroksár különválásával 23 kerületben választottak önkormányzatokat.

December 12.
22 órakor megkezdődött a vasutasok 36 órás általános sztrájkja.

December 13.
Tizennyolc óra leteltével a vasutasok lefújták munkamegbeszélésüket, mert sikerült követeléseikről megállapodniuk a MÁV vezetésével. A jövő évre garantált 10%-os bérfejlesztés mellett 4% teljesítményjutalmat kapnak a vasúti dolgozók.

December 14.
Szociális helyzetük javításáért tüntettek a tűzoltók a parlament előtt. A tiltakozás oka, hogy még karácsony előtt szeretnék megkapni 13. havi illetményüket.

December 15.
A miniszterelnök utasította a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vezetőjét, hogy vizsgálja meg a HungarHotels privatizációjának feltételeit.

December 17.
Horn Gyula szerint a közalkalmazottak 13. havi bérének a felét fizetik ki idén, ami 620 millió forinttal terheli a költségvetést. Elmondta azt is, hogy nem ért egyet Kuncze Gáborral, aki a sajtón keresztül üzenget neki, hogy a bérígéret megalapozatlan.

December 18.
A miniszterelnök megerősítette, hogy támogatja Göncz Árpád újrajelölését a köztársasági elnöki tisztre. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy csak szocialista és csak szabaddemokrata minisztériumokat kellene létrehozni.

December 19.
A Pénzügyminisztérium személycseréket hajtott végre a Szerencsejáték Rt. Igazgatóságában, és felügyelő bizottságában.

December 21.
Elviselhetőnek jellemezte Horn Gyula az MSZP és az SZDSZ viszonyát. Nézeteltérések mutatkoztak a koalíciós partnerek között a HungarHotels privatizációjának kormányzati felülvizsgálata és a 13. havi bérek egy részének kifizetését megelőző miniszterelnöki bejelentés miatt.

December 22.
Az Alkotmánybíróság ítélete szerint az ügynöktörvény az államélet áttetszőségét szolgálja, ezért megsemmisítették azokat a rendelkezéseket, amelyek a vizsgálatot azon személyekre is kiterjesztették volna, akik nem vesznek részt sem a közhatalomban, sem a politikai közéletben.

December 29.
Torgyán József bejelentette, hogy a Független Kisgazdapárt javasolni fogja népszavazás kezdeményezését a köztársasági elnök közvetlen választásáról, és ehhez kapcsolódóan az államfői jogkör kibővítését is.

NYUGODTAN DŐLJÜNK HÁTRA ÉS NYUGODJUNK MEG ! 2010-BEN SEM LETT JOBB A HELYZET !

1995-ös évünk

Nézzük az 1995-ös év „hozadékát” botrány és hazugság ügyekben. Torgyán József az alkotmányosság nevében vinné az utcára a népet az államfő közvetlen választásával kapcsolatban. Eigner József és Botos Gábor átvilágító bíró nem felel meg az ügynöktörvényben rájuk vonatkozó feltételeknek. Bokros Lajos pénzügyminiszter többször lemond, majd marad. Az MDF alelnöke hazugságnak nevezte, hogy az Antall-kormány teremtett olyan helyzetet, amely miatt meg kellett hozni a gazdasági szigorító intézkedéseket. Rendőrségi feljelentés a volt úttörőszövetségi és KISZ-vagyonból létrehozott Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ellen. Őrizetbe veszik Kovács Mihályt, az Agrobank elnökét. A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a kormányzat törvénytelenül 12 milliárdot adott a Budapest Banknak. Horn Gyula visszavonja kijelentését, mely szerint az ellenzéki pártoknak közük van a szélsőséges, fajgyűlölő mozgalmakhoz. A rendőrség kihallgatta Stadler József vállalkozót 500 milliós áfa-csalás miatt.



Január 3.
Az "átvilágító" bizottság úgy döntött, hogy felkéri a miniszterelnöki hivatalt, küldje meg számukra az ellenőrizendő személyek adataival rendelkező hatóságok teljes listáját.

Január 14.
A szabad demokraták továbbra is a parlament általi elnökválasztást támogatják, nem a közvetlent. A jelenlegihez képest nem kell bővülnie az államfő jogkörének.

Torgyán József kijelentette, hogy az alkotmányosság érdekében az utcára viszi a népet, ha veszélybe kerülne pártja népszavazási terve az államfő közvetlen választásával kapcsolatban. Az FKGP elnöke Göncz Árpádot is felkereste az aláírásgyűjtő ívvel.

Január 16.
Eigner József átvilágító bíró megkapta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától a lemondásra felszólító levelet. A testület szerint Eigner 1956–57-ben jelenlegi tevékenységével összeférhetetlen ítéleteket hozott.

Január 17.
Eigner József nem mond le. Véleménye szerint őt csak akkor lehetne kizárni a bizottságból, ha lenne olyan ítélet, amely első fokon jogerőre emelkedett, és amelyet egy későbbi eljárás után semmissé nyilvánítottak.

Január 25.
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy nem egy, hanem két átvilágító bíró nem felel meg az ügynöktörvényben rájuk vonatkozó feltételeknek. Botos Gábor bíróról is kiderült, hogy az ötvenes években hozott, később megsemmisített ítéleteket: kettőt fegyverrejtegetés, egyet pedig tsz elleni izgatás ügyében.

Január 26.
A kormány döntött arról, hogy tíz százalékkal emelik a nyugdíjakat. Elfogadták az új gyógyszerár-támogatási rendszert, aminek következtében márciustól 53 százalékkal emelkednek a gyógyszerárak.

Január 28.
Lemondott Békesi László pénzügyminiszter. A távozó politikus azért döntött így, mert szerinte a gazdaságpolitika erőinek megosztása gyengíti a kormányprogram végrehajtását.

Január 29.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a pénzügyminiszter távozása nem okoz koalíciós válságot. Horn elmondta, hogy a privatizáció ügyében voltak nézeteltérései Békesivel. Ugyanakkor kijelentette, hogy az országnak szüksége van egy modernizációs csomagra, melynek része a gazdaságpolitika és nem fordítva, ahogy azt Békesi László gondolta.

Február 3.
A négy ellenzéki párt levélben kérte Horn Gyula miniszterelnököt, hogy kezdjenek hatpárti szakértői tárgyalásokat a médiatörvényről.

Február 23.
A kormány tárgyalt a rövid távú megszorító intézkedésekről. A várható lépésekről hírzárlatot rendeltek el.

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az Állami Vagyonügynökség működési költsége az utóbbi négy évben több, mint hétszeresére nőtt, miközben folyamatosan csökkent a privatizálható vagyon nagysága.

Március 4.
A kulturális miniszter nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak az ellenzéki rendezvénynek, amelyet azért hirdettek meg, hogy megakadályozzák a szabad demokraták kultúrstratégiájának győzelmét. A Kiáltás nevű tanácskozáson Sugár András újságíró azt állította, hogy "nevetségesen képzetlen, éretlen, gyanús múltú kontár figurák, nyegle zsúrfiúk és politikai vigécek kapkodják egymás reszkető kezéből az ország kormánykerekét".

Március 6.
Elkezdődnek a hatpárti tárgyalások a médiatörvényről.

Március 11.
A szocialisták frakcióvezetője kijelentette, hogy nem sokkterápiára, nem riogatásra van szükség a gazdaságban, hanem határozott cselekvésre. Nem várhatók olyan döntések, amellyel tovább csökkenne a lakosság életszínvonala.

Március 12.
A kormány kilenc százalékkal leértékelte a forintot, a továbbiakban pedig három hónapig 1,9, majd minden hónapban 1,3%-kal csökken majd a nemzeti valuta értéke. 1997 közepéig 8 százalék vámpótlékot vezetnek be, amely az energiahordozók kivételével minden termékre vonatkozik. A kabinet a belföldi kereslet csökkentése érdekében úgy határozott, hogy a bérkiáramlásnak határt szab, az állami vállalatoknál és a költségvetési intézményekben meg- állítják a fizetések növekedését. Szeptembertől bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban és átalakul a szociális ellátások rendszere is. Eszerint a családi pótlék, a gyes és a szülési segély nem jár állampolgári jogon, csak a rászorulók kapnak támogatást.

Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának képviselője egyetért a kormány által elhatározott célokkal, de szükségesnek tartja, hogy a kabinet elfogadható jövőképet adjon az országnak.

Március 18.
A pénzügyminiszter továbbra is ragaszkodik az ingatlanadó bevezetéséhez. Bokros Lajos tervei között szerepel, hogy társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetni a szerzői díjak és az étkezési támogatás után is.

Március 22.
A kormány nyilatkozatban cáfolta, hogy a lakossági devizaszámlák befagyasztására készülne. Az ország devizatartaléka elég arra, hogy a nemzeti bank eleget tegyen fizetési kötelezettségeinek.

Budapesten több mint tízezer diák tüntetett a tandíj bevezetése ellen. Az egyetemi és főiskolai hallgatók átadták petíciójukat a pénzügyminiszternek.

Bokros Lajos pénzügyminiszter az Új Magyarországnak adott interjújában kijelentette, hogy lemond, ha a társadalombiztosítás vagyonhoz jut.

Március 30.
A kormány döntött arról, hogy a stabilizációs program alapján átalakításra javasolja az Országgyűlésnek a családtámogatások rendszerét.

Demonstrációt tartott a Pénzügyminisztérium előtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a megszorító intézkedések ellen.

A Fővárosi Bíróság ítéletet hozott az ún. olajezredesek ügyében. A fő vádlottak 1 év négy hónaptól 3 és fél évig terjedő szabadságvesztésre ítélték.

Április 1.
Az MDF alelnöke hazugságnak nevezte, hogy az Antall-kormány teremtett olyan helyzetet, amely miatt meg kellett hozni a gazdasági szigorító intézkedéseket.

Az Esti Hírlap ötödik oldala üresen jelent meg, mivel lapzárta előtt Molnár Péter, a Hírlapkiadó vezérigazgatója leállította az oldalra tervezett írások közlését. A lap főszerkesztőjét, O. Kovács Attilát két nappal korábban menesztette a tulajdonos, állítólag valótlan lapprivatizációs hír közlése miatt.

Április 4.
Az Országgyűlés megszavazta a közalkalmazotti törvény módosítását. Ennek értelmében lehetővé vált a közalkalmazotti tanácsok megválasztása.

A Fidesz eladta a fővárosban lévő két ingatlanát, az Andrássy úti épületet és a Széchenyi rakparton az MDF-fel közösen kapott székházat. Folyamatban van a Lendvay utcai épület értékesítése is. Az épületek bankok tulajdonába kerültek, mert a fiatal demokraták csak így tudták törleszteni a választási kampány során felvett félmilliárdos hitelt.

Április 5.
Az Érdekegyeztető Tanácsban Bokros Lajos tarthatatlannak nevezte, hogy a költségvetés hiánya március végére elérte a 150 milliárdot. Sem a bevétel, sem a kiadások oldalán nem teljesültek a prognosztizált számok.

Felmentését kérte Bartha Ferenc, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnökhelyettese.

Április 6.
Rendőrségi feljelentést tett és ügyészségi vizsgálatot kért a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a volt úttörőszövetségi és KISZ-vagyonból létrehozott Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnál. Az alapítvány megalakulása óta folyamatosan adott hiteleket cégeknek, miközben ifjúsági célokra az összes elköltött pénz alig egytizede jutott.

A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete perbe fogja Keleti György honvédelmi minisztert, amiért a honvédségi közalkalmazottak elbocsátásáról szóló döntése előtt nem vette figyelembe az érdekképviselet véleményét.

Április 7.
A miniszterelnök fogadta az egyetemisták képviselőit. A kormányfő megígérte, megvizsgálják, hogyan lehetne úgy módosítani a hallgatói támogatások rendszerét, hogy csökkenteni lehessen a tandíj mértékét.

Május 8.
Hivatali visszaélés alapos gyanújával vette őrizetbe a rendőrség Kovács Mihályt, az Agrobank elnökét.
Részletek >>

A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a kormányzat törvénytelen módon 12 milliárdot adott a Budapest Banknak. Suchmann Tamás cáfolta, hogy jogszerűtlen lett volna a tőkejuttatás, amelynek célja az volt, hogy elősegítse a bank privatizációját. A kormány egyetért azzal a javaslattal, amely kezdeményezi parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Május 9.
Az Országgyűlés elfogadta a privatizációs törvényt, amely a magánosítás jogi szabályozását teremti meg.

Az Állami Bankfelügyelet az Agrobanknál ideiglenesen megtiltotta új betétek elfogadását, a kifizetések teljesítését és korlátozta a bank egyéb szolgáltatásait.
Részletek >>

Az ÁV Rt. szerződést kötött a társadalombiztosítással az OTP Rt. és Postabank összesen 6,9 milliárd forint értékű részvényeinek, az ingyenes vagyonjuttatás keretében történő átadásáról.

Május 11.
Bokros Lajos pénzügyminiszter felajánlja lemondását, mert a korábban általa vezetett Budapest Bank közgyűlésén fény derült arra, hogy a pénzintézet a kormánytól titokban 12 milliárd forintos tőketámogatásban részesült.

Május 12.
Bokros Lajos kijelentette, nem mond le, mert a kormány elfogadta a Budapest Banknál történtekről adott tájékoztatását és támogatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a bank privatizációja érdekében tett.

Május 18.
Az Országgyűlés 16 órás vita után lezárta a még előző nap elkezdett részletes vitát a Bokros-csomagról.

A kormány közreműködik az Agrobank konszolidációjának befejezésében, amennyiben a pénzintézet magántulajdonosai ellenszolgáltatás nélkül lemondanak a tulajdonjogukról a magyar állam javára. Ha ez megvalósul, a kabinet biztosítja a pénzintézet működésének megfelelő tőkeemelést.
Részletek >>

Május 19.
Csányi Sándor maradt továbbra is az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. A pénzintézet közgyűlésén a fő állami tulajdonosoknak nem sikerült elérniük, hogy szétválasszák az elnök-vezérigazgatói posztot és Csányi Sándor mellé új elnököt válasszanak.

Megkezdődtek az egy hétig tartó üzemi tanácsi választások, melynek eredményei alapján nyerik el a szakszervezetek reprezentativitásukat és osztják el a szakszervezetek ágazati vagyonát.

Bokros Lajos kilátásba helyezi lemondását, ha az OTP elnök-vezérigazgatói posztja egy kézben marad.

Május 22.
A miniszterelnök Szokai Imrét nevezte ki az ÁV Rt. megbízott elnökének.

Május 23.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a kormánynak azt a határozatát, amellyel elrendelte a tévénél ezer dolgozó elbocsátását. Az indoklás szerint a kormány csak az irányítása alá tartozó intézményekre hozhat határozatot, az MTV azonban nem tartozik ezek közé.

Az Állami Értékpapír Felügyelet elmarasztalta a Budapest Bankot, mert nem hozta nyilvánosságra a 12 milliárd forintos tőkejuttatást. Ezért a banknak a maximálisan kiróható egymillió forintos bírságot kell fizetnie, a bank akkori elnök-vezérigazgatójának, Bokros Lajosnak pedig húszezer forint a büntetése.

Május 30.
Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta a Bokros-csomagot. Az ellenzék egységesen nemmel voksolt és több szocialista képviselő is a frakciótól eltérően foglalt állást. Az intézkedéscsomag a tervek szerint 157 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét.

Június 6.
Az Országgyűlés elnöke június 19-re tűzte ki a köztársasági elnök megválasztásának időpontját. A Független Kisgazdapárt bejelentette, hogy képviselői nem vesznek részt a szavazáson.

A parlamentben mind a négy ellenzéki párt szónoka tiltakozott amiatt, hogy Bokros Lajos 16 millió forint végkielégítést vett fel, amikor Budapest Bank éléről kinevezték pénzügyminiszternek.

Június 8.
Az MDF elnöksége vizsgálatot kezdeményez Schamschula György ellen, mert a legutóbbi országos gyűlésen rejtett mikrofonnal beszélgetett a küldöttekkel és ezek a felvételek nyilvánosságra kerültek.

Nemzetközi körözést adtak ki a Lánchíd 2000 Befektetési Alap orosz állampolgárságú tulajdonosa ellen. A tulajdonos bezárta irodáit és a többnyire kisbefektetők által felhalmozott pénzzel ismeretlen helyre távozott.

Június 10.
Ismét Várhegy Attilát választották meg a Fidesz választmányának elnökévé.

Június 13.
Az Országgyűlés név szerinti szavazással megerősítette a magyar–szlovák alapszerződést.

Az MSZP-frakció visszautasította Torgyán Józsefnek a parlamentben elhangzott "szlovák lelkű magyarok" és "settenkedve jövő oláh lelkű magyarok" kijelentéseit.

A köztársasági elnök aláírta a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényt.

Június 20.
Az ellenzéki pártok kivonultak az Országgyűlés plenáris üléséről, tiltakozásul az ellen, hogy a miniszterelnök egy interpellációra adott válaszában megerősítette azt az állítását, hogy a magyar parlamentben olyan pártok vannak, amelyek felkarolják a szélsőséges jobboldali mozgalmakat. Példaként pedig az MDF-et, a Fidesz-MPP-t és a FKGP-t említette.

A hazai igazságszolgáltatás történetében példátlan szigorú biztonsági intézkedésekkel megkezdődött Magda Marinko pere.

Június 21.
Horn Gyula visszavonta egy nappal korábban tett kijelentését, mert szerinte az ellenzéki pártok megcáfolták, hogy közük lenne a szélsőséges, fajgyűlölő mozgalmakhoz és elhatárolódtak tőlük.

Július 7.
A kabinet döntése értelmében nem lesz kormányzati negyed a budai Várban. Ezzel hatályon kívül helyezték az Antall-kormány egy 1993. évi döntését, amely szerint tízéves program keretében rendezték volna be a miniszterelnök és a köztársasági elnök hivatalát a Várban.

Július 9.
Horn Gyula egyórás tévéinterjújában elmondta, hogy a kormány munkáját nem tartja kudarcnak és cáfolta, hogy a szociálliberális kormány becsapta volna választóit.

Július 14.
Az MDF, a KDNP és a Fidesz-MPP értékelése szerint a kormány egyéves gazdaságpolitikájának egyetlen pozitív eleme van, mégpedig az, hogy a kabinet felismerte, hogy nem lehet a végtelenségig sodródni.

Befejeződött a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körkép csaknem négy éven tartó restaurálása.

Július 18.
Az ORFK vizsgálati főosztálya az APEH fővárosi igazgatósága által adócsalás és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el Palotás János és társai ellen.

Augusztus 28.
Az MSZP képviselőcsoportjának többsége egyetért a kormány szerkezeti átalakítására vonatkozó javaslatokkal. A 11 órás frakcióülésen a vita nem a személyekről, hanem a változásokról, a koalíciós partnerrel kialakult viszonyról szólt.

Az MDF, a KDNP és a Fidesz-MPP frakcióvezetője közös sajtótájékoztatón utasították vissza Torgyán Józsefnek azt a kijelentését, ez a három ellenzéki párt a szocialisták hatalmon maradását segíti.

Szeptember 5.
Az MSZP és az SZDSZ a kormányzás zavartalansága és az ország érdekében egyben kívánja tartani a koalíciót, jelentette be a két párt elnöke.

Több bérért és korszerűbb felszerelésért tüntettek Budapesten a tűzoltók. A Hősök teréről a Parlament elé vonultak és petíciót adtak át.

Horn Gyula s Pető Iván egyaránt lezártnak tekinti a koalíciós vitát, jelentette ki a két politikus a Koalíciós Egyeztető Tanács ülését követően.

Szeptember 9.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége rendkívüli közgyűlésén határozatban utasította el a kormány tandíjrendeletét. Döntöttek arról is, hogy szeptember 25-től "jelenléti tiltakozással" és aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a tandíj ellen.

Szeptember 13.
Az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek találta a gazdasági stabilizációs törvény rendelkezéseit.

Szeptember 14.
A Miniszterelnöki Hivatal nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a kormány megállapította, hogy az Alkotmánybíróság határozatai rontják az ország gazdasági-pénzügyi stabilizációja megvalósításának feltételeit.

Az FKGP üdvözli az Alkotmánybíróság döntéseit, melyek hatályon kívül helyezték a Bokros-csomag egyes rendelkezéseit.

Szeptember 15.
A miniszterelnök által megjelölt összes témában megállapodás született a kisgazdák kivonulása után ötpártivá vált megbeszélésen, ahol egyetértés mutatkozott abban, hogy a törvényhozás gyorsítása érdekében javítani kell a törvény-előkészítést. A Kisgazdapárt azért vonult ki a hatpárti tárgyalásról, mert pártvezetői szerint a médiában hazudozás folyik ellene, és nem kap lehetőséget, hogy reagálhasson a rágalmakra.

Szeptember 23.
Kuncze Gábor cáfolta azokat az értesüléseket, melyek szerint a kisebbik kormánypárton belül már eldöntötték, hogy kilépnek a koalícióból.

Szeptember 25.
A HÖKOSZ szervezésében nagyszabású diákmegmozdulás kezdődött a parlament előtt, a Kossuth téren, a tandíj bevezetése ellen.

Október 5.
Benyújtotta lemondását Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter.

Megállapodás született a kormány és a HÖKOSZ képviselői között tandíjügyben. A diákok elfogadták a kétezer forintos alaptandíjat azzal, hogy ebben az évben nem kell kiegészítő tandíjat fizetni.

Október 18.
A Fidesz-MPP Pokol Béla politológust jelölte az Alkotmánybíróság betöltetlen helyeinek egyikére.

Október 20.
Megszületett a hatpárti megállapodás a médiatörvény sarkalatos pontjairól.

Október 22.
Nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szólított fel Csurka István a MIÉP budapesti kormányellenes tüntetésén, melyen több tízezer ember gyűlt össze.

November 7.
Hat nappal kinevezése után a Mihályi-botrány miatt lemondott tisztségéről Havas Henrik, aki döntését azzal indokolta, hogy a kialakult helyzetben lehetetlennek látja a kapcsolattartást néhány szerkesztőséggel.

November 8.
Kiss Péter elvállalta, hogy ő legyen a munkaügyi tárca vezetője.

A népjóléti tárca úgy döntött, hogy a települési önkormányzatok még novemberben megkapják azt a kétmilliárd állami támogatást, amelyet tüzelőolaj-támogatásra oszthatnak szét a rászorulók között.

A rendőrség kihallhatta Stadler József vállalkozót, akit 500 milliós áfa-csalással és exporttámogatás jogtalan igénybevételével gyanúsítanak a hatóságok.

November 23.
A kormány ülésén Bokros Lajos felajánlotta lemondását, de azt Horn Gyula nem fogadta el. A pénzügyminiszter azzal indokolta döntését, hogy az alkotmánybírósági határozatok nyomán beszűkült a kormány mozgástere.

November 24.
Lemondott Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Fodor nem értett egyet a tárcáját érintő kormányzati döntésekkel. Nem kapott megfelelő támogatást, sőt a szocialisták egyik képviselője szervezett a minisztériuma ellen.

December 11.
Torgyán József az Alkotmánybírósághoz fordul az energiaszektor privatizációja miatt, ugyanis szerinte nemzetellenes bűntettnek számít az ágazat stratégiai vállalatainak eladása.

Török András, a kulturális tárca helyettes államtitkára is távozik posztjáról.

December 12.
Az MSZP a koalíciós megállapodás megsértésével vádolta a szabad demokratákat, mert a kisebbik kormánypárt tagjai nem szavazták meg a személyi jövedelemadó törvényt.

A Nemzetközi Valutaalap csak akkor hajlandó készenléti hitelt adni Magyarországnak, ha kidolgozzák a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, és az államháztartás hiánya nem lesz több, mint a GDP négy százaléka.

December 13.
A Fidesz levélben kérte a kormányfőt, hogy akadályozza meg a Budapest Bank privatizációját, mert a pénzintézet tervezett formában történő eladása államérdeket sért.

December 21.
A parlament 90%-os támogatással elfogadta a médiatörvényt. Név szerinti szavazással fogadták el az 1996. évi költségvetést.

A kormány elfogadta a nyugdíjak jövő évi emelésének mértékét. Eszerint januárban 12%-kal növelik a nyugdíjakat.

Januártól korlátlanul lehet kiváltani valutát, miután a kormány eltörölte az eddigi korlátozásokat.

December 22.
Suchmann Tamás szerint Bokros Lajosnak ugyan joga van a kormány nevében nyilatkozni a privatizációs bevételek felhasználásáról, de ilyen összegnél jobb lett volna a kormánynak testületileg véleményt nyilvánítania.



1996-os évünk

Olaj-gate, Tocsik-ügy, tizenegy magyar úszót hamis eredményekkel neveztek az olimpiára. A kormány elfogadta az új tandíjrendeletet és egy rendőrfőhadnagy eladta az alvilágnak a rendőrség titkos nyomozati tervét, és még sok minden más. Hát ez sem volt könnyű év….

Január 10.
Göncz Árpád aláírta a médiatörvényt.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Munkáspárt, mert a törvényhozás nem írt ki népszavazást az ország NATO-tagságának kérdéséről, annak ellenére, hogy a szükséges százezer aláírásnál jóval több gyűlt össze.

Január 27.
A gyorsított privatizáció leállítását követelte a Fidesz.

Február 1.
A kormányülésen az egészségügy átalakításáról kezdett vita hevében ismét felajánlotta lemondását Bokros Lajos. A kabinet tanácskozása után a miniszterelnök külön megbeszélést folytatott a pénzügy- és a népjóléti miniszterrel, melynek eredményeként Bokros Lajos továbbra is a helyén maradt.

Február 17.
A főpolgármester arra kérte a miniszterelnököt, hogy a kormányülésen ne támogassa a budapesti távhőszolgáltatás díjának 40%-os emelését.

Február 18.
Lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter. A kormányfő elfogadta a lemondást.

Február 22.
A Koalíciós Egyeztető Tanács ülésén nem született döntés az új pénzügyminiszter személyéről. A miniszterelnök újabb lehetséges jelölttel tárgyalt, a Németh-kormány egykori pénzügyminiszterével, Medgyessy Péterrel, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójával. A kormányfő konzultált az ügyben Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével.

Az Állami Számvevőszék hűtlen kezelés és hanyag gazdálkodás miatt feljelentette az Egészségbiztosítási Önkormányzat, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hat vezetőjét, miután az ÁSZ számos gazdasági szabálytalanságot tárt fel egy magánklinika támogatásánál. A CM-klinika 150 millió forint működési előleget kapott a biztosítótól 1994 nyarán, de még ma sem fogad betegeket.

Február 23.
Horn Gyula a Legfelsőbb Bíróság véleményét kéri arról, hogy ki kell-e fizetnie a távozó pénzügyminiszter végkielégítését, mintegy kétmillió forintot. A miniszterelnök megerősítette: Suchman Tamás privatizációs miniszter is azok között van, akiket felkért a pénzügyminiszteri tisztség betöltésére, és aki igent mondott.

Február 29.
A köztársasági elnök pénzügyminiszterré nevezte ki Medgyessy Pétert. A pénzügyminiszter bővíteni akarja az adózók körét, hogy csökkenteni lehessen az adó mértékét, az árfolyam-politikán nem kíván változtatni, de lényegesen hatékonyabb államapparátust tart szükségesnek.

Március 1.
Kávássy Sándor, az FKGP országgyűlési képviselője, egy parlamenti módosító indítványában azt javasolta, hogy kezdődjenek tárgyalások a trianoni határok kitűzésekor elvesztett területek "békés visszakebelezése" ügyében.

Március 7.
Für Lajos MDF-es képviselő átült a függetlenek közé, de a pártból nem lépett ki.

Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta az MSZP és az SZDSZ pénzügyi ellenőrzéseinek adatait. Az ÁSZ mindkét pártot kötelezte, hogy készítse el újra az 1993–1994-es évre szóló beszámolóit és fizessék vissza költségvetésnek tiltott bevételeiket. Az Állami Számvevőszék szükségesnek látja a párttörvény módosítását.

Március 12.
A parlament a rasszizmus elleni szigorú fellépésre lehetőséget adó passzusokkal módosította a büntető törvénykönyvet. A hatékonyabb törvényi fellépést Göncz Árpád államfő kezdeményezte.

Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényt. A Fidesz-MPP, az FKGP és a KDNP egységesen elvetette a törvényjavaslatot.

Március 13.
Az "olajgate"-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta Pál László egykori, Dunai Imre jelenlegi ipari minisztert, Szabó Györgyöt, a MOL korábbi vezérigazgatóját és Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökét. A bizottság tovább vizsgálódik, annak ellenére, hogy az orosz államadósság ellentételezése során nem találtak törvénysértést.

Az M5-ös autópálya alapkőletételével megkezdődött a második magyarországi koncessziós közúti beruházás.

Március 14.
A Magyar Hitel Bank privatizációjának felgyorsítása érdekében a kormány tizenegymilliárd forintos állami garanciavállalással hozzásegítette a pénzintézetet behajthatatlan követeléseinek felszámolásához.

Az FKGP kormánybúcsúztató nagygyűlést tartott a Petőfi-szobornál és a Parlamentnél, amelyen több tízezer ember vett részt. Torgyán József pártelnök állítása szerint "álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik". Élesen bírálta a kormányt és aláírásgyűjtést indított el az előrehozott választások kiírásának kezdeményezésére. Az akció eredményeképpen kétmillió aláírásra számítanak.

Március 22.
A miniszterelnök az MSZOSZ vezetőivel folytatott tárgyalás után kijelentette, hogy nem reális a szeptemberi 40%-os energiaár-emelés. Horn Gyula egyetértett az egyszeri vagyonbevallást sürgető szakszervezeti javaslattal, de kifejtette, hogy azt a szakszervezeteknek kell megértetniük a lakossággal.

Április 15.
A parlamentben a miniszterelnök az előző kormány kétszázmilliárdos kötelezettségvállalásáról beszélt, reagálva azokra az ellenzéki vádakra, hogy a kormány tönkreteszi a gazdaságot és nyomorba juttatja az embereket.

Április 18.
A kormány elfogadta az inflációellenes gazdasági program első elemeit. Ennek keretében július 1-jétől folyamatosan csökkentik a 8%-os vámpótlékot, ami 1997 közepére meg is szűnik. A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításával visszaállították a fogászati ellátások támogatását, de azok igénybevételét szűrővizsgálathoz kötötték.

Szolnoki tárgyalásai után Suchman Tamás privatizációs miniszter bejelentette, nem fogadja el a szolnoki Kőolajkutató Rt. privatizációs pályázatának eredményét.

Április 25.
A kormány a közszolgálati média kifizetetlen sugárzásidíj-hátralékának pótlására két és fél milliárd forintot utal át a két intézménynek.

Az egészségbiztosító pénzhiányának mérséklésére a kihasználatlan kórházi ágyak tízezerrel való csökkentését javasolta a kormány.

Május 6.
Horn Gyula a parlamentben bejelentette, hogy európai uniós csatlakozásunkat visszafordíthatatlanná tette, hogy a kormány átvette azt a kérdőívcsomagot, amelyet a csatlakozni kívánó országoknak kell kitölteniük.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Cser Ágnest választotta főigazgatójává.

Május 7.
Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy csak akkor vezetik be a tanárok tíz százalékkal megemelt kötelező óraszámát a bértáblában rögzített kompenzációval együtt, ha rendelkezésre állnak a pedagógusok átképzéséhez szükséges programok.

Május 10.
A kormány döntött az államháztartási reform újabb elemeiről. Medgyessy Péter bejelentette, hogy a reform további kimunkálásában Kupa Mihály lesz a tanácsadója.

Május 18.
Az SZDSZ Országos Tanácsa a központi nyomozóhivatal felállítása ellen foglalt állást.

A miniszterelnök megerősítette, a nyomozóhivatalt akkor is felállítják, ha a koalíciós pártoknak nem sikerül megegyezniük.

Május 21.
Az Országgyűlés jóváhagyása nélkül vett részt éles lőgyakorlaton Lengyelországban a kecskeméti repülőezred nyolc vadászgépe. A miniszterelnök elismerte a mulasztást. Keleti György honvédelmi miniszter szerint a vezérkar mulasztása okozta a hibát, a vezérkari főnök viszont úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium vezetése tudott a lőgyakorlatról.

Június 2.
Az Állami Számvevőszék az állami pénzekből támogatott alapítványok vizsgálata során feltárta, hogy az előző kormány kétmilliárd forinttal támogatta a határon túli magyarok vállalkozásalapítását.

Június 20.
A kormány jóváhagyta az ország húsz évre szóló modernizációs programját.

Az egészségbiztosítási önkormányzat gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság megállapította, hogy az több ponton is törvénysértő volt. A döntéseket nem a közgyűlés, hanem az elnökség hozta, ellenőrizhetetlenül.

Június 21.
Az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta az előzetes normakontrollra beterjesztett harmadik kárpótlási törvényjavaslatot.

Horn Gyula rágalomnak minősítette, maga és családja nevében visszautasította azokat az állításokat, melyek lakóháza építéséről jelentek meg az Új Magyarországban.

Benyújtotta lemondását Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke. A felügyelet új elnöke Tarafás Imre.
Július 3.
A parlament törvényt alkotott a nyugdíjkorhatár egységesen hatvankét évre emeléséről. A képviselők elfogadták az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat módosítását. Ezzel hatszáz személy átvilágítása kezdődhet meg.

Augusztus 13.
Különösen nagy értékre elkövetett csalás, valamint adócsalás alapos gyanúja miatt az ORFK nyomozást rendelt el a Globex Általános Befektetési Szövetkezet ügyében. A Globex olyan adómegtakarítási formát dolgozott ki, amellyel ügyfelei jogosulatlanul juthattak adó-visszatérítéshez.

Augusztus 29.
A kormány úgy döntött, hogy nem vezetik be az egészségügyben a vizitdíjat.

Szeptember 5.
A kormány elfogadta az új tandíjrendeletet, amely felmenő rendszerben lép hatályba és a tandíj összegét a mindenkori normatív támogatás tíz százalékában határozta meg.

Szeptember 9.
A KDNP az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a felsőoktatási törvény több paragrafusát ellentétesnek találta az alaptörvénnyel.

A Népszava értesülése szerint tizenegy magyar úszót hamis eredményekkel neveztek az olimpiára. A Magyar Úszószövetség vezetői nem tagadták a vádat. Gyárfás Tamás elnök lemondott tisztségéről.

Szeptember 24.
Deutsch Tamás, a Fidesz-MPP képviselője napirend előtti felszólalásában pártja nevében azonnali vizsgálatot követelt az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti szerződés ügyében, amelyet a privatizációs szervezet azért kötött a vállalkozóval, hogy az tárgyaljon az önkormányzatokkal a belterületi földek után igényelt vagyonjuttatásokról. A képviselő szerint ez nem történt meg, mégis jelentős összeget fizetett ki az ÁPR Rt.

Szeptember 26.
Horn Gyula, Gál Zoltán és Szűrös Mátyás nyilatkozatban cáfolták Eigner József bírónak az Új Magyarország címlapján megjelent állítását, mely szerint ügynökök lettek volna.

Szeptember 30.
A miniszterelnök megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy vizsgálja ki az ÁPV Rt. szerződéskötését a belterületi ingatlanok után járó önkormányzati vagyonrészek kifizetésével kapcsolatos közvetítői díjakról. Az ellenzék vizsgálóbizottság felállítását és a privatizációt felügyelő miniszter menesztését követelte. Ezzel kezdetét vette az ún. Tocsik-ügy.

Október 1.
Ötezer diák tüntetett a Kossuth téren a tandíj bevezetése ellen. A diákdemonstrációt számos párt és társadalmi szervezet támogatta.

Október 4.
A kormány azonnali hatállyal visszahívta tisztségéből az ÁPV Rt. tizennégy tagú igazgatóságát, egyúttal javasolta a héttagú felügyelőbizottság felmentését is. A kormány szerint a Tocsik-ügyben Suchman Tamást nem terheli felelősség. A kormány felhívta az ÁPV Rt.-t, hogy Tocsik Mártától tizenöt napon belül követelje vissza az általa felvett 804 millió forintot.

Október 9.
Nem jelent meg az Országgyűlés alktományügyi bizottsága előtt Tocsik Márta. Szokai Imre, az ÁPV Rt. egykori igazgatósági elnöke, valamint Liszkai Péter, az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosa a meghallgatáson elzárkózott a válaszadástól, arra hivatkozva, hogy jelenleg ügyészségi eljárás van ellenük folyamatban.

Példátlan incidens történt a parlamenti ülésteremben. A padsorokból felállt egy fiatal nő és hangosan bekiabálta, hogy kérdéseket szeretne feltenni az Országgyűlésnek. A rendzavarót, aki Homoki János kisgazda képviselő nevelt lánya, a teremőrök kivezették az épületből.

Október 12.
A miniszterelnök sajtónyilatkozatban fejezte ki neheztelését amiatt, hogy a koalíciós partner a sajtón keresztül üzen fontos politikai kérdésekről. Az ügy előzménye Pető Ivánnak a rádió Krónika műsorában tett kijelentése, mely szerint a jelenlegi kapcsolatrendszerben lehetetlenné válhat a koalíció működése.

Október 14.
Az SZDSZ ügyvivői testületének tudomására jutott, hogy a Tocsik-ügyben egy SZDSZ-tag is érintett, igaz, nem országos politikus. Pető Iván felajánlotta lemondását mind a pártelnöki, mind a frakcióvezetői posztról, de azt az ügyvivők nem fogadták el. A párt érintettsége miatt lemondott parlamenti mandátumáról Rajk László.

Egészségi okokra hivatkozva nem jelent meg a rendőrségi kihallgatáson Tocsik Márta.

Október 30.
Helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság márciusi ítéletét, amely szerint Szabó Albert és társai nem követtek el közösség elleni izgatást a Világnemzeti Népuralmista Párt rendezvényei illetve a Hungarista Mozgalom megalakítását bejelentő sajtótájékoztatón.

November 6.
Horn Gyula bejelentette, hogy Szabó György népjóléti miniszter felmentését kérte, amelyet ő sem el nem fogadott, sem el nem utasított. A következő egy-két hétben visszatérnek a kérdésre.

Megalakult az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága albizottsága, amelyik az egyes pártoknak az állami vagyonból juttatott ingatlanok felmérését végzi.

November 8.
Megszületett a 2015-ig szóló megállapodás az orosz gázszállításokról.

Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy világítsa át a rendőrség munkáját segítő Police Alapítványt. Az alapítvány vezetője, Moczár Péter korábban két részletben nagy összegű kölcsönt vett fel Tocsik Mártától.

November 12.
Az ellenzék kivonult a parlamenti ülésteremből, miután nem választották meg alkotmánybíró jelöltjüket. A koalíciós jelölt Holló András megkapta a szükséges számú szavazatot, Bruhács János azonban nem.

A parlament elfogadta az 1997. évi személyi jövedelem- és társasági adó törvényeket, valamint az adózás rendjéről szóló törvény módosításait.

Szünetelteti megjelenését az Esti Hírlap.

November 13.
Az állami vagyonból juttatott pártingatlanokat vizsgáló parlamenti albizottság felkérte Kiss Elemért, hogy az államigazgatási szerveknél fellelhető, pártingatlanokkal kapcsolatos összes iratot bocsássa rendelkezésükre.

A Kerepesi úti ügetőnél merényletet követtek el Lakatos Csaba ismert ügetőhajtó ellen, akit lőtt sebekkel szállítottak kórházba. Egyes információk szerint a sértett szoros kapcsolatban állt a meggyilkolt Prisztás Józseffel.

November 17.
A szabad demokraták Országos Tanácsának ülésén a párt számvizsgáló bizottsága kijelentette: az ún. Tocsik-pénzből az SZDSZ kasszájába nem került egy fillér se.

November 20.
Az olajgate-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság megvonta a bizalmat a testület elnökétől, az MDF-es Demeter Ervintől, mert a korábbi megállapodástól eltérően nyilatkozott a sajtónak.

November 30.
Az MNDP első küldöttgyűlésén Szabó Ivánt újból a párt elnökévé választották.

Ismét Thürmer Gyulát választották a Munkáspárt elnökévé.

Gyanúba keveredett az MSZP pénztárnoka. A Fővárosi Ügyészség befolyással való üzérkedés miatt kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

December 4.
A Magyar Igazság és Élet Pártja büntetőfeljelentést nyújtott be a Legfőbb Ügyészségen Kuncze Gábor belügyminiszter ellen. A MIÉP szerint a belügyminiszter hanyag kezelést követett el, amikor eltűrte, hogy az önkormányzatok nem jutnak hozzá a belterületi ingatlanjaik után járó pénzhez.

Életveszélyes fenyegetést kapott Deutsch Tamás, a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság fideszes elnöke.

A Fidesz-MPP sajtóértekezleten jelentette be, hogy a párt kezdeményezésére indított vizsgálatot az Országgyűlés adatvédelmi biztosa a Xénia Láz Egyesület kérdőívének ügyében, amelyet az egyesület a diákoknak küldött ki.

Budapesten a Rákóczi úton egy poroltó készülékből készített pokolgép robbant fel egy ház előtti kukában.

Vita bontakozott ki a KDNP-ben az országos választmány összehívása miatt. Giczy György előző napi bejelentésére reagálva Reviczky Károly vitatta, hogy a párt elnökének ehhez lenne joga.

December 13.
A Fővárosi Bíróság elutasította Isépy Tamás frakcióvezető kérelmét, hogy a bíróság függessze fel a párt tisztújító ülésének összehívásáról szóló határozatot.

Az ORFK közleménye szerint egy rendőrfőhadnagy eladta az alvilágnak a budapesti fegyveres leszámolások és robbantások ügyében nyomozó rendőri egység titkos nyomozati tervét.

December 20.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez a Boldvai László MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát.

1997-es évünk

Az országban mindenhol megrohamozták a pénzüket visszakövetelő betétesek a Postabank fiókjait, mert valakik rémhíreket terjesztettek. – Hágában megkezdődött a bősi per. – Újabb egy százalékról rendelkezhetnek a polgárok, amelyet az egyházaknak utalják át. – Történelmi megállapodást írt alá Rómában Horn Gyula és Angelo Sodano.

Január 16.
A legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ügyében. A sortűzügyek közül ez az első jogerős ítélet, amely letöltendő szabadságvesztést szab ki.

Január 17.
Az Új Magyarország című napilap tulajdonosai elmozdították a lap éléről Franka Tibor megbízott főszerkesztőt.

Január 23.
A kormány és a fővárosi önkormányzat egyetért abban, hogy a metró legújabb szakasza a Keleti pályaudvar és az Etele tér között épüljön meg.

Február 1.
A Népszabadság információkat jelentett meg a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság jelentéséből. A dokumentum szerint felelősség terheli Szokai Imrét, Liszkai Pétert és Suchmann Tamást is. Deutsch Tamás, a bizottság elnöke cáfolta a megjelenteket.

Február 10.
A parlament napirend előtti vitájában Horn Gyula a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy különtárgyalást folytatott Meciar szlovák miniszterelnökkel. A sikerdíj-botránnyal kapcsolatban kijelentette, hogy abban sem pártja, sem a kormány nem érintett.

Február 14.
Útlezáró demonstrációt tartottak az Alföld több pontján a mezőgazdasági termelők. A tiltakozó akciót elsősorban a megnövekedett adó- és társadalombiztosítási terhek miatt szervezték.

Február 28.
Az országban mindenhol megrohamozták a pénzüket visszakövetelő betétesek a Postabank fiókjait. A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint valakik rémhíreket terjesztenek és ez összefügghet az ország politikai stabilitását befolyásoló más eseményekkel.

Március 3.
Hágában Magyarország képviselőinek meghallgatásával megkezdődött a bősi per.

Március 10.
Élesített csőbombát találtak az SZDSZ XVI. kerületi pártirodájánál. A tűzszerészek ártalmatlanították a szerkezetet.

Március 11.
Traktorokkal vonultak a Parlament elé a Pest környéki kistermelők, akik petíciót adtak át az Országgyűlés elnökének.

Március 24.
Az SZDSZ felszólította az FKGP-t, hogy hívja vissza parlamenti alelnöki posztjáról G. Nagyné Maczó Ágnest, aki a politikai antiszemitizmus talajára lépett, amikor egy beszédében Rákosi Mátyás eredeti nevének többszöri felemlegetésével a diktátor zsidó származására utalt.

-Az Országgyűlés szocialista képviselői tiltakoztak az Információs Hivatal ellenük irányuló törvénytelen adatgyűjtése miatt. A megfigyelések érintették többek között Gál Zoltánt, Baja Ferencet, Pál Lászlót.

Március 30.
A kormány megállapodott az egyházakkal, hogy a jövőben újabb egy százalékról rendelkezhetnek a polgárok, úgy, hogy azt az összeget közvetlenül az egyháznak utalják át.

Április 4.
A Metész budapesti demonstrációján Kósa Gyula elnök a kormány leváltását és csendes forradalmat követelt.

Három ismeretlen férfi megtámadta és brutálisan összeverte Rusznák Imrét, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s képviselőjét.

Április 6.
Csurka István megerősítette, a MIÉP folyamatos tüntetésekkel és más akciókkal nyugtalanítja a hatalmat, amely a nemzeti oldal darabokra szedését tűzte ki célul.

Április 21.
Bomba robban Budapesten az MSZP újpesti pártirodája előtt.

Április 24.
A Postabank pénzügyi hátterének biztosítása érdekében a pénzügyminiszter 12 milliárd forintos állami garanciát vállalt a pénzintézet bizonyos befektetéseire. Ezt a garanciát a pénzintézet jelenlegi tulajdonosai „felülgarantálják”, vagyis a 12 milliárd igénybevétele esetén a tulajdonosok megtérítik a költségvetésnek a felhasznált összeget.

Május 10.
Csehák Judit nem mond le parlamenti mandátumáról, annak ellenére, hogy az átvilágítóbíráktól kapott levél szerint érintett az ügynöktörvényben. Egykori miniszterelnök-helyettesként rendszeresen kapott szigorúan titkosnak és bizalmasnak minősített dokumentumokat.

Május 12.
A KDNP-frakció 13 tagja szerint a párt vitás legitimitású vezetése nem kíván visszatérni a demokratikus útra, törvénysértésekkel él, és két év alatt szétverte a korábban egységes pártot.

Május 13.
A parlament elfogadta az olaj-gate bizottság jelentését, amely úgy találta, hogy az ügyben megvádolt cégek és magánszemélyek esetében a vizsgálat nem tárt fel törvénysértést.

Május 20.
A belvárosi önkormányzat jegyzője bezáratta a Ferenciek terén lévő Dreher Halászcsárdát, miután a vendéglőben egy dán állampolgárnak több mint egymillió forintot számláztak egy négyszemélyes vacsoráért.

Május 30.
Az új Nemzeti Színház építésére kiírt pályázatot Bán Ferenc Kossuth-díjas építész terve nyerte.

A Postabank közgyűlésén ismét Princz Gábort választották elnök-vezérigazgatóvá.

Június 4.
Elkészült a vádirat Tocsik Márta és társai ügyében. Az első rendű vádlottat, Tocsik Mártát, a másodrendű Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosát különösen nagy kárt okozó csalással vádolják.

42 millió forintos kár okozásával vádolja az ügyészség Zsíros Géza volt parlamenti képviselőt, a Békési Gabona Rt. volt vezérigazgatóját, aki megszegte a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket.

Június 20.
A Szentszék és a magyar kormány nevében történelmi megállapodást írt alá Rómában Horn Gyula és Angelo Sodano. A dokumentum rendezi az egyházi intézmények és az állam kapcsolatának anyagi és egyéb vonatkozásait, foglalkozik az egyház javadalmazásával és az egyházi ingatlanok visszaadásával.

Július 1.
A parlament módosította az alkotmányt, melynek értelmében a jövőben nem száz-, hanem kétszázezer választópolgár aláírása kell a népszavazás kiírásához, valamint csak a köztársasági elnök és a kormány kérhet előzetes normakontrollt.

A képviselők név szerinti szavazással elutasították azt a javaslatot, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés valóban az elítélt haláláig tartson.

Megkezdte a tízezer forintos bankjegyek kibocsátását a Magyar Nemzeti Bank.

Július 3.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Budapest Bank privatizációja nem szolgálta az állam érdekeit. Az ügyben felvetődik a pénzügyminiszter, politikai államtitkára és bank vezetőinek felelőssége.

Július 4.
A KDNP fegyelmi bizottsága kizárta a pártból Isépy Tamást, aki azonban nem mond le mandátumáról.

Július 8.
Az atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján bejelentették, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívja meg a NATO a csatlakozási tárgyalásokra.

Július 14.
Az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) úgy döntött, a KDNP önmagát zárta ki a szervezetből, mivel vezetése minden ígéretét megszegve továbbra is együttműködik nacionalista pártokkal.

A Legfőbb Ügyészség a Nyírfa-ügy több szereplője ellen vádemelésre utasította a Budapesti Katonai Ügyészséget, amely korábban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Július 23.
Kolozsváron a két ország külügyminisztereinek jelenlétében újra megnyitották a kilenc évvel ezelőtt bezáratott magyar főkonzulátust.

Augusztus 13.
Egy év helyett először vonultak be kilenc hónapos sorkatonai szolgálatra a sorkötelesek a Magyar Honvédséghez és a Határőrséghez.

Augusztus 14.
Torgyán József sajtótájékoztatón jelentette be, nem esik az ügynöktörvény hatálya alá.

Augusztus 23.
Leállították és szétszerelik a paksi erőmű egyik reaktorblokkját, mert egy kisméretű idegen test miatt meghibásodott az egyik szabályozórúd.

Augusztus 25.
Lezárult Göncz Árpád átvilágítása, a határozat szerint az államfő nem érintett a törvényben.

Szeptember 1.
Az átvilágítóbírák lemondásra szólították fel Horn Gyulát, miután két pontban is érintettnek találták az ügynöktörvénnyel kapcsolatban. A miniszterelnök közölte, hogy nem tesz eleget a kérésnek, miután múltja minden meghatározó eseménye ismert.

Szeptember 4.
Az átvilágítóbírák az ügynöktörvénnyel kapcsolatos érintettség miatt lemondásra szólították fel Nyers Rezső és Lusztig Péter szocialista képviselőket. Nyers a BM által készített jelentéseket kapott, Lusztig pedig három éven át a hírszerzés pécsi alosztályát vezette.

Szeptember 11.
Torgyán József bejelentette, hogy a kisgazdapárt „saját hátán” viszi be a parlamentbe a Kereszténydemokrata Néppártot.

Szeptember 12.
Wisinger István, a MÚOSZ elnöke a kultuszminiszterhez írt levelében arra kérte Magyar Bálintot, hogy élve lapalapítást és nyilvántartást ellenőrző jogával, járuljon hozzá, hogy az ellenzéki lapoknál – Új Magyarország, Demokrata, Magyarország, KÁPÉ – enyhüljön a feszültség a tulajdonosok és az újságírók között.

Szeptember 16.
Az MSZP javaslatára Agárdi Pétert választották a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökének.

Szeptember 25.
A Hágai Nemzetközi Bíróság mind Magyarországot, mind Szlovákiát elmarasztalta a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Az ítélet szerint hazánknak nem volt joga felfüggeszteni 1989-ben a nagymarosi munkálatokat, majd 1992-ben felmondani a szerződést. Szlovákia viszont a C variáns megvalósításával és a Duna egyoldalú elterelésével sértette meg a nemzetközi jogot. A kormányszóvivő közölte, a magyar kormány elfogadja a hágai döntést.

Az ügyészség kétrendbeli számviteli fegyelem megsértésének vétsége és egyrendbeli hűtlen kezelés vétsége miatt vádat emelt Farkas Flórián, a Lungo Drom cigányszervezet vezetője ellen.

Október 4.
1997. október 4-e, reggel 6 óra: hivatalosan ekkor kezd működni Magyarországon a „duális” (közszolgálati-kereskedelmi) médiarendszer. Az MTM-SBS Rt. TV2 elnevezésű adásának mai indulásával Kelet-Közép-Európában utoljára, hazánkban is megtört a közpénzen fenntartott televízió monopóliuma. Ennek egyelőre leglátványosabb jele, hogy az MTV 2-es programja a lakosság egy része számára megszűnik létezni.

Október 9.
A köztársasági elnök november 16-ára kiírta a népszavazást a NATO-csatlakozásról és a földkérdésről. Az ellenzék szerint az államfőnek meg kellett volna várni az Alkotmánybíróság döntését.

A kormány magyarázatot vár Orbán Viktortól, mit jelent az a kijelentése, hogy pártja az alkotmányos kereteken kívüli forgatókönyvvel is rendelkezik arra az esetre, ha az országban alkotmányos válság alakulna ki.

November 1.
Az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. nyerte el hét évre a Danubius Rádió országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogát. A másik országos kereskedelmi adó működtetését a Hungária Rádió Műsorszolgáltató Rt. nyerte el.

November 4.
A parlament nagy többséggel elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében november 16-án csak a NATO-csatlakozásról rendeznek népszavazást.

November 9.
A pápa a Vatikánban boldoggá avatta Apor Vilmost. A néhai győri püspököt 1945-ben orosz katonák lőtték le.

November 16.
Az állampolgárok döntő többsége hazánk NATO-csatlakozása mellett voksolt. Az ügydöntő népszavazáson a választásra jogosultak 49,3%-a jelent meg és közülük 85% szavazott igennel.

November 18.
Befejeződött a parlamenti képviselők átvilágítása. Az elmarasztalások ellen három kormánypárti és két ellenzéki politikus fellebbezett a bíróságon.

November 20.
Az ORTT 160 millió forintos bírságot állapított meg az RTL Klub ellen, mert működésének első három hetében nem a szerződésben rögzített műsortervet teljesítette.

November 26.
Az FKGP országos elnöksége egyhangú határozattal kizárta a pártból G. Nagyné Maczó Ágnest, mert a képviselő tudatosan szembehelyezkedett a párt testületi döntéseivel, illetve a sajtóban rendszeresen rágalmazta a pártot.

December 2.
Az egri nyomda megtagadta az Új Magyarország kinyomtatását, miután a lap az utóbbi egy hónapban több millió forintos tartozást halmozott fel.

December 16.
Brüsszelben a NATO külügyminiszterei aláírták a magyar, a cseh és a lengyel csatlakozási jegyzőkönyvet.

December 18.
A Magyar Televízió kuratóriuma számviteli fegyelem megsértése miatt ügyészségi vizsgálatot kezdeményez Peták István tévéelnök ellen.

December 20.
Bálint András lesz az új Nemzeti Színház igazgatója. Tisztét 1999 nyarától tölti be, addig miniszteri főtanácsosként látja el az építkezéssel és a társulatszervezéssel kapcsolatos teendőket.


1998-as évünk

EZ EGY FONTOS ÉVÜNK ! A FIDESZ ITT LÉPET SZÍNRE, IGAZ SOK KÖSZÖNET NEM VOLT BENNE !

Ki hazudott a majdani koalícióról? Választottunk kétszer is. Az önkormányzati választás után leállt a Nemzeti Színház és a 4-es metró építése. Budapest büntiben volt. A Fidesz azt mondta, hogy semmiképpen sem lép koalícióra a kisgazdákkal – aztán megtette. Négy miniszteri tárcát is kapott Torgyán pártja. Az Országgyűlés meg ellenzék nélkül is működött…

VALAGOGY EMLÉKEZTET ENGEM ERRE A 2010-ES ÉVRE !

Január 5.
Az FKGP közleményében szólította fel az ellenzéki pártokat választási együttműködésre.

A kisgazdák szerint erre a második fordulóban lesz lehetőség.

Január 9.
A gépjárműadó eltörlését javasolta Demszky Gábor budapesti főpolgármester.

Január 11.
Orbán Viktor a Fidesz-MPP országos választmányának ülése előtt úgy vélte, hogy valószínűleg az MSZP és a Fidesz között dől el, ki nyeri a választásokat.

Január 12.
A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza a Xénia Láz Egyesület mögött álló gazdasági-politikai érdekcsoport, valamint a kör és a szervezett alvilág kapcsolatainak feltárására.

Január 15.
Báthori Gábor, a KDNP országos alelnöke az Alkotmánybírósághoz fordult a nyugdíjemeléssel kapcsolatos kormányzati intézkedések kedvezőtlen hatásai miatt.

Január 24.
A Fidesz választási üzenetének legfőbb pontja az lesz, hogy nem lehet gazdag az az ország, amelynek polgárai szegények – jelentette ki Szájer József alelnök a párt mátraházi frakcióülésén.

Az SZDSZ nem támogatta az alkotmánybírák mandátumának 12 évre történő meghosszabítását – közölték a párt frakcióhétvégéjén.

Február 1.
Horn Gyula szerint az SZDSZ egyes politikusai nem tarják be a koaliciós egyeztető tanács decemberi ülésén született megállapodást a nyilvános viták beszüntetéséről.

Az SZDSZ közleménye szerint várható volt, hogy Horn Gyulának a fejébe száll a koalíciós kormány közös sikere.

Február 2.
A Fővárosi Bíróságon megkezdődött Tocsik Márta meghallgatása.

Február 3.
A parlamentben Deutsch Tamás lemondásra szólította fel Kökény Mihályt, mert a fideszes képviselő szerint a miniszter a nyolcvanas években tudott az államilag megtűrt doppingolásról.

Kökény cáfolta a vádakat.
Február 12.
Horn Gyula szerint ami ma van Magyarországon az nem közbiztonság. A miniszterelnök közölte hogy ötpontos intézkedési tervet fogadtak el a közbiztonság javítására.

Tölgyessy Péter, az SZDSZ volt elnöke elfogadta a Fidesz-MPP felkérését, és a párt országos listáján indul a parlamenti választásokon.

Február 21.
Kovács Attilát választották a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé.

Március 6.
A Fidesz-MPP bemutatta a Szabadság és jólét című programfüzetét.

Március 13.
Pokolgépet hatástalanítottak a FKGP Belgrád rakparti épülete előtt.

Március 16.
Éjjel, röviddel 23 óra után bomba robbant Torgyán József háza előtt.

Március 19.
A kormány elfogadta a 4-es metró Etele tér és a Baross tér közötti szakaszának megépítésére vonatkozó tervet.

Március 28.
Lezsák Sándor vezeti az MDF országos listáját, amelynek 10. helyén Pozsgay Imre szerepel.

Budapesten letették az új Magyar Nemzeti Színház alapkövét. A Nemzetiben a tervek szerint először 2000. október 23.-án gördül fel a függöny.

Április 6.
A parlamenti pártok többsége elvetette az MVSZ javaslatát a határon túli magyarok alanyi jogon járó állampolgárságára.

Torgyán József levelet intézett a frakcióhoz, amelyben az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívásához kér támogatást.

Az ülés célja a halálbüntetés ideiglenes visszaállítása lenne.

Április 9.
Hódmezővásárhelyen Szent-Iványi István ismertette az SZDSZ programját, amely 2002-re teljes jogú uniós tagságot, 4-5 százalékos gazdasági növekedést és egyszámjegyű inflációt ígér, 3 százalékos tartós reálbér-növekedés kíséretében.

Április 21.
A Fidesz-MPP csak egy tisztán polgári kormányban vállal szerepet – mondta Deutsch Tamás, reagálva Kuncze Gábor azon kijelentésére, amely szerint a választások utáni három kormányzati lehetőség közül az egyik az Orbán-Torgyán-kabinet.

Április 30.
Orbán Viktor a BBC magyar adásának adott nyilatkozatában lehetségesnek nevezte a Fidesz összefogását az FKGP-vel, mivel a pártja soraiban „a kisgazdákkal szemben nincs érzelmi ellenállás."

Május 2.
Hajnalban pokolgép robbant Szájer József, Fidesz alelnök lakása előtt.

Május 7.
A Fidesz-MPP célja az, hogy a választáson megszerezze a szavazatok legalább egyharmadát, és ez a jelenlegi szövetségesekkel, az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Szövetséggel együtt abszolút többséget jelenthet az Országgyűlésben – jelentette ki Orbán Viktor.

Május 11.
A két pártelnök megállapodása alapján, az MSZP és az SZDSZ tárgyalásokat kezdett a második fordulós együttműködéséről.

Visszalépésekről döntött a Fidesz-MPP és az MDNP. A Fidesz minden sajátjánál jobban álló ellenzéki jelöltet támogatni fog, míg a Néppárt a Fidesz javára lépteti vissza az első fordulót rosszabbul záró jelöltjét.

Torgyán József szerint egy-két napon belül meg kell születnie az FKGP és a Fidesz-MPP választási megállapodásának, mert a kisgazdák nélkül a Fidesz nem tud kormányt alakítani.

Május 12.
Nem lesznek tárgyalások a Fidesz-MPP és az FKGP között, bármennyire szeretné azt Torgyán József – jelentette ki Deutsch Tamás.

AZ MDF visszalépteti képviselőjelöltjeit az esélyesebb ellenzéki, így a kisgazdajelöltek javára is – mondta Gémesi György.

Május 13.
Az FKGP 65-67 választókörzetében arra kéri jelöltjeit, hogy lépjenek vissza az esélyesebb ellenzéki – főként fideszes – képviselők javára.

A MIÉP-nek soha az életben nem lesz módja arra, hogy bármiféleképpen támogassa a Fideszt – mondta Deutsch Tamás.
Május 15.
A Fidesz-MPP a Budapesten szolgálatot teljesítő nyugati diplomaták számára tartott tájékoztatót, amelyen a pártvezetők kifejtették: egyedül, illetve az MDF támogatásával kívánnak kormányt alakítani.

Figyelmeztetni kell az FKGP-t, óriási lesz az erkölcsi és politikai felelőssége, ha nem viszonozza a Fidesz-MPP gesztusát, és nem lépteti vissza a második fordulóra jelöltjeit a jobban szerepelt ellenzéki jelölt javára – mondta Orbán Viktor.

Május 19.
Ismeretlenek megfenyegették a tévés vitára készülő Horn Gyulát és Orbán Viktort.

Május 20.
Horn Gyula és Orbán Viktor vitája a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.

Csurka István szerint szelídült az MSZP és a Fidesz közötti viták hangneme, mert a két párt nagykoalícióra készül.

Május 21.
Torgyán József kifogásolta, hogy a Fidesz nyilvánosan elhatárolódik a kisgazdákkal kötendő koalíciótól, miközben a kulisszák mögött nem ez történik.

A Fidesz alelnöke Deutsch Tamás cáfolta, hogy az FKGP-vel egyeztetnének egy esetleges koalícióról.

A Budapesti Értéktőzsdén folytatódott az áremelkedés; a BUX-index 8143 ponton zárt.

Május 24.
Eredményes és érvényes volt a választások második fordulója. A parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt öt párt – Fidesz (148 mandátum), MSZP (134), FKgP (48), SZDSZ (24), MIÉP (14) érte el, de hat párt jelöltjei jutottak képviselői helyhez (MDF 17).

Május 25.
A Fidesz programjában nem a tandíj eltörlése, hanem a tandíjmentesség körének az első diplomát szerzőkre való kiszélesítése szerepel szeptembertől – mondta Pokorni Zoltán.

Május 27.
Egy vidékfejlesztési csúcsminisztérium létrehozása nélkül az FKGP nem lát lehetőséget a koalíció megalakítására. A kisgazdapárt új képviselőcsoportja alakuló ülésén a koalíciókötés feltételeiről tárgyalt, és a mindenkori pártelnököt kötelezte a vidékfejlesztési csúcsminisztérium vezetésére. Egyhangú döntéssel Torgyán Józsefet frakcióvezetővé választotta.

Május 28.
Reálértékben évente nyolc-tíz százalékkal kívánja emelni a pedagógusbéreket a Fidesz-Magyar Polgári Párt – nyilatkozta Pokorni Zoltán, a párt frakcióvezetője, az oktatási kabinet vezetője.

Június 3.
Orbán Viktor egy tévéinterjúban azt mondta, hogy a kisgazdák három miniszteri posztra számíthatnak az új kormányban.

Szigorú költségvetési politikára épülő gazdaságirányítást ígér Chikán Attila a Fidesz gazdasági miniszter-jelöltje.

Június 4.
Áder János Fidesz-alelnök azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság dönti majd el, lehet-e képviselőcsoportja a MIÉP-nek.

Június 5.
A Fidesz Kövér László vezetésével Áder Jánost és Deutsch Tamást bízta meg azzal, hogy kezdjen tárgyalást az FKGP küldöttségével, amelynek élén Szabadi Béla, a párt gazdasági kabinetjének vezetője áll, tagja pedig Bánk Attila és Turi-Kovács Béla.

Június 12.
Áder János házelnök-jelölt bejelentette, hogy az FKGP négy miniszteri tárcát kap a polgári kormányban.

Deutsch Tamás megerősítette, hogy ő felügyeli majd a sport és az ifjúság ügyét.

Június 15.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos szavazati arányt meghaladó MIÉP 14 képviselője megalakíthatja parlamenti frakcióját.

Hajnalban egy kiló TNT robbanóerejével azonos nagyságú danubit töltetű pokolgép robbant a Fidesz budapesti Lendvay utcai székházánál.

Június 22.
Véglegesítették a Fidesz és az FKGP koalíciós szerződésének szövegét, amely azt is tartalmazza, hogy két év múlva a köztársasági elnök személyére a Kisgazdapárt tesz javaslatot, a Fidesznek pedig vétójoga van.

Június 24.
Orbán Viktor és Torgyán József a budapesti Gellért Szállóban aláírta a Fidesz és az FKGP koalíciós megállapodását.

Július 2.
Négyen meghaltak és 23-an megsebesültek, amikor délben a budapesti Aranykéz utcában távirányítással felrobbantottak egy autót .A merénylet célpontja feltehetően Boros Tamás, vállalkozó volt.

Orbán Viktor a Parlamentben ismertette a kormányprogramot.

Július 9.
A parlament gazdasági bizottsága két tartózkodás mellett alkalmasnak találta Gamsperger Gyulát arra, hogy betöltse az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöki székét.

Július 16.
Pintér Sándor belügyminiszter bemutatta az ORFK új főkapitányát, Orbán Pétert.

Július 23.
A kormány úgy döntött, hogy 8,1 százalékkal drágul az áram, és 2,3 százalékkal a távfűtés. A kabinet meneszteni akarja a Postabank menedzsmentjét. A tb-önkormányzatokkal kapcsolatos teendőket a jövőben Selmeczi Gabriella politikai államtitkár irányítja, egyben felmentették a posztjáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Cser Ágnest.

Torgyán József szerint általános válsághelyzetben van a mezőgazdaság.

Augusztus 10.
Ellenzéki politikusok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák, miután a Népszabadságban megjelent információk szerint a Fideszhez közelálló személyiségek – köztük az ÁPV Rt. elnök-igazgatója és az APEH leendő elnöke – egy kibogozhatatlanul bonyolult és több ponton homályos gazdasági ügyben érintettek.

Augusztus 11.
A rendőrség megkezdte a Fideszhez közelálló vállalkozások gazdasági érdekeltségeiről közölt Népszabadság-cikk adatainak ellenőrzését.

A BÉT egyik legnagyobb értékzuhanását élte át: az index 7,8 százalékot esett és 7147 ponton zárt.

Jelentősen gyengült a forint; a külföldiek nagymennyiségű állampapírt adtak el.

Augusztus 14.
A pénzügyminiszter az APEH elnökévé Simicska Lajost nevezte ki.

Augusztus 15.
Simicska Lajos, az APEH elnöke megkezdte munkáját hivatalában.

Titkársága közölte, hogy az elnök egyelőre nem kíván reagálni a személyét és kinevezését ért bírálatokra.

Augusztus 25.
Orbán Viktor azt mondta a Fidesz választmányi ülésén, hogy az előző kormány idején titokban adatokat gyűjtöttek fideszes vezető politikusokról és hozzátartozóikról, ezért parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik.
Részletek >>

Augusztus 27.
Járai Zsigmond a kormányülés utáni tájékoztatón közölte, hogy a tőzsdén és a forintpiacon kialakult helyzetnek csak külső okai vannak.

Orbán Viktor tájékoztatta a kabinet tagjait a Fidesz vezetők megfigyeléséről, s megerősítette, hogy abban egy magáncég vett részt.

Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt kérte a kormányfőtől, hogy juttassa el a testületnek a Fidesz-vezetők titkos megfigyelését bizonyító dokumentumokat.
Részletek >>

Kovács Kálmán, a parlament gazdasági bizottságának szabad demokrata alelnöke szerint a nyugdíjasok 20 százalék helyett csak 14 százalékos emelésre számíthatnak, ha a kormány már jövőre bevezeti a járadékemelés úgynevezett svájci módszerét.

A BUX index 14 százalékos esés után 5467 ponton zárt.

Augusztus 31.
Kövér László a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem adott tájékoztatást a nemzetbiztonsági bizottságnak egyes politikusok állítólagos megfigyelésének ügyében.
Részletek >>

Szeptember 1.
Kuncze Gábor szerint a Fidesz állítólagos megfigyelése már nem Watergate-, hanem bumeráng-ügy amely visszahullott Orbán Viktor fejére.
Részletek >>

Szeptember 2.
Mellár Tamás, frissen kinevezett KSH elnök cáfolta, hogy a Napi Magyarországnak azt mondta volna: az utóbbi három évben manipulálták a GDP adatokat.

Szeptember 6.
Orbán Viktor a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy jövőre 2-3 százalékkal nő a nyugdíjak vásárlóértéke, s a kormány olyan költségvetési tervezetet terjeszt a Parlament elé, amely a család minden tagjának valamilyen könnyítést hoz.

Szeptember 7.
A nemzetbiztonsági bizottság úgy döntött, hogy meghallgatásra hívja Orbán Viktort és Kiss Ernőt a KBI főigazgatóját.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány jövőre csak 13-14 százalékkal akarja emelni a nyugdíjakat.

Szeptember 8.
Az FTC küldöttgyűlése egyhangúlag társadalmi elnökké választotta Torgyán Józsefet.

Szeptember 11.
Kuncze Gábor bejelentette, hogy összegyűltek az aláírások az APEH új vezetőinek tevékenységét vizsgáló bizottság felállításához.

A BUX index 11 százalékkal esett és 4278 ponton zárta a hetet, amire 1996 decembere óta nem volt példa.

Szabó János honvédelmi miniszter lett a Kispest labdarúgóklub társadalmi elnöke.

Szeptember 14.
Az országgyűlés számvevőszéki bizottsága tényfeltáró parlamenti albizottságot alakított annak tisztázására, terheli-e felelősség az államot azért, hogy a Postabank az elmúlt években mintegy 110 milliárdos veszteséget halmozott fel.

Szeptember 25.
Pintér Sándor belügyminiszter határozottan cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint korábban kapcsolatban állt volna olyan bűnözőkkel, akik részesei voltak a robbantásos merényleteknek. Pintér a híreszteléseket az alvilág bosszújának tartja.

Torgyán József szerint teljesíthetetlen kéréssel álltak elő a gabonatermelők, de kész tárgyalni velük.

Szeptember 26.
Orbán Viktor bizalmáról biztosította Pintér Sándor belügyminisztert, és egyben bejelentette, hogy a következő 2-3 hónapban ismert szervezett bűnözői csoportok felszámolására lehet számítani.

Szeptember 28.
Orbán Viktor bejelentette, hogy nem jelenik meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt, hanem a később megalakuló vizsgálóbizottságnak akarja megmutatni az úgynevezett megfigyelési ügy dokumentumait.
Részletek >>

Szeptember 29.
Szalay Gábor felvetette, hogy a belügyminiszter szavahihetőségének helyreállítása érdekében tisztázni kellene, vajon ki vizsgálta meg valójában a Pintér Sándort ért vádakat. Kövér László válaszába közölte, hogy ezeknek az alaptalan vádaskodásoknak a kottáját az alvilág írja és mocskos mancsuk nyoma még mindig ott van a kottán”.

Október 1.
Erődemonstrációnak tartja a Kurír megszüntetését Pető Iván szabaddemokrata ügyvivő.

Október 4.
Az MSZP budapesti küldöttgyűlése nagy többséggel visszahívta főpolgármester-jelöltjét, Katona Bélát.

Október 6.
Demszky Gábor levélben kérte Orbán Viktortól, a kormány foglaljon állást a Nemzeti Színház ügyében, mert a kivitelezési munkálatok leállítása miatti időveszteség megdrágítja az építkezést.

Október 14.
Az országgyűlés 260 igen, 11 nem szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a NATO repülő-. szállító- és harci gépei igénybe vegyék Magyarország légterét egy esetleges jugoszláviai katonai akció idején.

Október 18.
Önkormányzati választásokat tartottak az országban. Az összes leadott voks 25,4 %-át az MSZP, 19,9%-át a Fidesz nyerte. Budapest főpolgármestere Demszky Gábor lett.

Október 28.
Selmeczi Gabriella közölte, hogy az egészségügyi reform részeként 2001-re a jelenlegi helyett 3-4 egészségbiztosító látja majd el Magyarországon a finanszírozási feladatokat.

Október 29.
Hámori József miniszter bejelentette, hogy új pályázatot írnak ki a Nemzeti Színház felépítésére, amelynek lehetséges helyszíne az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási tér lesz.

November 2.
A helyi adókról szóló törvényjavaslat vitájában kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt kifogásolták, hogy a jelenlegi 20 százalékról 15-re csökkenne a központi bevételek helyben maradó része.

November 5.
A kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a 4-es metró megépítésében.

November 18.
Demszky Gábor bejelentette, hogy Budapest a költségvetési tervezet szerint egyetlen fillért sem kap a címzett és céltámogatásokból, mert a kabinet így bünteti a Fidesz ellen szavazó fővárosiakat.

November 19.
Deutsch Tamás leszögezte, hogy nem ő szólította fel lemondásra az MLSZ főtitkárát. Kovács Attila ajánlotta fel immár harmadszor, hogy hajlandó távozni. A politikus szerint egyébként a sportvezető olyan idegállapotban van, hogy egy kispályás gyermekcsapat vezetését sem lehetne rábízni.

November 27.
Az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért a Tocsik-perben a csalás bűntettével vádolt Tocsik Mártára, Liszkai Péterre és az üzérkedés vétségével vádolt Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre.

December 1.
Az ellenzéki pártok kivonultak a parlamenti ülésteremből, miután a koalíciós pártok leszavazták az MSZP és SZDSZ által javasolt vizsgáló bizottságok vezetőit, Burány Sándort és Eörsi Mátyást.

Orbán Viktor szerint a Parlament az ellenzék nélkül is működik…

December 29.
Áder János bejelentette: javasolni fogja a Házbizottságnak, hogy februártól csak háromhetente tartson plenáris ülést a Parlament, mert ettől javulni fog a törvény-előkészítés színvonala.

MOST 2010-BEN SINCS ELLENZÉKE A FIDESZNEK, DE EDDIG SEMMI ÉRDEMLEGEST SEM TUDOTT FELMUTATNI. A KÖZBIZTONSÁG NEM JAVULT MEG KÉT HÉT ALATT, VALÓJÁBAN CSAK A FIDESZES EMBERKÉKET IGYEKSZIK POZICÍÓBA JUTTANI, AMÚGY MEG NEM TÖRTÉNIK SEMMI !

1999-es évünk

A SZEREPLŐK VÁLTOZTAK, MOT A FIDESZ VOLT SZÍNEN, DE A CSELEKMÉNYEK UGYANAZOK VOLTAK. VALÓJÁBAN FOLYTATÓDOTT AZ ORSZÁG TÖNKRETÉTELE !

Csatlakoztunk a NATO-hoz, kitört a Postabank-botrány: VIP-hitelek magánszemélyeknek, Fideszhez közel álló vállalkozások több százmillió forintot vettek ki a Postabankból, leáll a Nemzeti Színház építése, és a kormány egyoldalúan felmondta a 4-es metró megépítésére kötött megállapodást. Ilyen volt a '99-es évünk.

Január 11.
Magyar Bálint azt mondta, hogy az SZDSZ a médiatestületek felduzzasztása miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, miután megszűnt az egyensúly, és a kormányt bevallottan támogató tagok aránya eléri a kétharmadot is.

Január 18.
Eredménytelenek voltak a házelnök tárgyalásai az ellenzési pártokkal a parlament új munkarendjéről. Az MSZP és az SZDSZ változatlanul ellenzi, hogy csak háromhetenként legyenek plenáris, s nem fogadják el azt az újabb javaslatot sem, hogy az azonnal kérdésre a jelenlegi két és fél óra helyett négy óra áll majd rendelkezésre. A MIÉP-nek az egyeztetés után csökkentek a fenntartásai, kész kipróbálni az új munkarendet.

Január 22.
Pelikán László nyilvánosan elismerte, hogy több százezer forint értékben vett csempészett aranyat a rendőrség központi székházában, bár úgy vélte, hogy jóhiszeműen járt el, mert nem ismerte az ékszerek eredetét. Arra azonban nem emlékezett, hogy kifizette-e tartozásának valamennyi részletét.

Január 26.
Semjén Zsolt kulturális államtitkár-helyettes a Fidesz-frakció mátraházi ülésén azt mondta, hogy szigorítani fogják az egyházalapítás feltételeit, s az egyházi státus elnyerését, vagyis tízezres létszámhoz, vagy százéves magyarországi jelenléthez kellene kötni.

Január 27.
Orbán Viktor nem ért egyet azzal a szabad demokrata javaslattal, hogy parlamenti bizottság ellenőrizze a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítését, ugyanis erre az államnak elegendő jogosítványa van, és megfelelő hozzá a törvényi háttér is.

Február 1.
Az APEH elnöke a kormányfővel történt konzultáció után saját kérésére felfüggesztette beosztásából Pelikán Lászlót, amíg nem zárul le a főadónyomozó aranyvásárlási ügye.

-Pénzügyminisztérium az állam nevében a BRFK vizsgálati osztályán feljelentést tett az Ausztriában tartózkodó Princz Gábor és ismeretlen tettesek ellen a Postabank veszteségei miatt.

Február 8.
A Fővárosi Bíróság első fokon bűncselekmény hiányában felmentette Tocsik Mártát, valamint az ÁPV Rt. volt vezetőit és Liszkai Péter volt vezető jogtanácsost, akik az ítélet szerint mintegy 10 milliárd forintos megtakarítást hoztak a költségvetésnek. Ezzel egyidejűleg befolyással való üzérkedés vétsége miatt Boldvai Lászlót 10 hónap fogházra és két év közügyektől eltiltásra, Budai Györgyöt hat hónap fogházra, két év közügyektől eltiltásra és 5 millió forint vagyonelkobzásra, Vitos Zoltán hat hónap felfüggesztett fogházra és 500 ezer forint mellékbünttésre ítélte. Az ügyész és az elítéltek védői egyaránt fellebbeztek.

Február 9.
Princz Gábor nyílt levélben ismételte meg, hogy a Postabank vezetésében semmiféle bűncselekményt nem követett el, bízik abban, hogy a rendőrségi nyomozás és a szakmai vizsgálatok ezt be is bizonyítják.

-Nem jutottak egyetértésre a koalíció és az ellenzék pártjai az MTV-kuratórium elnökségének ügyében, így a parlament csak négy kormánypárti kurátort választott, az MSZP és az SZDSZ tiltakozásul nem szavazott. A testület alelnöke Bakó Lajos egykori MDF-es képviselő, tagjai Bánó Attila (FKGP), Csernus János és Tátrai Eszter (Fidesz).

Február 10.
Göncz Árpád aláírta a NATO-csatlakozási, valamint a washingtoni szerződés kihirdetéséről szóló törvényt, egyben közölte, hazánk számára sorsdöntő fontosságú a tagság, amely nagy felelősséget ró ránk, s valószínűleg fordulópontot jelent az ország életében.

Február 12.
A Postabank új vezetői büntető- és polgári jogi feljelentést tettek Princz Gábor és tarsai ellen a pénzintézet 10 éven át halmozott veszteségei miatt.

Február 22.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint azonnali hatállyal fel kell bontani a Magyar RTL Klub működési szerződését, mert az ORTT jogsértően bírálta el a tévétársaság alaki hibás pályázatát.

-Kaltenbach Jenő az Alkotmánybírósághoz és a parlamenthez fordul, mert úgy látja, hogy alkotmányossági jogokat sért, hogy kisebbségi választásokon nemzetiségi hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet, s ezt kihasználva visszaélések történtek.

Március 1.
A Nemzeti Színház biztosa nem ír ki pályázatot az új színház megépítésére, hanem a már 12 színház építésében részt vett Siklós Máriát bízta meg azzal a feladattal, míg a létesítmény belső terveit egy nemzetközileg ismert szakember, Igor Popov készíti majd el.

Március 2.
A Magyar Építész Kamara elnöke tiltakozott amiatt, hogy Schwajda György pályázat nélkül akarja felépíttetni a Nemzeti Színházat, ezért konzultációt kezdeményezett a kulturális államtitkárral, aki szerint a döntés joga a kormánybiztost illeti. Időközben kiderült, hogy Siklós Mária tervezte négy éve Schwajda budai villáját is.

Március 4.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat egyhangúlag felfüggesztette tisztségéből Rapcsák Andrást, mert a hivatal belső vizsgálatának eredménye szerint a polgármester magáncélokra használt fel közpénzeket.

Március 11.
Járai Zsigmond, Gógl Árpád és Selmeczi Gabriella egyeztette az egészségbiztosítási reform részletes tervét, amelynek lényege, hogy a csökkenő állami szerepvállalás mellett a magántőkét is bevonják a betegellátásba, mégpedig oly módon, hogy a reform után is biztosított marad minden magyar állampolgár, s az átmenet nem ró majd többletterhet a költségvetésre.

Március 19.
Megtartotta első ülését a parlament megfigyelési bizottsága, amely egyelőre információkat gyűjt a Fidesz-politikusok elleni titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban, s arra kérte Orbán Viktort is, hogy adja át a birtokában lévő adatokat, a bizottság ülésére viszont még nem hívták meg őt. Az ellenzék fenntartja, hogy a titkos adatgyűjtést nem lehet tényként kezelni, mert erre eddig semmilyen bizonyíték nem merült fel.

Március 22.
A bíróság első fokon felmentette a Nyírfa-ügy négy vádlottját. Földi Lászlót és társait azzal vádolták, hogy 1995-ben Kelet-Magyarországon titkos adatgyűjtést folytattak parlamenti képviselők ellen. A bíróság részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában hozta meg döntését, ám a negyedrendű vádlott, Földi László titkárnője államtitoksértés miatt megrovást kapott.

Április 15.
Orbán Viktor londoni látogatásán egyetértett vendéglátójával, Tony Blairrel abban, hogy a NATO-nak fokoznia kell a légicsapásokat Jugoszlávia ellen, de azt is a brit miniszterelnök értésére adta, hogy Magyarország igen kényes helyzetbe került a katonai akció miatt.

-Az Interpol munkatársai hazahozták Németországból a Globex Rt. sikkasztással vádolt két vezetőjét, Vajda László elnököt és Vellai Györgyi vezérigazgatót.

Április 19.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az elmarasztaló ítéletet hagyta jóvá, így az Agrobank volt vezetőjének, Kunos Péternek le kell töltenie kétéves börtönbüntetését Baracskán.

Április 21.
A moszkvai magyar nagykövet szerint 1956 óta nem voltak ilyen rosszak az orosz-magyar kapcsolatok, mint most, amikor Budapestről hazautazott az orosz nagykövet, és a moszkvai kormány lemondta Martonyi János és Torgyán József oroszországi útját.

Április 30.
Orbán Viktor a parlament megfigyelési bizottsága előtt megerősítette, hogy írásos bizonyítékai vannak a titkos adatgyűjtésről, de ezeket csak zárt ülésen mutatta be. Az ellenzék szerint viszont a kormányfő nem bizonyított semmit, az általa bemutatott iratok közül egy sem származik 1997-ből.

Május 3.
Orbán Viktor a parlamentben napirend előtt arról beszélt, hogy a megfigyelési ügyben a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője rendelt kompromittáló jellegű anyagot a Fidesz egykori frakcióvezetője, Pokorni Zoltán ellen.

Május 6.
A gazdasági Minisztérium államtitkára bejelentett, hogy az OECD számításai szerint Magyarországot a jugoszláviai háború miatt eddig 10 milliárd forintos kár érte, ez az összeg azonban nem éri el a GDP 0,25 %-át sem.

Május 9.
A budapesti Hősök terén 3 ezren gyűltek össze, a Kossuth téren viszont már 11 ezren vettek részt a Békemenetben. A résztvevők a jugoszláv képviselet előtt tiltakozó beszédekben ítélték el a koszovói népirtást és a NATO légicsapásait.

Május 12.
Nikolits István visszautasított Csintalan Sándor kijelentését, amely szerint a titkosszolgálatok minden pártot és több jelentős politikust megfigyeltek.

-Alelnöki posztjának megtartása mellett lemondott az MTV Rt. ügyvezetői tisztségéről Horváth Lóránt.

Május 19.
Szájer József elnézést kért Peter Tufo amerikai nagykövettől, amiért Gyuricza Béla, Balsay István és Selmeczi Gabriella államtitkárok, valamint 29 fideszes és 2 kisgazda képviselő levélben javasolta az amerikai szenátus illetékeseinek, hogy a Lockheed Martin fegyvergyártó cég egyik vezetője, Steven M. Jones legyen az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete.

Május 21.
Orbán Viktor elfogadta Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondását, mert mindketten államvezetési, szakmai hibát követtek el, nem tartották be a kötelező egyeztetési rendet.

-Az ellenzéki pártok kitartanak amellett, hogy a levél-ügyet parlamenti bizottságnak kell kivizsgálnia, mert az nem tekinthető a Fidesz belügyének.

Május 29.
Kuncze Gábor a parlamentben napirend előtt bejelentette, hogy a kormány megalakulását megelőző nyolc hónapban a Fideszhez közel álló vállalkozások több mint egymilliárd forintot vittek ki a Postabankból, a kabinet megalakulásának napján 250 milliót.

Június 1.
Az MTV Rt. elnöke, Szabó László Zsolt Csermely Pétert nevezte ki hírigazgatónak, egyúttal felmentette a Híradó főszerkesztőjét, Bocskay Zsoltot, valamint felmondta a szerződést a Kriminális főszerkesztőjével, Juszt Lászlóval, aki ellen tudomása szerint a megfigyelési ügy dokumentumainak közlése miatt államtitoksértés gyanújával eljárás fog indulni. Időközben az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága nyomozást és házkutatást rendelt el Juszt László lakásán és nyaralójában, illetve a Kriminális című hetilap szerkesztőségében, majd előállították az újságírót.

Június 2.
Büntetőfeljelentést tesz Kuncze Gábor ellen a Mahír Rt. elnöke, mert az SZDSZ frakcióvezetője sajtótájékoztatón mutatta be azoknak a szerződéseknek a fénymásolatát, amelyeket a cég a Postabankkal kötött az elmúlt másfél évben, s amelyek a politikus szerint bizonyítják, hogy a pénzintézet 800 millió forinttal támogatta a Fideszhez közel álló céget, s közvetve a párt kampányát.

Június 4.
Kuncze Gábor a Fideszhez közeli vállalkozások és a Postabank kapcsolatáról tartott újabb sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a párt kampányában közreműködő két cég, a Mahír és a Happy End 273 millió forint értékben olyan szerződéseket kötött a bankkal, amelyek mögött nem áll teljesítmény.

Június 16.
Nagy Sándor az MSZP elnökségi ülésén bejelentette, hogy kész lemondani minden funkciójáról, mert 1995-ben 3 milliós, különösen kedvező kamatú hitelt vett fel a Postabanktól. Kiderült az is, hogy Csiha Judit 1994-ben 6 milliós kölcsönt kapott. Kovács László teljes lista összeállítását szorgalmazza, ugyanis a pénzintézet összesen 5 milliárd forint hitelt nyújtott politikusoknak.

Június 21.
Földi László korábbi nemzetbiztonsági ezredes elismert, hogy ő vette meg 1,5 millió forintért egy magánnyomozótól a megfigyelési ügyben bizonyítékként felhasznált hangkazettát. Emiatt a parlamentben Vancsik Zoltán azzal vádolta meg a kormányt, hogy saját politikai céljai érdekében használja fel a titkosszolgálatokat, s a Földi László vezette, állami megrendelésekkel teletömött Defend Kft. a Fidesz titkosszolgálati hadserege. Kövér László a vádat visszautasítva elmondta, éppen azért bízta meg Földit a megfigyelési kazetta megvételével, hogy ne keverje bele az ügybe a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

Június 22.
A Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet jóváhagyva érvénytelennek nevezte, hogy a pénzügyminiszter a kormány nevében egyoldalúan felmondta a 4-es metró megépítésére a fővárossal kötött megállapodást. Varga Mihály pénzügyi államtitkár az ítélettel kapcsolatban közölte, hogy sem a fővárosnak, sem az országnak nincs pénze presztízsberuházásra, Borókai Gábor kormányszóvivő pedig leszögezte, hogy a kabinet nem vesz részt a beruházásban.

Június 24.
Nagy Sándor és Csiha Judit lemondott az MSZP elnökségében, illetve a párt frakciójának vezetésében betöltött tisztségeiről a postabanki hitel körül kialakult botrány miatt.

Június 29.
A kormány szeretné, ha a budapesti Városligetben épülne fel a Nemzeti Színház, s a javaslatára mielőbbi választ vár a XIV. kerületi és a fővárosi önkormányzattól, hogy jövőre elkezdődhessen a beruházás.

Július 2.
Eörsi Mátyás bejelentette, hogy az SZDSZ a legfőbb ügyészhez, a rendőrséghez, az APEH-hez és a tb-hez is eljuttatta azokat az iratokat, amelyek az általa Fidesz-közelinek mondott cégek és a Postabank kapcsolatáról szólnak.

Július 7.
Semjén Zsolt levélben kérte Demszky Gábort, hogy intézkedjen Hermann Nitsch kiállításának azonnali bezárásáról, mert a tárlat közbotrányokozó, és brutálisan sérti a vallásos emberek méltóságát. A főpolgármester viszont arra hivatkozott: sem az eltelt kilenc évben, sem az elkövetkező időkben nem érzi magát feljogosítva arra, hogy művészeti bemutatókat törvényes indok nélkül bezárasson.

Július 8.
A Legfőbb Ügyészségen azt közölték Juszt Lászlóval, hogy megállapításuk szerint a megfigyelési ügy vizsgálóbizottsági anyagainak közlésével nem követett el államtitoksértést.

Július 9.
Sepsey Tamás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata alapján, súlyos bűncselekmények gyanúja miatt feljelentette Princz Gábort és társait.

Augusztus 11.
Milliók követték figyelemmel az országban az évezred utolsó teljes napfogyatkozását.

Augusztus 17.
A kormány úgy döntött, hogy Dél-Pesten, a volt expóterületen épül meg a Nemzeti Színház.

Augusztus 20.
Egy napilap megjelentette a Postabank 600 milliónyi VIP-hiteleinek és 1,3 milliárdos kedvezményes betéteinek nem teljes listáját, amelyen politikusok, köztisztviselők, újságírók, sportolók és színészek is szerepelnek. Közülük néhányan azt állítják, hogy soha nem voltak a bank ügyfelei, mások szerint a lista pontatlan összeget, illetve kamatot tartalmazott.

Augusztus 31.
Lemondott tisztségéről Simicska Lajos. Az APEH-elnök a családi életében bekövetkezett tragikus eseményekkel és a folyamatos politikai támadásokkal indokolta távozását.

Szeptember 6.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vette a külföldről hazaérkező Tasnádi Péter vállalkozót, egyben házkutatást tartott lakásán, épülőfélben lévő házában és irodájában.

Szeptember 7.
Szabó Attila – a Csopakon közbotrányt okozott honatya – kilép a Fidesz-frakcióból, lemond a képviselőcsoporton és a párton belül betöltött minden funkciójáról, de nem válik meg mandátumától, a jövőben is választókörzete, Hódmezővásárhely polgáraiért akar a parlamentben tevékenykedni.

Szeptember 29.
Orbán Viktor rádióinterjújában rámutatott: családja bányavállalkozásaival összefüggő támadások nem az ő személye, hanem kormánya ellen irányulnak, s míg korábban úgy gondolta, hogy ezekkel nem kell foglalkoznia, most mégis úgy véli, hogy bírósághoz kell fordulnia elégtételért, mert ha ő nem védi meg magát, akkor ezt más sem fogja megtenni.

Október 8.
A Fidesz első fokon pert nyert az Élet és Irodalom című lap ellen, amelyet a bíróság arra kötelezett, hogy helyreigazításban tudassa az olvasókkal: írásaival ellentétben, a Fidesznek nincsenek cégei, így azok pénzt sem tudnak gyűjteni senkinek. A hetilap fellebbez az ítélet ellen.

Október 13.
Orbán Viktor szomorúnak nevezte a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ellen egy névtelen bejelentés alapján indult, megalapozatlannak bizonyult eljárást, és elvárja Pepó Páltól, hogy személyesen is tegyen lépéseket a megvádolt Aradi Csaba becsületének helyreállítására.

Október 25.
Orbán Viktor és Györgyi Kálmán megállapodott abban, hogy a kormány kezdeményezésére a Legfőbb Ügyészség jelentést készít az Országgyűlésnek az 1991 óta feltárt olajszőkítési ügyekről. Szabó Lukács független képviselő közben úgy vélekedett, hogy Györgyi Kálmán múltja és az olaj-ügyekben betöltött szerepe miatt alkalmatlana legfőbb ügyészi posztra.

-A MSZP a parlament ügyrendi bizottságának állásfoglalását kérte Kövér László napirend előtti kijelentéséről, amelyben a szocialista pártot és frakcióját hazaárulónak nevezte. A titkosszolgálati miniszter közben egy tévéműsorban megkövette az MSZP tagjait és választóit.

November 10.
Boross Péter ex-miniszterelnök szerint ideje lenne lezárni a megfigyelési ügyet, s az ellenzéknek egy nagyvonalú gesztussal napirendre kellene térnie Orbán Viktor valószínűleg pontatlan kijelentése felett, amellyel a botrányt kirobbantotta. A kormányfői főtanácsadó szerint egyébként azt egy kazetta igazolja, hogy valami „megfigyelésféleség” történt.

November 12.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításának expozéjából kiderült, hogy az előterjesztő az államtitok körébe emelné az állami szervek működését érintő anyagokat, így a kormányüléseket előkészítő összeállításokat is. Az ellenzék szerint ez a módosítás túllép az információs szabadság indokolható mértékű korlátozásán

November 22.
Nyilvánosságra került Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet a Pulitzer-emlékdíj alapítójának, Fábry Pálnak írt levele, amelyben a diplomata felsorolt 13 olyan díjazott újságírót, akinek munkássága - Jeszenszky szerint - tisztességes magyarok szemében visszataszító, s akik a szocialisták bérencei, illetve a kártékony szabad demokraták közé tartoznak. A nagykövet szerint az említettek Goebbels módszereit alkalmazva, sikeresen lejáratták, rágalmazták Antall József kormányát.

December 13.
Szabó Gábor szombathelyi polgármester közölte, hogy ügyvédje tanácsára nem mutatta be a sajtónak nyelvvizsga-dokumentumait, orosz nyelvből azonban érvényes főiskolai zárószigorlata van, s csak azért tartja magát felelősnek, hogy doktorátusa megszerzésekor nem nyújtott be méltányossági kérelmet, amelynek alapján ez az irat állami nyelvvizsgának számítana.

December 14.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött az a per, amelyet a megfigyelési ügyben elhíresült Defend Kft. azért indított Nikolits István volt nemzetbiztonsági miniszter ellen, mert úgy vélte, hogy a politikus a jó hírnevüket sértette, amikor azt állította, hogy a cég része egy kialakuló magán-titkosszolgálatnak.

December 15.
Budapesten kigyulladt és majdnem teljesen kiégett a Budapest Sportcsarnok. A kárt több milliárd forintra becsülik.

December 17.
A Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást az úgynevezett megfigyelési ügyben, amelyben Keleti György hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt tett feljelentést. A szocialista képviselő szerint ez a határozat is azt bizonyítja, hogy nem volt hivatalosan elrendelt törvénytelen megfigyelés.

December 27.
Torgyán József rendőrségi eljárást kezdeményez, mert az általa indított vizsgálat szerint bűncselekmény történt, amikor 9 nemzeti parkot az állam számára természetvédelmi területeket vásárolt, s ezzel 717 millió forint került szövetkezeti zsebekbe, s megkárosítottak 57 ezer kistulajdonost.


2000-es évünk

Az év rövid summázata: olajügyekben nagyon nehéz lenne olyanokat megnevezni, akik ne lennének érintettek. A környezetvédelem úgy tűnik, sokadrangú kérdés marad, fontosabb dolgok foglalkoztatják a tárca felelős politikusait. Nincs nyugvás a médiában sem. Polt Péter lett a legfőbb ügyész. Orbán nem támogatja a 4-es metró építését.

Január 3.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítélete szerint az Élet és Irodalom című lapnak helyre kell igazítania a tavaly augusztusban közölt, „A fiúk a bányában” című írását, mert abban valótlanul állították, hogy a Fidesznek több cége volt, amelyek részt vettek Orbán Viktor pártelnök családjának privatizációs tranzakcióiban.

Január 5.
Az MSZP olyan alternatív adórendszer előterjesztését tervezi, amely hozzájárul a jelenleginél igazságosabb közteherviseléshez és ösztönzi a kevésbé fejlett területekre irányuló beruházásokat – közölte Kovács László.

Január 15.
A Magyar Úttörők Szövetsége eladja a kétmilliárd forintra becsült Csillebérci Úttörőtábort, ahol a befektetők szabadidőközpontot alakítanak ki.

Január 16.
Torgyán József szerint a magyar mezőgazdaság érett az uniós csatlakozásra.

Január 28.
A Környezetvédelmi Minisztériumban azonnali hatállyal leváltották Aradi Csabát a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatói posztjáról. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint fel kellene hagyni a környezetvédelem országos szintű tönkretételével. A tárca szerint Aradi Csabát az alakuló Természetvédelmi Világörökség Programiroda vezetésével bízzák meg.

Február 3.
Orbán Viktor miniszterelnök a Pesti Vigadóban elmondott országértékelő beszédében úgy vélekedett, hogy a tavalyi értékelésben felsorolt 37 feladat közül 29-et teljesített a kormány, az idei elképzelések közül pedig a gazdasági növekedést és a családok támogatását emelte ki.

Az SZDSZ és az MSZP kérelmei nyomán a legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán állásfoglalásában megállapította, hogy a parlament a törvény előírásaitól eltérő módon hozta létre a csonka kuratóriumot, így a testület működésének törvényessége is kifogásolható. A parlamentnek helyre kellene állítania a Magyar Televízió négy kormánypárti tagból álló elnökségének működését.

Február 18.
Szabó János honvédelmi miniszter kijelentette, hogy 2000-ben 40 százalékkal kevesebb vezető lesz a tárcánál és 15 ezerrel csökkentik a jelenlegi 60 ezres létszámot. A haderőreform keretében a honvédség 24 települést elhagy, 36 helyen pedig felszabadul 73 objektum.

Dávid Ibolya a konzervatív polgármesterek tanácskozásán, Gödöllőn úgy vélekedett, hogy – akár az Állami Számvevőszéken belül, akár mellette – szükség van egy kifejezetten az önkormányzatok pénzügyeit ellenőrző alkotmányos, kétharmados testületre.

Február 19.
Kövér László a Fidesz oktatási konferenciáján hangsúlyozta, hogy emelni kell a szakképzettség színvonalát ahhoz, hogy a magyar munkaerő meg tudja őrizni versenyképességét. Pokorni Zoltán szerint egy falusi és egy városi gyerek tudása között 1,5–2 év különbség van a feladatmegoldó képesség tekintetében.

60-70 fiatal vett részt a Fidelitas által szervezett demonstráción a Csillebérci Gyermektábor előtt, mert felröppent a hír, hogy a tulajdonos Úttörőszövetség el akarja adni a tábort.

Február 25.
Az MDF-frakció szerint az agrárágazat hosszú távú programjának hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy a magyar mezőgazdaság az uniós csatlakozás után is nyersanyag-beszállító marad.

Az Állami Számvevőszék hiányosságokat és mulasztásokat tárt fel a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál, ezért megtette a szükséges büntető és polgári jogi intézkedéseket a kuratórium és a felügyelő bizottság néhány tagja ellen.

A katonai ügyészség megszüntette az államtitoksértés és vagyon elleni bűncselekmények miatt indított nyomozást a Nádor 95 Rt. ellen, majd átadta az ügyet a vám- és pénzügyőrségnek.

Február 28.
Az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP nem tudtak megegyezni a Duna Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségi tagjait illetően, így valószínű, hogy az elnökségek csak kormánypárti tagokból állnak majd.

A titkosszolgálati szervezetek átadták a Történeti Hivatalnak azon rendszerváltás előtti iratokat, amelyek a volt állambiztonsági csoportfőnökségektől származnak. A hivatal vezetői szerint azonban a Belügyminisztérium még tartozik egy-két dossziéval.

Március 1.
A Magyar Fejlesztési Bank szerint semmi akadálya nincs annak, hogy 2000 áprilisában megkezdődjön az M3-as autópálya további szakaszának építése, és 2002 januárjáig elkészüljön az M7-es felújítása, és újabb szakaszának megépítése Zamárdi és Balatonaliga között. A Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója szerint azonban a munkálatok nem állnak olyan jól, hogy a 10 éves programra tervezett 600 kilométernyi út megépítése 5 év alatt megvalósuljon.

Március 2.
Manninger Jenő közlekedési államtitkár bejelentette, hogy tavasszal mégsem kezdenek hozzá az M7-es autópálya felújításához, hanem 2000 őszére halasztják a munkát. Szekeres Imre, a parlament költségvetési bizottságának elnöke kezdeményezte, hogy a finanszírozással kapcsolatos problémák tisztázására a bizottság hallgassa meg Járai Zsigmondot. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság elnöke az Országgyűlés elé terjesztette jelentését, az ellenzéki képviselők szerint jogtalanul, mivel ők nem is látták azt. Kosztolányi Dénes szerint viszont éppen a bizottság hatalmazta fel őt erre a lépésre többségi szavazásával.

A Fővárosi Közgyűlés központosította az építmény- és telekadót, elvonta a kerületek adókivetési jogát és döntött az új adó 2001. évi bevezetéséről, nem jelöltek ki azonban türelmi zónát.

Március 6.
Lemondott posztjáról Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Távozását nyilvánosan nem indokolta. Az ellenzéki pártok szerint lemondása a csonka kuratóriumok megválasztásával van összefüggésben.

Március 11.
Bokros Lajos 5 év után is helyesnek tartja a róla elnevezett megszorító intézkedéseket tartalmazó gazdasági csomagot.

A SZDSZ változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánynak közbeszerzési pályázatot kell kiírnia autópálya-építésre, ugyanis enélkül 60-90 milliárd forintos uniós forrástól is eleshet az ország.

Március 26.
Szeszák Gyula, Hajdú-Bihar megye volt főügyésze szerint Györgyi Kálmán azért nyugdíjazta őt, mert túl aktív volt az olajügyek felderítésében.

Március 29.
Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője cáfolta azt a lapértesülést, hogy a tárca politikai tisztogatásra használná fel azokat a kérdőíveket, melyeken a tisztek múltjáról is érdeklődtek.

A készülő Széchenyi-tervként elnevezett programcsomag összértéke 1 milliárd dollár lesz – jelentette ki Matolcsy György amerikai üzletemberek előtt.

Április 26.
Szájer József arra kérte Göncz Árpádot, hogy Polt Pétert jelölje Györgyi Kálmán utódjául. Dávid Ibolya bejelentette, hogy az MDF a Csongrád Megyei Bíróság elnökét, Heidrich Gábort látná szívesen a legfőbb ügyészi tisztségben. Heidrich Gábor megválasztását támogatták a szocialisták és a szabad demokraták is. Az FKGP-nek sem Polt Péter, sem Heidrich Gábor megválasztása ellen nem volt kifogásuk. A MIÉP Polt Péter megválasztásához adta támogatását.

Április 27.
Göncz Árpád Polt Pétert javasolta legfőbb ügyésznek, mivel úgy véli, hogy ő meg tudja szerezni a szükséges szavazatokat a megválasztásához.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elfogadta Demeter Ervin kinevezését a titkosszolgálati miniszteri posztra.

Az Oktatási Minisztérium szakmai szempontok alapján megrövidítené a két és fél hónapos nyári szünetet az iskolákban.

Orbán Viktor érzékeltette Torgyán Józseffel, hogy nem tudja garantálni köztársasági elnöki jelölése esetén a megválasztásához szükséges parlamenti többséget, konkrétan azonban nem foglalt állást.

Április 29.
Az FKGP országos nagygyűlése Torgyán Józsefet jelölte a köztársasági elnöki posztra, ő azonban nem fogadta el a felkérést arra hivatkozva, hogy neki a vidék életlehetőségeinek megteremtéséért kell küzdenie. A küldöttek eltörölték a pártalkotmány azon szabályát, hogy ugyanazt a személyt legfeljebb három egymást követő alkalommal lehet megválasztani, így 2002-ben is lehet Torgyán József a kisgazdapárt elnöke. Az államfő jelöléséről a pártelnök javaslatára az elnökség dönt. A parlamenti pártok vezetői helyeslik Torgyán döntését.

Május 7.
Csurka István szerint pártpolitikai alkuk helyett népszavazás útján kellene államfőt választani.

Torgyán József kijelentette, hogy semmiféle paktumot nem kötött a Fidesszel az államfőjelölésről, de Mádl Ferenc jelölése a nemzeti egység megteremtés egyik alapja.

Május 16.
Orbán Viktor május 31-i hatállyal kezdeményezte Katona Kálmán felmentését, s sajnálatát fejezte ki, hogy a leköszönő miniszter nem fogadta el sem az átalakított minisztérium vezetését, sem az informatikai kormánybiztos posztját. Helyét Nógrádi László fideszes képviselő foglalja majd el.

A kormány elfogadta a haderőreform tízéves programját.

Május 19.
Gógl Árpád felmentette Pusztai Erzsébetet az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkári tisztségéből. Az MDNP elnöke szerint leváltása mögött a Békejobb 2000-ben vállalt szerepe húzódik meg. Dávid Ibolya bízik abban, hogy Pusztai Erzsébetet nem politikai okból váltották le, míg egyes fideszes politikusok szerint ez üzenet a többi békejobbosnak is. Helyét Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője veszi át június elsejétől.

Az ügyészség vádat emelt a postabankos VIP-listát közlő Világgazdaság főszerkesztője, felelős szerkesztője és egy újságírója ellen 537 rendbeli banktitoksértés vétségének alapos gyanújával.

Demszky Gábor szerint az SZDSZ-nek szorosabb kapcsolatot kellene kialakítania az MDF-fel.

Május 25.
Polt Péter kijelentette, hogy a legfőbb ügyész nem a törvényesség legfőbb őre, hanem a törvények uralmának biztosítása alapján a közérdekek védelmezője.

Május 26.
Patrubány Miklóst választotta a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlése a szervezet elnökévé. Az MVSZ a trianoni dekrétum felülvizsgálatát akarja kezdeményezni nemzetközi fórumokon.

Május 28.
A GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa szerint nem az árvizektől, hanem a mezőgazdaság szerkezeti szétaprózottsága, tulajdonosi bizonytalansága miatt rosszak az ágazat középtávú kilátásai.

Május 30.
Németh Miklós ismét felvételét kérte az MSZP-be.

Május 31.
Járai Zsigmond a Mol vezetőivel folytatott megbeszélés után kérte a benzinforgalmazókat, hogy mérsékeljék az üzemanyag árát. Orbán Viktor szerint a kormánynak vannak olyan hatósági és gazdaságpolitikai eszközei, hogy mértéktartóbb árképzésre tudja ösztönözni a Mol Rt.-t.

Június 1.
A Gazdasági Versenyhivatal szerint a Mol Rt. nem él vissza piaci erőfölényével a benzinárak kialakításakor.

Bánk Attila megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormánytagok egy része kétéves költségvetést akar kidolgozni, azt javasolja a Fidesznek, hogy próbáljanak meg az MSZP-vel egyeztetni elképzelésük elfogadásáról. Nem támogatja a kétéves költségvetést jelenlegi formájában az MDF sem.

Június 9.
Pallag László, a parlament olajbizottságának elnöke bejelentette, hogy a bizottság különleges, védett tanút hallgatott meg, aki azt állította, hogy jelen volt, amikor az akkori országos rendőrfőkapitány, Pintér Sándor kocsijába került 20, illetve 50 millió forint, valamint amikor 1994-ben 750 milliót adtak át az MSZP pénztárnokának. Lezsák Sándort is említette a borhamisítással kapcsolatban, akinek üzleteihez állítása szerint Szabó Iván akkori pénzügyminiszter adta a pénzt. Az MSZP szerint Pallag László durván megsértette a személyiségi jog és a tanúvédelem szabályait. Az SZDSZ ügyészségi vizsgálatot javasol. Lezsák Sándor és Pintér Sándor rágalomnak és hazugságnak nevezte az elhangzottakat.

Június 10.
Szabó Iván feljelentette Pallag Lászlót vádaskodás miatt.

Június 14.
Pintér Sándor feljelentette Pallag Lászlót becsületsértés s a tanú Nógrádi Zsoltot hamis vád miatt. Az SZDSZ ügyvivői testülete kezdeményezte, hogy feddhetetlen ügyészekből álljon össze egy bizottság, amely haladéktalanul hozzákezd az olajügyek kivizsgálásához.

Június 15.
Lemondott a környezetvédelmi tárca irányításáról Pepó Pál; Orbán Viktor és Torgyán József elfogadták döntését.

Június 21.
Ligetvári Ferenc miniszteri értekezletén bejelentette, hogy helyettes államtitkár felügyeli majd tárcájában az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdéseket.

Vállalkozói fórumot rendezett a kormány a Széchenyi-tervről, ahol Orbán Viktor elmondta, hogy a kabinet célja, hogy segítse a kisvállalkozói tőkefelhalmozást.

Június 27.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány kész megszabadítani a Mol Rt.-t a veszteséges gázágazattól, a tervezett infláció mértékében pedig 5 százalékos gázáremeléshez járul hozzá 2001-ben. A cég igazgatósága nem tartja kizártnak, hogy jogi úton érvényesíti majd elmaradt nyereségét. Orbán Viktor utasította Ligetvári Ferencet, hogy elődjének, valamint a távozó köztisztviselőknek csak a törvényben előírt juttatást fizesse ki.

Június 28.
Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter megerősítette azt a hírt, hogy 1990-ben az MSZP színeiben indult a parlamenti választáson, reméli azonban, hogy munkáját szakmai szempontok alapján fogják megítélni.

Július 7.
Külföldi újságírók előtt Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül is lehet jövője.

A Magyar Fejlesztési Bank közölte, hogy a Betonút és a Vegyépszer alkotta konzorcium építi meg az M3-as autópályát.

Peter Tufo kijelentette, hogy Magyarország hibát követ el, ha tartalékait a MiG–29-es gépek felújítására költené, mert ezek nem felelnek meg a NATO-követelményeknek.

Kilépett a Fideszből Helmeczy László, a Szabolcs megyei közgyűlés elnöke. Az ügy miatt 13 fideszes átlépett az MDF-be.

Július 14.
Aláírásgyűjtési akcióba kezdtek az egészségügyi dolgozók tiltakozásul, mert nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy ki tartozik az egyszeri bérjuttatásban részesülők körébe, valamint azért, mert akik kaptak is pénzt, ez lényegesen kisebb összeg volt a megígért 100 ezer forintnál.

A Fővárosi Bíróság ítélete szerint semmis a MIÉP 1998. december 5-i országos gyűlésének minden határozata, így Csurka István elnökké választása is. Az ítélet nem jogerős, a párt fellebbez.

Július 17.
Az olajbizottság úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza Nógrádi Zsolt június 8-i vallomását, melyben több politikust is megvádolt, hogy kapcsolatban állnak az olajbűnözéssel. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte becsapták az egészségügyi dolgozókat, amikor a beígért 100 ezer forintos egyszeri juttatás helyett ennek töredékét kapták.

Július 20.
Deutsch Tamás szerint a Csillebérci Gyermektábor sohasem került ki a köztulajdonból, így nem lehet a Magyar Úttörők Szövetségéé.

Július 27.
A Magyar Rádió kuratóriuma 11 igen és 14 nem szavazattal nem választotta meg elnökké Kondor Katalint. A civil kurátorok közül többen kifogásolták, hogy csak egy jelölt pályázatát volt mód megvitatni.

Az ABN Amro megadta a hitelfelvételhez szükséges bankgaranciát az M3-as autópályát kivitelező cégeknek, így folytatódhat az építés.

Augusztus 2.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülés összehívását szorgalmazza az olajügyek tisztázására, felvetését egyik parlamenti párt sem támogatja.

Augusztus 18.
Áder János bejelentette, hogy augusztus 23-ára hívták össze a parlament rendkívüli ülését az MSZP kezdeményezésére az olajügyekkel kapcsolatban. Közben Pallag László feljelentette Gémesi Istvánt, a Köztársasági Őrezred parancsnokát, amiért a szervezet munkatársai kigyűjtötték azoknak a névsorát, akik az elmúlt egy évben felkeresték őt.

A Postabank közgyűlésén kiderült, hogy a pénzintézet kétmilliárdos veszteséggel zárta 1999-et.

Augusztus 23.
Az MSZP kezdeményezésére megtartott rendkívüli parlamenti ülésen Polt Péter kijelentette, hogy alaptalanok Nógrádi Zsolt vádjai Pintér Sándor, Szabó Iván, Lezsák Sándor és az MSZP volt pénztárnokával szemben, nyomozást rendelnek el viszont hamis vád miatt Nógrádi ellen.

Augusztus 24.
Pallag László átadta az olajbizottsági tagoknak az eddig általa őrzött iratokból összeállított tíz dossziét. A Fidesz elnöksége szerint azok a politikusok tehetők felelőssé az olajügyekért, akiknek működése idején a jogi kiskapuk lehetővé tették a visszaéléseket. Orbán Viktor vizsgálatot javasolt az előző kormány vezetője, belügy-, pénzügy- és titkosszolgálati minisztere ellen.

Az országimázsközpont vezetője nem részletezte az augusztus 20-i ünnepségekre fordított 975 millió forintos keret felhasználását.

Szeptember 1.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem támogatja a 4-es metró építését, ezt azzal indokolta, hogy akkor nem lenne szekszárdi híd, autópálya, valamint nem lenne bér- és nyugdíjemelés.

Szeptember 5.
Megkezdődött az adótörvények parlamenti vitája. A Fidesz szerint az átlagos szja-terhelés jövőre 20,7 százalékra csökken a 2000-es 20,8-ról. A szocialisták szerint az adóterhelés az egészen kisjövedelműek körében nőni fog. Csúcs László szót emelt az ellen, hogy nem nő a családi pótlék összege, valamint, hogy a támogatások jó részét éppen a legrászorultabb réteg nagy része nem tudja igénybe venni.

Szeptember 7.
Stumpf István a Lendvai Ildikónak írt válaszlevelében közölte, hogy az augusztus 20-i ünnepségek minden magyar állampolgárnak 76,50 plusz áfa forintjába kerültek.

A magánnyugdíjpénztárak ügyében azt javasolta a kormány, hogy akik meggondolják magukat, azok léphessenek vissza az állami nyugdíjpénztárba 2002. december 31-ig.

Szeptember 11.
A kormány és a parlamenti pártok képviselői nyilatkozatot írtak alá az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatáról. Martonyi János elmondta, hogy a csatlakozás legvalószínűbb időpontja 2005. január 1.

Az SZDSZ kétkulcsos személyi jövedelemadó-rendszert javasol, amely szerint 1,5 millió forintig 20 százalék, felette 40 százalék adót kellene fizetni.

Szeptember 18.
Az olajbizottság ülésén a fideszes képviselők bemutatták a testület munkáját összegző jelentésüket, amely azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés állapítsa meg, hogy az olajvisszaélések megerősödése miatt a Németh- és a Horn-kormány a felelős. Az ellenzéki pártok szerint a Fidesz ezzel leplezni akarja felelősségét. Pallag László közölte, hogy a bizottság majd maga készíti el a jelentését.

Szeptember 25.
Az MSZP kifogásolta, hogy a kormány ellenőrizhetetlen módon akarja felhasználni az előző év 106 millió forintos költségvetési többletbevételét, amit a közszféra és az egészségügy bérrendezésére kellene fordítani.

Szeptember 28.
Kövér László szerint ma nincs Magyarországon mértékadó és mértéktartó független média.

Szeptember 29.
Pintér Sándor alaptalannak nevezte Juhász Ferenc szocialista képviselő vádjait, miszerint a Fidesz is érintett az olajügyekben Tóth Béla vállalkozó révén.

Október 14.
Székely Zoltán kijelentette, hogy az SZDSZ-szel kapcsolatban álló Balla Dániel vállalkozó adta neki a 20 millió forintot, bizonyos dokumentumok helyett.

Október 15.
Az Árva Peták Kft. 368 millió forintot kapott a földművelésügyi tárcától – közölte Székely Zoltán utalva arra, hogy a kétes ügyekben érintettek lehetnek a kisgazda frakcióvezetés tagjai között is.

Október 18.
Polt Péter közölte, hogy Balla Dániel vállalkozó átadott a hatóságoknak egy magnófelvételt, amely szerinte alátámasztja a vesztegetés gyanúját. A legfőbb ügyész kijelentette, hogy senki sem csalta tőrbe a képviselőt.

Lapértesülések szerint a földművelésügyi minisztérium az Agrárinnovációs Kht.-n keresztül 40 millió forintot juttatott az FTC-nek, amelytől 32 millióért bérbe vette a klub hirdetési felületeit is.

A Legfőbb Ügyészség elkészítette az „olajtérképet”, amely az olajügyekben érintett vállalkozások tulajdonosi körét tartalmazza.

A parlament mentelmi bizottsága egyhangúlag azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Székely Zoltán mentelmi jogát. Torgyán József cáfolta a képviselő azon állítását, hogy az Árva Peták Kft. a földművelési tárcától pénzt kapott volna.

Október 25.
Orbán Viktor indokolatlannak nevezte a nagyfogyasztók kritikáját a gázáremelés miatt, mert az Európai Unió országaiban még mintegy 200 százalékkal fizetnek többet az energiahordozóért.

Október 27.
Torgyán József elismerte, hogy vagyonnyilatkozatában nem a valóságos helyzetet tüntette fel, mert nem akart pontos adatokat szolgáltatni vagyonáról a betörőknek és a robbantó csoportoknak.

November 1.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem akar foglalkozni Torgyán József építkezéseinek kérdéseivel, mert ez a miniszter személyes ügye.

November 5.
„Bort, búzát, villát – mindenkinek!” jelszóval demonstrációt tartott az FKGP-hez közeli Független Ifjúság leváltott elnöke és társai az épülő Torgyán-villa előtt. A szervezet jelenlegi elnöke ellentüntetést szervez Szekeres Imre és Kuncze Gábor házánál.

November 7.
Torgyán József lemondásra szólította fel Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisztert, aki közölte, hogy önként nem mond le posztjáról.

A parlament elfogadta az adótörvényeket. Az adósávok módosulnak, a kulcsok nem. Az egy gyermeket nevelő családok 400 ezer, a kettőt nevelők 650 ezer, a három gyermeket nevelők 1 millió 350 ezer forintos jövedelemig mentesek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.

A Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala adócsalás alapos gyanújának hiányában megtagadta a nyomozást a Torgyán-ingatlanok ügyében.

A parlament olajbizottsága meghallgatta Sándor Istvánt.

November 25.
Az MSZP tisztújító kongresszusán Kovács László kijelentette, hogy számolni kell a koalíció szétesésével, és olyan helyzettel is akár, melyben a Fidesz a MIÉP jelenleginél nyíltabb támogatására lesz utalva.

Orbán Viktor elmondta, hogy tárgyalásokat kezdett Járai Zsigmonddal arról, hogy ő töltse be az MNB elnöki posztját Surányi György mandátumának lejárta után.

Torgyán József szerint a pártját érő támadások mögött az áll, hogy az SZDSZ el akarja foglalni az FKGP helyét jobbközépen.

Csurka István azt állította, hogy a MIÉP a 2002-es választások után a parlament egyik legbefolyásosabb pártja lesz.

November 27.
Az olajbizottság jelentéstervezete szerint súlyos felelősség terheli a Németh-, az Antall-, a Boross- és a Horn-kormányt, mert nem ismerték fel időben az olajproblémák súlyát. A parlament környezetvédelmi bizottsága támogatta Turi-Kovács Béla miniszteri kinevezését.

November 29.
Torgyán József közölte, hogy zárt vagyonnyilatkozatát csak a megalakuló, vagyongyarapodást vizsgáló bizottság előtt hajlandó feltárni.

A parlament olajbizottsága megvitatta a zárójelentést, melyből végül kivették a politikai megállapításokat.

A rendőrség megszüntette a nyomozást Josip Tot ellen a nevével fémjelzett ügyekben.

December 11.
A Magyar Posta Rt. a közelmúltban 52 százalékos tulajdonrészt szerzett az egykori titkosszolgálati tiszt, Földi László nevével fémjelzett Defend Kft-ben. Közben a posta pénzfeldolgozási tevékenységét átadta a társaságnak, s nem kizárt, hogy később az ezermilliárd forintos pénzszállítást is megkapják.

Három hónappal meghosszabbította a Legfőbb Ügyészség a nyomozást a Kaya Ibrahim-ügyben.

December 14.
A parlament kormánykoalíciós szavazógépe évi mintegy húszmilliárd forinttól fosztotta meg legújabb döntésével a fővárost – jelentette ki Demszky Gábor. Perlaki Jenő szerint 30 milliárd forint többletpénzt kapnak a kerületek.

Az FKGP vezetősége Csúcs Lászlót szeretné jelölni az MNB egyik alelnökének. Járai Zsigmond ellenzi ezt.

December 16.
Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja Járai Zsigmond MNB-elnöki és Varga Mihály pénzügyminiszteri kinevezését, ugyanis az MNB élére pártpolitikától mentes gazdasági szakembert kell kinevezni. Az FKGP még nem állított hivatalos jelöltet az MNB-alelnöki posztra.

Torgyán József megerősítette, hogy mind az ő, mind a felesége vagyonnyilatkozatának a már nyilvánosságra hozott és titkos része megegyezik.

December 17.
100 millió forintos végkielégítést kapott az MNB bécsi leánybankja, a CW Bank vezetője. A Hozam Rt. évi 120 millió forintért végez monitoring tevékenységet a bankban.

December 22.
Polt postázta az olaj- és vesztegetési ügyekben végzett ügyészi nyomozásokról szóló jelentést, befejeződött az ügyészi szervezet átalakítása.


2001-es évünk

Torgyán József vesszőfutása, Orbán Győző és az autópályaépítés, Eszergomba hajózott a Korona és Orbán szerint több millió külföldit kell befogadjon Magyarország, és a Parlament lépcsőjén ülésezett a „rész parlament”. Ez hát a 2001-es évünk.

Január 4.
Újravizsgálja az ügyészség a Kaya Ibrahimnak fantomizált Fidesz-közeli cég, a Centum Kft. tartozását, miután a Magyar Hírlapban megjelent: a Schlecht Csaba által értékesített gazdasági társaság köztartozása ötvenszerese a Polt Péter legfőbb ügyész által közölt összegnek.

Január 12.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nyilvánosságra hozta az 1999-es állami utazásokról szóló jelentést. A dokumentum kimutatása szerint legtöbbe az FVM vezetőinek utazásai kerültek, Szabadi Béla egyik útjának költsége 1,28 millió forint volt, ami egy állami vezető átlagos utaztatási költségének a négyszerese.

Január 13.
Torgyán József szerint az FVM „rendkívül alacsony összeget” költ külföldi utazásokra, s ezen diplomáciai utaknak köszönhetően jelentősen nőtt a magyar termékek kivitele.

Németh László, az FKGP felfüggesztett budapesti alelnöke bejelentette, hogy válságstábot alakítottak ki a párt felfüggesztett fővárosi vezetői és operatív programot dolgoznak ki Torgyán József leváltására.

Január 18.
Torgyán József hazatért dél-amerikai útjáról és közölte, hogy pártjában nincs válsághelyzet, így nincs szükség a nagygyűlés összehívására sem.

Január 22.
„Orbán Viktor szabadította rá Torgyán Józsefet a magyar közéletre, így Torgyán József minden további károkozása is a miniszterelnök felelőssége. (…) Az ideiglenesen hazánkban állomásozó Torgyán József egyetlen mozdulattal lefejezte saját pártját.” – Fodor Gábor, szabad demokrata ügyvivő (MTI)

Január 24
„A kisgazdapárton belüli vitáknak semmilyen hatása sincsen a kormány erejére, támogatottságára és jövendőbeli munkájára. (…) ...az ország polgárai továbbra is nyugodtak lehetnek, mert a kormány stabil, folytatja a munkáját...” – Orbán Viktor kormányfő a Magyar Rádióban.

Január 31.
"Sem a felmentésemről, sem a távozásomról nem volt szó az Orbán Viktor miniszterelnök és köztem lezajlott megbeszélésen. Ugyanolyan jó a kapcsolatom a miniszterelnök úrral, mint eddig." - Torgyán József, miután kérésére fogadta a kormányfő.

"Torgyán József továbbra is a kormány tagja, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője; amennyiben a bizalom megszűnne, akkor a miniszterelnök bizonyára lépne ebben a kérdésben." - Borókai Gábor, kormányszóvivő az Orbán-Torgyán találkozó után.

"Rákosi időszakát megszégyenítő koncepciós-prekoncepciós hamis vádakkal teletűzdelt" - Torgyán József a fiát kenőpénz elfogadásával gyanúsító Népszava-cikkről, az M1 televízió Aktuális című műsorában. "Bármelyikünk szúrná hátba a másikat, az a saját pártját lehetetlenítené el." Ugyanő, ugyanott Orbán Viktor kormányfővel kötött megállapodásáról.

Február 2.
Demszky Gábor közölte, hogy megbízható forrásból tudja, Torgyán József napokon belül távozik miniszteri posztjáról, mert ultimátumot kapott a miniszterelnöktől: vagy lemond, vagy távozásra kényszerítik.

A Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el a kazetta-ügyben, amelyben Deésy Géza, a koronatanú feljelentette az állítólagos vesztegetést előkészítő személyeket, így Torgyán Attilát és saját magát is.

Február 8.
Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Orbán Viktorral tartott megbeszélése után lemondott bársonyszékéről. Távozott Szabadi Béla, a tárca politikai államtitkára is.

Az FKGP-ből január 22-én kivált öt képviselő – Csúcs László, Kiszely Katalin, Lányi Zsolt, Molnár Róbert, Pápai Mihály – Szájer Józseffel, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjével megállapodást írt alá a kormánykoalíció támogatásáról.

Február 9.
Torgyán József bejelentette, hogy Szabadi Bélával együtt távoznak az FTC vezetéséből.

Február 15.
Orbán Viktor ideiglenesen Boros Imre PHARE-minisztert bízta meg az agrártárca vezetésével.

Február 22.
Visszakerültek a képviselői irodaházba a kisgazda frakció gazdálkodásával kapcsolatos iratok, amiket Torgyán József előző nap elvitetett a pártszékházba.

Március 7.
Boros Imre megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter büntetőfeljelentést tett a volt politikai államtitkár Szabadi Béla ellen, mert az ellenőrzés súlyos jogellenes cselekményeket tárt fel és a volt politikai államtitkár minden kontroll nélkül rendelkezett a pénzeszközök és a tárcához tartozó intézmények fölött.

Március 14.
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága gyanúsítottként hallgatta ki Torgyán Attilát, miután a Népszava korábban nyilvánosságra hozta egy hangkazetta szövegét, mely szerint Torgyán Attilával kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy Benczéné Tóth Judit ügyvédnő közvetítésével 3 millió forint kenőpénzt kapott egy vállalkozástól.

Március 30.
A Fidesz 13. születésnapján Szájer József kijelentette, hogy pártja a magyar politikai élet legszilárdabb, legkiszámíthatóbb alakulata.

Május 8.
Napirend előtti felszólalásában vizsgálóbizottságok létrehozását hiányolta Vancsik Zoltán (MSZP) a vezető kormánypárt szerinte korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban, szerinte „Simicska Lajos, az APEH volt elnöke úgy tőkésítette fel Orbán papa majdan bányatulajdonos cégeit, hogy az olcsón eladott üzletrészt állami pénzből drágán visszavásárolta”. Ez köszön vissza a versenytárgyalás nélküli autópálya-építés „pénzlenyúló mechanizmusában”, ahol 760 forint ajánlati ár helyett 1280 forintért vásárolnak követ Orbán Győző cégétől. A képviselő állítása szerint a Dunaferr vezetői nem voltak hajlandók se több, se drágább dolomitot vásárolni Orbán Győző bányáiból, ezért kellett távozniuk posztjukról.

Május 11.
Nem tett vallomást Schlecht Csaba, akit a rendőrség a Centum Kft. eladásával kapcsolatban összesen mintegy 48 millió forint értékű adócsalással és csődbüntett elkövetésével gyanúsít. Ezt Futó Barnabás, a gyanúsított ügyvédje közölte. Hozzátette: a Centum Kft. tudomása szerint egyike annak a tizennégy cégnek, amelyet Schlecht Csaba 1995. július 25-én adott el Kaya Ibrahim Németországban élő török vendégmunkásnak.

Május 17.
Szóbeli kereset alapján úgy határozott a Fővárosi Bíróság, hogy érvénytelen Torgyán József pártelnök kizárása a parlamenti frakcióból.

Június 6.
Politikai pártokhoz kötődő alvilági csoportok az életemre törnek – állította Torgyán József, ezért halála esetére az FKGP elnöksége Gyimóthy Gézát jelölte a párt elnökének.

Június 6.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Nemzeti Autópálya-építő Rt. közötti átláthatatlan pénzmozgások megszüntetésére, közbeszerzések szélesebb körű alkalmazására hívta fel a magyar kormány figyelmét.

Június 7.
Az elkövetkezendő öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldit kell befogadnia a környező országokból, és lényeges, hogy az országot a legvonzóbbá tegyük a régióban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén Budapesten.

Június 8.
Az SZDSZ vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ÁPV Rt. illetve a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő társaságok anyagbeszerzésével kapcsolatban, mert sajtóhírek szerint a miniszterelnök apja, Orbán Győző kőbányászattal foglalkozó cége megrendeléshez jutott az autópálya-építéshez szükséges kőszállításokban.

Június 18.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte 78 ellenzéki képviselő egyebek között annak kivizsgálására: terheli-e felelősség a miniszterelnököt azért, hogy Szabadi Béla agrárminisztériumi államtitkárként hűtlen kezelés és csalás alapos gyanújára okot adó cselekményeket követhetett el.

Június 19.
Az Országgyűlés 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az előterjesztést csupán az SZDSZ-frakció utasította el.

Június 22.
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Szabadi Béla független országgyűlési képviselőt. Torgyán József szerint „a Fidesz támadása” azért indult ellene és pártja ellen, mert az FKGP vidékfejlesztésre irányuló és agrárpolitikája annyira sikeres volt, hogy vidéken a kisgazdák népszerűsége túlszárnyalta a legnagyobb kormánypártét.

Június 27.
Az FKGP elnöksége egyhangúlag megerősítette pártelnöki posztján Torgyán Józsefet. A tanácskozáson Torgyán kitartott a koalíció mellett, de bírálta Orbán Viktort és Martonyi Jánost, mert arról állapodtak meg Brüsszelben, hogy az a külföldi, aki Magyarországon három éven át folyamatosan mezőgazdasággal foglalkozik, megveheti az általa művelt termőföldet.

A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették – fogalmazott Orbán Viktor szokásos szerdai rádióinterjújában.

Július 3.
Orbán Viktor jogilag nem érzi felelősnek magát Szabadi Béla ügyében, de emberileg igen – ezt az M1 adásában jelentette ki a kormányfő.

Július 4.
Vitathatatlan a miniszterelnök politikai felelőssége azért, ami Szabadi Béla államtitkársága idején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban történt – mondta Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő.

Július 7.
Lapinformációk szerint leváltása előtt tárgyalást kezdeményezett Orbán Győzővel, a Dolomit Kft. vezetőjével a Dunaferr Acélművek Kft. ügyvezető igazgatója, és megpróbálta rábeszélni a miniszterelnök édesapját, mondjon le arról, hogy csak az ő cége szállíthasson dolomitot a Dunaferrnek. Orbán Győző nem engedett Szabó József kérésének.

Július 9.
Torgyán József, az FKGP elnöke azt tervezi, hogy a magyar föld védelme érdekében országos templomi könyörgéseket szervez. Ha ez az akció nem sikerülne, teljes útblokáddal tiltakozna a párt a külföldiek tulajdonszerzése ellen.

Július 12.
A miniszterelnök szerint nem az ő dolga, hogy édesapja milyen beszállítói szerződést kötött a Dunaferr-rel. Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök szerint ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy érvényes szerződéseket felrúgva részesítették előnyben Orbán Győző bányáját.

Július 17.
A Zala megyei Kálócfán tartott kihelyezett kormányülésen Orbán Viktor leszögezte: van törvényes és tisztességes lehetőség a zsebszerződések felmondására, a kabinet abban a tíz esztendőben, amíg az Európai Unióval kötött megállapodás ezt lehetővé teszi, meg fogja gátolni, hogy külföldiek termőföldtulajdont szerezzenek Magyarországon.

Senki és semmilyen szervezet ellen nem követtem el diszkriminációt, csak a fiatalok érdekében emeltem szót – mondta Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy a melegszervezetek lemondásra szólították fel.

Július 18.
Orbán Viktor kormányfő reméli, hogy a magyar jogásztársadalom is komolyan veszi azokat az etikai normákat, amelyek alapján megítélheti a zsebszerződésekben közreműködő ügyvédeket. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke értetlenül fogadta ezt a bejelentést. Bánáti János szerint ugyanis e szerződéseknek nagy részét nem is ügyvédek előtt kötik, és gyakran nincs is írásos nyomuk.

Július 19.
A miniszterelnök édesapjának bányavállalkozása és a Dunaferr közötti kapcsolatra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdéseket tett fel a kormányfőnek az SZDSZ. Hack Péter országgyűlési képviselő Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő szerint nincs piacgazdaság, nincs tiszta, szabad verseny egy olyan országban, ahol állami tulajdonú vállalatok vezetőinek pozíciója attól függ, hogy az adott cég megfelelően pártközeli beszállítót választ vagy sem.

Egymilliárd forintos fizetési felszólítást küldött a Happy End Kft. részére a Magyar Szocialista Párt. Álláspontjuk szerint a cég az ő „Magyarország mindannyiunké” jelmondatának jogtalan felhasználásával nyerte meg az Országimázs Központ 4,2 milliárdos pályázatát. A szocialisták perre mennek, ha tizenöt napon belül nem utalják át a pénzt.

Július 25.
Többek között 120 millió forintnyi számlát foglaltak le annál a cégnél, amelynek vezetőjét a múlt héten vették őrizetbe a Concordia-ügy kapcsán. A számlák a Torgyán-villa építésével kapcsolatban keletkeztek.

A MIÉP nemzetellenesnek tartja, hogy a Fotex Rt. tulajdonába kerül az FTC labdarúgócsapatát működtető cég. A MIÉP elnökségének állásfoglalása szerint a Ferencvárost és a „mindenkor a tehetős zsidósághoz kapcsolt MTK-t most ugyanez a cég, a Békesi László által, tehát az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja”. „Az FTC-t megszerezte az a mohó, gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz.” A parlament emberi jogi bizottságának elnöke szerint bűncselekménynek kellene minősíteni a gyűlöletkeltést.

Július 26.
Orbán Viktor bejelentése a magántulajdonban lévő földek felvásárlásáról a föld újraállamosítását jelenti – szögezte le Nagy Sándor. Kis Zoltán szabad demokrata országgyűlési képviselő megjegyezte: a kormányfő egy gazdasági társaságon keresztül államosítja a földeket, így a spekulánsok ismét jól járnak, miközben a magyar gazdának nincs lehetősége olyan állami támogatást igénybe vennie, amellyel saját magának vásárolhatna földet.

A magyarországi zsidó szervezetek a magyar zsidóság képviseletében mélységes megdöbbenésüknek adnak hangot a véleményük szerint most már parlamenti politizálás szintjére emelkedett náci, nemzetellenes és uszító magatartás láttán. Közleményben jelentette be tiltakozását az elhangzottak miatt az Ifjúsági és Sportminisztérium is. Az SZDSZ felszólította a pártokat és a kormányfőt, ítéljék el a MIÉP megnyilatkozásait.

Július 28.
Az MSZP és az SZDSZ augusztus 7-re rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi: a parlament hozza létre azokat a vizsgálóbizottságokat, amelyek Orbán Viktor miniszterelnöknek az FVM-ben Szabadi Béla terhére rótt visszaélésekkel kapcsolatos felelősségét, illetve az Orbán-bányák állami megrendelésű dolomitszállításainak körülményeit hivatottak tisztázni.

Július 30.
Visszautasítom azt a feltételezést, miszerint a kormányzati ellenőrzési rendszer éveken át érzéketlenül szemlélte volna a közpénzek nem megfelelő kezelését – válaszolt Stumpf István kancelláriaminiszter Keller László és Tóth András szocialista képviselő kérdéseire.

Július 31.
A kormány 10 milliárd forinttal megemelte a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pályázati keretét.

Augusztus 1.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában szólt arról, hogy meglepődött a Ferencváros labdarúgó csapatának eladásán, és váratlanul érte a vevő személye is. Orbán Viktor nézete szerint nem normális, nem egészséges, hogy egy bajnokságban szereplő, egymással rivalizáló csapatoknak azonos a tulajdonosa.

Augusztus 2.
Az FKGP elnöksége határozatban kötelezte a kisgazda frakciótagokat, hogy szavazzák meg az MSZP és SZDSZ által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés napirendjét.
A Happy End Kft. nem fizeti ki azt az 1 milliárd forintot, amit a szocialista párt követel a „Magyarország mindannyiunké” szlogen használata miatt. A szocialisták a Magyar Reklámszövetségnél etikai eljárást kezdeményeznek.

Augusztus 5.
Torgyán József szerint őt a Fidesz akarja politikai okokból félreállítani. Az FKGP elnöke a TV2 Napló című műsorában azt mondta: tudta, hogy a kétéves költségvetés megszavazása után hátba támadják. Mint mondta, ezt még akkor meg is mondta a miniszterelnöknek, de Orbán Viktor cáfolta aggodalmát.

Augusztus 10.
Nem kaptak érdemi választ a szabad demokraták azokra a kérdésekre, amelyet korábban a miniszterelnökhöz intéztek, édesapjának bányavállalkozása és a Dunaferr közötti kapcsolatra vonatkozóan – közölte Gusztos Péter SZDSZ-es ügyvivő.

Augusztus 11.
Michael Lake, az Európai Unió budapesti nagykövete bírálta a kormány közbeszerzés nélküli autópálya-építését. A nagykövet elmondta, hogy a közbeszerzés nélkül épített szakaszok további szakaszaihoz sem nyújthat már az EU forrásokat.

Augusztus 13.
Két szavazás alkalmával sem sikerült a határozatképességet biztosítani a parlament rendkívüli ülésén, ezért Áder János házelnök berekesztette a rendkívüli ülést. Ezt követően a szocialista és a szabad demokrata frakció „rész parlamenti ülést” tartott az Országház főlépcsőjén és tagjaiból „rész vizsgálóbizottságokat” hozott létre azok helyett a testületek helyett, amelyeket a rendkívüli ülésen szerettek volna felállítani a miniszterelnök Szabadi-üggyel kapcsolatos felelősségének, illetve az Orbán-bányák állami megrendeléseinek vizsgálatára.

A Fidesz képviselőcsoportja eseti bizottság felállítását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága keretein belül, amely a Dunaferr történetét vizsgálná. Szájer József frakcióvezető hangsúlyozta: a Dunaferr az előző kormányzat, az MSZP és az SZDSZ, illetve a pártokat övező gazdasági körök „pénznyerő automatájaként” működött, s ezt a folyamatot állította le a jelenlegi kabinet.

Augusztus 14.
Keleti György, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke összehívja a testületet, hogy tisztázzák a MiG– 29-es vadászgépek felújítása kapcsán felmerült, korrupcióra utaló információkat.

Augusztus 15.
Demszky Gábor elmondta, hogy az Egyesült Államok előző budapesti nagykövete, Peter Tufo egy magánbeszélgetésen arról tájékoztatta: az FBI-nak már régóta bizonyítékai voltak, hogy a MiG-ek felújítása kapcsán korrupciós ügybe keveredhetett a Honvédelmi Minisztérium egyik magas rangú vezetője, ezeket a bizonyítékokat pedig hónapokkal ezelőtt elküldték a magyar kormánynak. Peter Tufo meglepetéssel értesült Demszky Gábor nyilatkozatáról, elmondta, hogy abban az időben valóban „voltak olyan híresztelések és állítások, amelyek szabálytalanságokra vonatkoztak a MiG–29-es szerződéssel kapcsolatban”, de ezeket ő nem kívánja kommentálni.

A Szent Korona előtt tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről.
Megszüntették a nyomozást a Dunaferr vagyonkezelői szerződéseivel kapcsolatban, ugyanis sem gyanúsítottat, sem bűncselekményre utaló jelet nem találtak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal panasszal élt a megszüntetés ellen.

Augusztus 16.
Az V. kerületi ügyészség vizsgálja, hogy Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője elkövette-e a közérdekű adatok eltitkolását azzal, hogy nem közölte, kik bírálták el a Happy End Kft. 4,2 milliárdos országimázs-pályázatát.

Augusztus 17.
Megtagadta a nyomozást az ügyészség a Magyar Igazság és Élet Pártja tisztségviselőinek a Fradi eladása kapcsán nyilvánosan elhangzott kijelentései ügyében, mert az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítási szabadság korlátaival kapcsolatos határozatai és a Legfelsőbb Bíróság ezzel összhangban álló joggyakorlata alapján megállapítható, hogy a feljelentésekben kifogásolt kijelentések nem valósítanak meg bűncselekményt.

Négy hónapos huzavona után nyilvánosságra hozta a Miniszterelnöki Hivatal azok névsorát, akik elbírálták az Országimázs Központ pályázatait, így azt is, melyen a Happy End Kft. 4,2 milliárd forintot nyert el. A névsorból kiderült, hogy a pályázatokat nagyrészt a központ vezetői, munkatársai bírálták el.

Augusztus 20.
Magyarország véghez vitte, ami csak keveseknek sikerül, azzá lett, ami lenni akart: szabad, független, erős, gyarapodó nemzetté – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 20-ai központi állami ünnepségen a Parlament előtti Kossuth téren. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ismét az európai történelem főutcáján haladunk.

Augusztus 22.
Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a forint csúszóleértékelésének megszüntetésére vonatkozó döntéssel a Bokros-csomag utolsó eleme jutott jól megérdemelt sorsára. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Bokros-csomag politikai csapása volt az országnak. Burány Sándor MSZP-s parlamenti képviselő szerint éppen a stabilizációs csomag eredményeként van Magyarországon 1997 óta erőteljes gazdasági növekedés és egyidejűleg pénzügyi egyensúly.

Augusztus 28.
A polgárdi Mészkő és Dolomit Kft. vezetője szerint az általa irányított cég Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja döntése miatt szorult ki az autópálya-építésből. Zarándok János erről a szocialista és szabad demokrata honatyákból álló képviselői munkacsoport ülésén beszélt. Zarándok állítása szerint Orbán Győző hozta azt a döntést, hogy a tulajdonában lévő bányákat sem lehet megvenni. Orbán Viktor miniszterelnök az M1 televízió kedd esti műsorában elmondta, hogy édesapja nem vesz részt az autópálya-építésekben, és ami ezzel ellentétes állítás, az légből kapott üres vádaskodás.

Augusztus 29.
Orbán Viktor miniszterelnök elmulasztotta a lehetőséget, és újra nem a demokratikus normák mellett tett hitet, amikor nem ítélte el az antiszemitizmust – reagált Fodor Gábor (SZDSZ) a kormányfő kedd esti televíziós interjújára a Magyar Televízió épülete előtt tartott sajtótájékoztatón. A miniszterelnök újra a futballhoz tartozó kérdésnek tekintette a Fradi eladása kapcsán felmerült antiszemita megnyilvánulásokat – közölte Fodor Gábor.

Augusztus 30.
A számvevőszék szerint követhetetlenek az Országimázs Központ többmilliárdos kiadásai, mert a feladatokra a Happy End Kft. állapodik meg egy magáncéggel, amit az ÁSZ nem vizsgálhat.

A Fővárosi Főügyészség szerint nem az MSZP-nek vásárolt fiktív számlákat a párt augusztus 24-én őrizetbe vett vecsési elnöke, Balázsi Tamás.

Augusztus 31.
Torgyán József volt agrárminiszter a vezető kormánypártot és a legfőbb ügyészt is élesen bírálta a Szabadi-ügyben felvethető miniszterelnöki felelősséget vizsgáló parlamenti munkacsoport ülésén, elmondta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a heti rendszerességgel tartott egyeztetések miatt tudott az FVM ügyeiről.

Szeptember 1.
Az M7-es felújításában részt vevő alvállalkozók közötti vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tett a Magyar Autópálya-építő Konzorcium ismeretlen tettes ellen.

Szeptember 4.
Megsértette a kormány az államháztartási törvényt azzal, hogy múlt év végén a parlament jóváhagyása nélkül letéti számlára helyezett 94,5 milliárdot – szögezi le az Állami Számvevőszék a 2000. évi zárszámadásról készített jelentésében.

Katolikus szervezetek elfogadhatatlannak tartják a szegedcsanádi megyés püspök körlevelét, melyben arra buzdítja papjait, októbertől a választásokig minden szentmisén imádkozzanak, hogy olyan vezetője legyen a magyar népnek, akit valóban az Isten akar.

Szeptember 5.
Országos körözést bocsátott ki az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága szerdán a mintegy 130 millió forintos hűtlen kezeléssel gyanúsított Simon László ellen.

Több szabálytalanságot talált az ÁSZ az Országimázs Központ gazdálkodásában, amikor a miniszterelnök kérésére átfogó ellenőrzést készített az Országimázs Központról. Az ellenőrzésből többek között kiderült, hogy a közbeszerzési törvénnyel ellentétben keretszerződések alapján utalt ki pénzeket a központ.

Szeptember 6.
A XVI. kerületi Ébresztő című lapban kirekesztésre szólít fel Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök cikke.

Szeptember 7.
A szocialista párt és annak egyetlen szervezete sem érintett semmiféle adóvisszaélésben – tudatta az MSZP sajtóirodája azután, hogy az APEH vizsgálatot tartott a párt székházában. A közlemény szerint az MSZP Pest megyei szervezete évekkel ezelőtt valós teljesítés alapján két számlát fogadott be egy vállalkozástól, összesen 26 ezer forint értékben. Az APEH ezt a két számlát vizsgálta és megállapította, hogy azok nem tekinthetők fiktív számláknak – tartalmazza a közlemény.

Szeptember 8.
Az SZDSZ önállóan indul és állít listát a jövő évi választásokon – közölte Kuncze Gábor, a párt elnöke.

Szeptember 10.
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a Millenniumi Országjáró postázásával összefüggő adatkezelések több vonatkozásban nem feleltek meg a személyes adatok kezelésével kapcsolatos és az adatvédelmi biztos korábbi joggyakorlatát megalapozó törvényi előírásoknak, ugyanis a közérdekű és közérdeklődésre számot tartó adatokat tartalmazó lap a polgárok név- és lakcímadatának felhasználásával történő eljuttatásához minden szempontból megfelelő, pontos törvényi felhatalmazás szükséges.

Szeptember 11.
New Yorkban ismeretlen terroristák két eltérített utasszállító géppel berepültek a World Trade Center két toronyépületébe, melyek nem sokkal utána összedőltek. Eltérített gép zuhant a Pentagonra, valamint egy negyedik gép Pittsburgh környékén lezuhant.

Megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A közlés szerint a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.


Szeptember 12.
Az MSZP szerint nem igaz az APEH szóvivőjének a szeptember 11-ei Blikkben megjelent állítása, miszerint a pártnak többmilliárdos adócsalással kell elszámolnia. Az Állami Számvevőszék befejezte az MSZP Pest megyei szervezeténél a szocialisták felkérésére végzett vizsgálatát, és mindent rendben talált a szervezet gazdálkodásában. A Fidesz szerint az MSZP rendre támadja a demokrácia intézményeit, ha azok a szocialisták számára hátrányos lépéseket tesznek.

Szeptember 15.
A MIÉP mély részvéttel van az amerikai nagyvárosok elleni terrortámadás áldozatai iránt, de változatlanul állítja: a katasztrófáért a felelősség megoszlik a globális politika és a terror kiagyalói és végrehajtói között – mondta Csurka István.

Szeptember 18.
Martonyi János a parlament támogatását kéri a kormány az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló javaslatához, melyben szerepel, hogy az Országgyűlés mélységesen és a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokokat próbál keresni erre a barbár cselekedetre. A határozati javaslat kimondaná, hogy az Országgyűlés az ilyen megnyilatkozásokat ellentétesnek tartja a Magyarország által vállalt és követett értékrenddel, szövetségesi kötelezettségeivel, valamint az egész emberiség alapvető értékeivel.

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást rendelt el ifj. Hegedűs Lórántnak egy XVI. kerületi lapban Keresztyén magyar állam című írása miatt ismeretlen tettes ellen közösség elleni izgatás alapos gyanújával.

Szeptember 19.
Az SZDSZ a Schlecht Csaba elleni nyomozás folytatásának elrendelését kéri a legfőbb ügyésztől, mert szerintük a nyomozást megszüntető határozat törvénysértő és megalapozatlan. Magyar Bálint szerint Magyarországon megszűnt a törvény előtti egyenlőség, ugyanis úgy tűnik, hogy a törvények nem vonatkoznak a Fidesz rokonai, barátai körüli kétes ügyek felderítésére.

Rendkívüli frakcióülést tartott az FKGP képviselőcsoportja, ahol Gyimóthy Géza kisgazda főtitkárt, Torgyánné Cseh Máriát, Pallag László alelnököt, Czoma Kálmán alelnököt, Atyánszky Györgyöt, valamint Zsikla Győzőt kizárták a frakcióból. Döntöttek arról is, hogy visszahívják az Országgyűlés alelnöki posztjáról Gyimóthy Gézát, s a helyére Bánk Attila volt frakcióvezetőt jelölik. A képviselők szavaztak arról is, hogy felveszik az FKGP parlamenti frakciójába Cseh Sándort, a Kisgazda Szövetség elnökét, illetve visszaveszik Csúcs Lászlót. Gyimóthy Géza szerint a szerda esti rendkívüli frakcióülés döntései érvénytelenek, mivel azt nem szabályszerűen hívták össze.

Szeptember 25.
A magyar Országgyűlés 297 igen, 18 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló határozati javaslatot. A határozat szövege szerint az Országgyűlés egyetért és támogatásáról biztosítja a kormány eddigi állásfoglalásait és intézkedéseit, amelyekkel hozzájárult a terrortámadás következményeinek és veszélyeinek kezeléséhez, valamint Magyarország és polgárai biztonságának megerősítéséhez.

Szeptember 26.
A tűzoltók szakszervezete feljelenti Pintér Sándort, amiért a belügyminiszter szerintük becsmérlő kijelentéseket tett rájuk.

Szeptember 27.
A pedagógusok október első napjaiban megkapják 20 százalékkal megemelt bérüket; az átsorolások csaknem valamennyi oktató esetében megtörténtek – közölte Pálinkás József sajtótájékoztatóján.

Szeptember 28.
Az amerikai gazdaságban tapasztalható visszaesés hatásai alól a magyar gazdaság sem tudja kivonni magát – mondta Orbán Viktor. A kabinet éppen ezért kidolgozza azt az akciótervet, amelynek megvalósításával a következő fél-másfél év átvészelhető, a gazdasági növekedés fenntartható lesz.

Felvették a Fidesz képviselőcsoportjába a volt kisgazda Molnár Róbertet és Kiszely Katalint.

Az Országgyűlés lezárta a 2000. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó számvevőszéki jelentés általános vitáját, melyben a koalíció kiemelkedőnek nevezte az elmúlt esztendőt, az ellenzék viszont esztelen költekezéssel vádolta a kormányt.

Szeptember 29.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint: az amerikai tragédia első gazdasági hatásai ugyan kedvezőek, de hosszabb távon számolni kell a recesszióval. Ezért szükség van a Széchenyi-terv plusz gazdaságélénkítő csomagra.

Október 1.
Az MSZP az elmaradt adóreform pótlására önálló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az adók csökkentésére. A személyi jövedelemadóról szóló jogszabály általuk indítványozott módosítása esetén az adózók csaknem 90 százaléka számára 25 százalék lenne a legmagasabb érzékelhető adókulcs.
Kétmilliárd forintos tőkeemeléssel a Magyar Fejlesztési Bank Rt. átveszi a Diákhitel Központ Rt. (DHK) irányítását.

Október 2.
A kormány novembertől 1,5 százalékkal növeli a nyugdíjakat, január 1-jéig visszamenőleg – jelentette be Borókai Gábor.

Az MSZP szerint a Magyar Televízió Híradó és A hét című műsora a Fidesz és a MIÉP propagandaműsorává vált, ezért az ellenzéki párt mindaddig nem ad külön interjút ezeknek a szerkesztőségeknek, ameddig nem képesek megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek. Lendvai Ildikó alelnök megjegyezte, hogy sajtótájékoztatóikra továbbra is várják a közszolgálati tévé stábjait és elfogadják a meghívást az M1 olyan műsoraiba, amely szerintük mentes a politikai befolyásolástól.

Október 3.
Torgyán József bejelentése szerint az FKGP elnöksége október 4-i ülésén javaslatot tesz arra, hogy a párt frakciója ne szavazza meg a zárszámadás elfogadását, mivel az a Fidesz számára kampánycélokra felhasználható túlköltekezést tesz lehetővé.

Október 4.
Orbán Viktor semmit nem ígért meg nekem, miután én semmit nem kértem tőle – közölte Torgyán József, a Győrben szerdán tartott sajtótájékoztatóról készült tudósításokkal kapcsolatban. Sajtójelentések szerint Torgyán József szerdán azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a fiával szembeni eljárást megszüntetik. A miniszterelnöki tekintély védelme érdekében Orbán Viktor – a kormányszóvivő útján – a nyilvánosság elé tárta azt a válaszlevelet, amelyet augusztus 2-án írt a kisgazda elnöknek. Orbán Viktor a válaszlevélben felhívta Torgyán József figyelmét arra, hogy a miniszterelnök semmilyen konkrét büntetőüggyel, büntetőeljárási kérdéssel nem foglalkozik, még akkor se, ha a politikai élet néhány szereplője beavatkozásra biztatja.

A Fővárosi Bíróság megszüntette Szabadi Béla országgyűlési képviselő, volt földművelésügyi államtitkár előzetes letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított házi őrizetét.

Október 5.
Ötvenezer forint lesz a minimálbér 2002-ben – állapodtak meg az Országos Munkaügyi Tanács ülésén a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői.

A legmagasabb rangú egészségügyi kitüntetéssel, a Batthyány-Strattmann életműdíjjal jutalmazta meg Mikola István egészségügyi miniszter saját öccsét, Mikola Bálintot, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán. Mikola Bálint tulajdonosa a Magyar Gyógyszer Rt.-nek, amely az ÁPV Rt. múlt heti döntése értelmében megvásárolhatja a privatizációs vállalattól a Hungaropharma Rt. többségi tulajdonrészét. Egyes szakértők azért tartják összeférhetetlennek a rokonságot, mert az egészségügyi tárca képviselője is szavazott a pályázatok elbírálásánál.

Október 6.
Országgyűlési bizottsági eljárást kezdeményez Rigler Zoltán fideszes képviselő vagyongyarapodása ügyében Világosi Gábor szabad demokrata képviselő. Rigler Zoltán és felesége tavaly 3 millió forint kezdő tőkével alapított kft.-je ugyanis az idén megvásárolta a 942 500 000 forint jegyzett tőkéjű, és a múlt esztendőben több mint 8,6 milliárd forint bevételt felmutató ARÉV építőipari holdingot. Rigler Zoltán jelenleg a parlament gazdasági és építésügyi bizottságának tagja.

Október 10.
A kormány elfogadta a Széchenyi Plusznak nevezett gazdaságélénkítő programot – közölte Matolcsy György gazdasági miniszter. Az intézkedéscsomag mintegy 200 milliárd forintba kerül, melynek többségét a Magyar Fejlesztési Bank biztosítja.

Mikola István nem dolgozza át az úgynevezett kórháztörvényről szóló javaslatát, amely szakmai körökben és a Fideszben is ellenállásba ütközött. Az egészségügyi bizottságban megbukott a javaslat, ebben a fideszes Mánya Kristóf tartózkodásának döntő szerepe volt. Mikola István szerint a fideszes orvos-képviselő, illetve a szakma megszokta a kórházak félfeudális rendszerét, ezért ellenzik a tervezett változtatásokat.

Október 11.
Orbán Viktor miniszterelnök, Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő, valamint Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa avatta fel a szlovákiai Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria-hidat.

Október 12.
Orbán Viktor és a Miniszterelnöki Hivatal mindenről tudott, ami az agrártárcánál történt, így a külföldi utazásokról, a rendeletekről, a folyó ügyekről - válaszolt az ellenzéki részbizottság tagjainak kérdéseire Szabadi Béla volt politikai államtitkár.Szabadi Béla hangsúlyozta, hogy a földművelésügyi minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján a költségvetési ügyek 90 százaléka Tamás Károly volt közigazgatási államtitkárhoz tartozott.

Október 13.
Nem felel meg a valóságnak, amit Szabadi Béla az ellenzéki tényfeltáró bizottság előtt mondott – jelentette ki Stumpf István. A kancelláriaminiszter szerint a referatúrák a kormányzat döntéseit készítik elő és a végrehajtásukat ellenőrzik, nem avatkoztak bele politikai szempontból a FVM ügyeibe.

Október 15.
Orbán Viktor nem tervez változást az egészségügyi tárca élén. A miniszterelnök úgy nyilatkozott: elégedett azzal a munkával, amit Mikola István egészségügyi miniszter végez.

Október 16.
Napirend előtti felszólalásában Világosi Gábor szabad demokrata képviselő arra kereste a választ, miként válhat többségi tulajdonossá az Alba Régia Rt.-ben Rigler Zoltán fideszes képviselő. Válaszában Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára botránypolitizálásnak nevezte a felvetést.

Október 17.
A hat parlamenti párt szakértőiből a Külügyminisztérium koordinálásával munkacsoport alakult, amelynek segítségével a kormány a tervek szerint 2001 végéig elkészíti a Nemzeti Biztonsági Stratégiát – jelentette be sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter.

Megkezdte működését a biológiai terrorizmus veszélyével összefüggő kormányzati kommunikációt kezelő információs központ csütörtökön a Belügyminisztériumban.

Október 18.
Az SZDSZ kezdeményezésére vitanapot tartottak a parlamentben a kormány hároméves tevékenységéről. Orbán Viktor kiemelte, hogy a határon túli magyarok, a diákhitel, a minimálbér és a gyermektámogatási rendszer ügyében nemzeti egységet teremtett a kormány. Az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor megállapította, hogy a Fidesz-kormány alatt példátlan méretűvé vált a korrupció, semmibe veszik a demokratikus jogállami intézményeket, átpolitizálttá tették a rendőrség és az adóhatóság működését.


Október 19.
Annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági kabinet szeptemberben a svéd Gripen vadászrepülőgépekről szóló ajánlatot kedvezőbbnek találta az amerikainál, az amerikai kormányzat tájékoztatást juttatott el a Honvédelmi Minisztériumhoz az F–16-os gépek lényeges olcsóbb bérleti lehetőségéről.

Ellenzéki képviselők ismételten mérleghamisítással vádolták a kormányt a 2000. évi költségvetés kapcsán, amit kormánypárti honatyák többször visszautasítottak a 2000. évi zárszámadás részletes vitájában a parlamentben.

Október 22.
Hangulatkeltésnek minősítette Mikola István egészségügyi miniszter a Heim Pál kórház dolgozóinak nyílt levelét. A kórház csatlakozott a Traumatológiai Intézethez, tiltakozva a látványosan romló egészségügyi helyzet miatt. A miniszter szerint egy reform sem megy könnyen, de azok gerjesztenek pánikhangulatot, akik fenn szeretnék tartani a kórházakban jelenleg uralkodó félfeudális viszonyokat.

Október 23.
Bekiabálásokkal próbálták megzavarni Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt ünnepi beszédét néhányan az Új köztemető 301-es parcellájában.

Október 26.
Újabb három kórház csatlakozott a traumatológiai intézet és a Heim Pál kórház tiltakozó akciójához. A tiltakozók szerint a magyar egészségügy katasztrofális helyzete és a pénzhiány miatt veszélybe került a betegellátás.

Október 27.
A Fidesz Országos Választmányának budapesti ülésén a kormányfő hangsúlyozta, hogy ha Magyarország folytatja az elmúlt három és fél évben megkezdett utat, akkor 2015-re reális cél, hogy felzárkózzon az Európai Unió államaihoz. Orbán Viktor véleménye szerint a nyugati civilizáció és a benne levő nemzetek – néhány kivételtől eltekintve – hanyatlóban vannak. Kovács László (MSZP) nem talál magyarázatot arra, hogy egy az unióhoz csatlakozni szándékozó ország miniszterelnöke milyen alapon minősíti hanyatlónak a nyugati civilizációt és a benne élő nemzeteket.

Október 29.
A kormány a 2000. évi zárszámadásban 300 millió forinttal növelné a 2001. évi költségvetést, melyet egészségügyre, nyugdíjemelésre, családtámogatásra fordítanának. Az ellenzék elutasítja a büdzsé ilyen eljárással történő módosítását.

A Fővárosi Főügyészség bizonyíték hiányában elutasította Schlecht Csaba ügyében a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszokat. Az SZDSZ szerint a bűnüldözés helyett bűnpártolással foglalkozik az ügyészség és a rendőrség a Fidesz barátainak esetében.

Október 30.
A parlament mentelmi bizottsága hat-öt arányban nem szavazta meg Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését az FTC-nek adott támogatások ügyében. A képviselő mentelmi jogának fenntartása mellett, vagyis a kiadás ellen az MSZP, az SZDSZ és a kisgazda képviselő, a kiadás mellett a Fidesz és a MIÉP szavazott. A honatyák kifogásolták a mandátumhoz méltatlan eljárást, és azt javasoltak, hogy a testület következő ülésén Polt Pétertől kérjenek kiegészítő magyarázatot. A Fidesz szerint az ellenzék paktumot kötött a kisgazdákkal.

Október 31.
Szerződést kötött a Honvédelmi Minisztérium a légierő MiG–29-eseinek felújításáról a repülőgépeket gyártó orosz céggel. A felújítási munkák után a 14 vadászrepülő még 2005 végéig rendszerben maradhat.

November 2.
A debreceni Kenézy Gyula Kórház is csatlakozott az ország összes traumatológiájának és intenzív osztályának tiltakozásához az egészségügyi válsághelyzet miatt. Az egészségügyben dolgozók visszautasítják Mikola István azon kijelentését, melyben pánikkeltéssel vádolja őket.

Horváth Béla szerint az SZDSZ 1998-as kampányában 800 millió forintos adósságot halmozott fel, be nem vallott kampánypénzeket használt fel és meghamisította gazdálkodásának mérlegeit. Az SZDSZ tudatos hazugságnak tartja a kisgazda képviselő állításait, ezért várhatóan jogi útra terelik az ügyet.

November 3.
Münchenben Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki Orbán Viktort a keresztény, a liberális és a konzervatív erők összefogásával, a magyarországi demokratikus jogállam felépítésében szerzett érdemeiért. A miniszterelnök a Süddeutsche Zeitungban visszautasította a tekintélyelvű kormányzás vádját.

November 4.
Az 1956-os forradalom leverésére és mártírjaira emlékezett az ország. A Nemzeti Panteon 21. parcellájánál tartott koszorúzást bekiabálásokkal és füttykoncerttel zavarta meg a jelenlévők egy része, amikor ellenzéki politikusok: Kovács László, Mécs Imre és Demszky Gábor rótták le kegyeletüket. Az 1956 után halálra ítélt Mécs Imre (SZDSZ) közölte: a felelősség azokat terheli, akik a szélsőjobboldal segítségével őrzik hatalmukat, ezért arra kéri a rendezvényen részt vevő Orbán Viktor kormányfőt, hogy határolódjon el a történtektől.

November 5.
Mécs Imre, akit 1956-ban halálra ítéltek forradalmi tevékenységéért, napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a gyászolók soraiban szélsőséges rendzavarók ocsmány szavakat kiabáltak, és a jelen lévő politikai vezetők nem találtak módot a rendzavarás tompítására és nem határolódtak el tőlük. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a kormány csendestársa volt a szélsőjobboldal, amelyet a kabinet sunyi módon felhasznált hatalma megtartása érdekében. Dávid Ibolya szerint nem Mécs Imrét, hanem az SZDSZ koalíciós kapcsolatrendszerét ítélték el a bekiabálók.

A Magyar Traumatológus Társaság rendkívüli közgyűlése zárónyilatkozatában a baleseti sebészeti ellátás nagyobb állami támogatását és munkafeltételeik javítását javasolta.

Horváth Béla kisgazda képviselő nem tett feljelentést, hanem vizsgálat céljából átadta Polt Péter legfőbb ügyésznek azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte alátámasztják, hogy az SZDSZ több alkalommal megsértette a párttörvényt, tiltott pénzintézeti tevékenységet folytatott és három évvel ezelőtt a Magyar Közlönyben meghamisította a gazdálkodásáról szóló mérleget. Az SZDSZ sajtóirodája közleményében visszautasította a rágalmakat, közölte, hogy feljelenti Horváth Bélát.

November 6.
A kormány véglegesítette az új agrártámogatási rendszert, melyben a versenyképesség növelését, a minőségi termelés ösztönzését és a családi gazdaságok támogatását ígérte.

A parlament újból felfüggesztette Szabadi Béla volt kisgazda államtitkár mentelmi jogát, aki szerint politikai okokból indítottak ellene eljárást.

A koalíció és az ellenzék merőben eltérően ítélte meg az egészségügy jelenlegi helyzetét, valamint az előtte álló feladatokat – derült ki a kórházprivatizációs törvény vitájából. A jogszabályt kizárólag a Fidesz támogatta feltétel nélkül, azon az MDF és az FKGP is módosítani kíván, az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasítja az előterjesztést, a MIÉP pedig jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja.

November 7.
Elkészítette több évre szóló konszolidációs programját az egészségügyi tárca. Mikola István közölte: a szakmai szervezetek, köztük az orvosi kamara is támogatja a kórházprivatizációs törvényjavaslatot. A köztestület viszont azt állítja, továbbra is elfogadhatatlan a tervezet. Mikola István bejelentette, hogy a minisztérium az év végéig rendezni kívánja a tulajdonában lévő OBSI 250 millió forintos adósságát.

Az Országos Rádió és Televíziótestület monitoringvizsgálata tiltott politikai reklámnak minősítette az augusztus 20-ai állami ünnepségekről szóló televíziós összeállítást. Ladvánszky György, az ORTT MSZP-s delegáltja a kormány Széchenyi-tervét népszerűsítő legutóbbi országimázs reklámfilmet is vizsgálni kívánja, melyben szerinte direkt kormánypropagandaként is értelmezhető mondat szerepel: „Jó kezekben az ország, mert jövőjét azok irányítják, akik valóra váltják álmaikat.”

2002 elején létrejön a Nemzeti Földalap az állami földtulajdon kezelésére és értékesítésére – ha az Országgyűlés elfogadja a kormány agrártörvény-javaslatait. A törvényjavaslat parlamenti vitájában Vonza András agrárminiszter a Nemzeti Földalap létrehozásának szükségességét azzal indokolta, hogy az hozzájárulhat a családi gazdaságok kialakulásához és versenyképessé tételéhez. Az ellenzéki pártok elfogadhatatlannak nevezték a kormány agrártörvény-csomagját, szerintük a Nemzeti Földalap létrehozása a Fidesz klientúraépítését szolgálhatja.

Felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyész Várhegyi Attila ellen. A kulturális államtitkárt – szolnoki polgármester korában elkövetett – vesztegetéssel és hanyag kezeléssel vádolják.

November 8.
Megkezdődött a tűzoltók háromnapos demonstrációja a Parlament előtt, ahol a résztvevők jelképesen eltemették a veszélyességi pótlékot, melyet egy nyári belügy-minisztériumi rendelet megvont tőlük. A Belügyminisztérium cáfolja a megvonást és arra hivatkozik, hogy a riasztások közötti várakozás idejére nem jár.

November 9.
Lemondott Várhegyi Attila. A kulturális tárca államtitkárát első fokon ugyanis 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság hanyag kezelés miatt. A vesztegetés vádja alól felmentették a politikust. Várhegyi Attila továbbra is a Fidesz-választmány elnöke marad. Orbán Viktor elfogadta a lemondást.

A Szabad Demokraták Szövetsége visszautasította Horváth Béla újabb vádjait, mely szerint a párt váltóbotrányba is keveredett.

November 10.
Kizárja a MIÉP-pel való koalíció lehetőségét Pokorni Zoltán. Az MDF nem lép koalícióra a MIÉP-pel – jelentette ki Dávid Ibolya a fórum országos választmányán.

November 12.
207 igen szavazattal, 160 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a zárszámadást. Ezzel jóváhagyta az idei költségvetés módosítását is. A zárszámadást megszavazta három szocialista képviselő és Torgyán József korábbi tiltása ellenére a kisgazdafrakció többsége is.

Első fokon két és fél éves szabadságvesztésre ítélte a bíróság Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját luxusautók csempészése és csalás miatt.

November 13.
Az Európai Unió országjelentése szerint Magyarország a csatlakozásra váró országok közül a tíz legfelkészültebb egyike, s a csatlakozási tárgyalásokat befejezheti 2002 végére. Kritikaként megemlíti a korrupciót, a közbeszerzési eljárások hiányát, a romák helyzetét és a bíróságok túlterheltségét. A Fidesz az egész ország sikerének tartja az országjelentést, az MSZP és az SZDSZ a bírálatokra hívta fel a figyelmet.

November 15.
A kormány szándéka szerint a 4-es út Magyarország egyik legjobb közútja lesz, ezért már 2002-ben megkezdik a munkálatokat – jelentette be Orbán Viktor a főút alapkőletételénél.

November 16.
Befolyással való üzérkedéssel vádolták meg Medgyessy Pétert, mert három évvel ezelőtt tanácsadó cége 100 ezer dollárt kapott azért, hogy győzze meg a főváros ötödik kerületének szocialista képviselőit a Gresham-palota eladásáról. A kerület fideszes polgármestere szerint felesleges volt a céget megbízni a munkával, mert az eladásban minden politikus egyetértett. Kovács László szánalmas politikai lejáratási akciónak minősítette a vádat.

November 17.
Az olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében tízéves országfejlesztési programot készít a kormány, határozott a kabinet a gödi informális ülésen.
Az MSZP országos választmánya a Medgyessy Péter ellen folytatott támadást politikai koncepciós ügynek tekinti, és teljes bizalmáról biztosította a politikust.

November 19.
Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete – a Harvard Egyetem Budapesten élő volt diákjainak körében – aggodalmának adott hangot a magyarországi antiszemita és idegenellenes érzelmek kapcsán. „Minden politikai párt vezetőjének kötelessége néven nevezni és világosan elutasítani a gyűlöletbeszédet” – fogalmazott. „Ebben nem lehet helye habozásnak, ez túlságosan fontos Magyarország nemzetközi imázsa számára és a magyar demokrácia szempontjából.”

November 20.
Az amerikai nagykövet asszony előző napi kijelentését, mely szerint Magyarországon antiszemita és idegenellenes érzület tapasztalható a politikai elit bizonyos köreiben, a kormánypártok túlzónak tartják, a MIÉP visszautasítja. Az MSZP és az SZDSZ osztja véleményét, és ezért főként a kormány megengedő hozzáállását okolják.

Pető Iván szabad demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány közpénzekből fedezi kampányát, amikor a televíziós csatornákon egy a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt klipet sugároznak, valamint nyomtatott változatban is megjelentették a napi- és hetilapokban. Pető szerint a reklámok leplezetlen kormánypropagandák.

November 22.
A Fővárosi Bíróság elrendelte Székely Zoltán kisgazda politikus letartóztatását, mert az indokolás szerint többször megsértette a házi őrizet szabályait.

November 23.
Budapesten Centrum néven új pártot hozott létre a Magyar Demokrata Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokraták. Kupa Mihály, az új párt elnöke leszögezte, hogy a Centrum nem választási párt, hosszú távon szeretnének eredményesen működni, s megállítani azt a hátrányos folyamatot, hogy a politikai élet két nagy párt kizárólagos akaratának függvénye legyen.

A Népszabadság információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök szűk körben már beszélt arról, hogy a Fidesz választási győzelme esetén az eddigi kormányzati tapasztalatok birtokában átalakítaná a kabinet szerkezetét. A kormányfő szerint kilenc-tíz minisztérium is elegendő lenne a jelenlegi tizenöt tárca helyett.

A képviselők szerint kihelyezett ülést, a Vegyépszer Rt. szerint „informális megbeszélést” tartott az autópálya-építést vizsgáló parlamenti rész-vizsgálóbizottság pénteken a Magyar Autópálya-építő Konzorcium vezető cégénél.

November 24.
A nyomozás során összegyűjtött információk nem elegendőek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Torgyán Attila ellen, ezért az úgynevezett kazettaügyben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást.

November 26.
Az Alkotmánybíróság határozatai értelmében az MSZP négy népszavazási kezdeményezése közül kettőben – a nyugdíjemelés módjának meghatározásával és a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga megszerzésével összefüggő kérdésekben – megkezdheti az aláírásgyűjtést. Az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyvével összefüggő, illetve a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés kapcsán megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatait, és a testületet új eljárásra utasította.

November 27.
Juhász Ferenc és Molnár Róbert szocialista képviselők feljelentést tettek a Magyar Posta és a Defend Kft. közötti szerződések miatt ismeretlen tettes ellen. Véleményük szerint a dokumentumok alapján a csalás és a jelentős vagyoni károkozás bűncselekményének alapos gyanúja vethető fel. Fónagy János szakminiszter ugyanakkor jó döntésnek nevezte a Posta és a Defend Kft. szerződését, mert szerinte ez előnyös a Posta számára.

November 28.
A református zsinat – megerősítve az elnökség korábbi állásfoglalását – elhatárolódott ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész, MIÉP-es parlamenti képviselő nézeteitől. Az indítvány – amelyet a zsinat nagy többséggel szavazott meg – azt is kimondja, hogy lelkész nem lehet politikai párt tagja.

Országszerte átadták petíciójukat a megyei földművelésügyi hivatalok vezetőinek a kukorica és a takarmánybúza felvásárlásáért küzdő gazdák, és azt követelik, hogy az állam tonnánként kétezer forinttal kártalanítsa azokat, akik 18 ezer forint alatt értékesítették terményüket.

November 29.
Az Országgyűlés vitanapot tartott az Európai Unióhoz történő integrációról. Magyarországnak ragaszkodnia kell az egyéni teljesítmény elbírálásához, ebben megegyeztek a pártok, azonban éles vita volt koalíció és ellenzék között a státustörvényről, a médiakuratóriumokról és a korrupcióról.

November 30.
„Tények és hazugságok” címmel országos videokonferenciát rendezett az MSZP. Szerintük a kormány ígéretéhez képest lassabban növekedett a gazdaság, mérséklődtek a beruházások, magasabb lett az infláció és emelkedtek az adóterhek. Varga Mihály pénzügyminiszter reagálva az MSZP kijelentéseire kiemelte, hogy a kabinet intézkedéseinek következtében 3500 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál és a családoknál a kedvezmények és a támogatások révén.

Feljelentéskiegészítést rendelt el a BRFK a Magyar Postának a Defend Kft.-ben történt tulajdonszerzése ügyében.

December 4.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a médiában kötelező válaszadás közzétételé elrendelő lex Répássy. A még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte. Az AB megállapította: a kifogásolt törvényi rendelkezésben meghatározott szabályozási mód a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítási szabadságot aránytalanul korlátozza.

A kormány úgy döntött, hogy a határon túli magyar diákok ugyanolyan kedvezményekre jogosító diákigazolványt kaphatnak, mint Magyarországon élő társaik. A kabinet határozott arról is, hogy azoknak a külső üzletrész-tulajdonosoknak is felvásárolja üzletrészeit, akiknek szövetkezete csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.

A Legfőbb Ügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az Ébresztő című lapban publikált írása miatt. Dán János kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését pedig csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt kérte az ügyészség.

December 5.
A pénzszállítást is a Defend Security Kft.-re bízta a Magyar Posta. Az ügyről kiszivárgott részletek miatt a Postánál hazugságvizsgálót is bevetettek az informátorok felkutatására.

December 11.
A rendőrség befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Gresham-palotával kapcsolatos ún. lobbiügyben a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője, az APÜSZ elnöke és egy magánszemély feljelentése alapján. Az ügyben érintett Medgyessy Péternek, az MSZP kormányfőjelöltjének tanácsadó cége.

Budapesten aláírták a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. 180 milliárd forint összegű szindikált hitelfelvételéről szóló szerződést. A hitelből 2002-ben és 2003-ban épülő autópályaszakaszok, Duna- és Tisza-hidak kivitelezését finanszírozzák.

December 12.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban elutasította a főváros 100 millió forintos követelését a 4-es metró ügyében. Az ítélet szerint a kormány nem kötelezhető arra, hogy a Horn-kabinet idejében kötött metrószerződést teljesítse.

Az Országgyűlés politikai vitanapot tartott az Országimázs Központ működéséről. Az országimázs nem a kormány, hanem a nemzet ügye, az ellenzék éppúgy érdekelt a sikeres országkép-építésben és -alakításban, mint a mindenkori kormányzat – mondta Stumpf István kancelláriaminiszter. Az MSZP nevében Katona Béla az Országimázs Központ felállítását elhibázott döntésnek nevezte, Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az Országimázs Központ a kormány sikerpropagandájának eszköze, amely az adófizetők pénzéből ellenőrizhetetlenül működik.

December 18.
Kórház-privatizáció. Az Országgyűlés elfogadta a kórház-privatizációs törvényt. Ennek értelmében az önkormányzat, az állam vagy egyház közhasznú társasági formában is működtetheti az egészségügyi intézményeket. Így külső forrásokat vonhatnak be, alvállalkozói szerződéseket köthetnek profitorientált cégekkel.

2002-es évünk

Orbán Viktor 32 millióért repült Amerikába. A mandátumának lejárta előtti utolsó pillanatokban a Fidesz-kormány teljesen kiürítette az államkasszát, és eladott több százezer hektárnyi állami földet is. A jobboldal már 2002-ben sem volt képes belenyugodni abba, hogy elveszítette a parlamenti választást, életre hívták a polgári köröket. A közélet hónapokon keresztül Medgyessy Péter ügynökmúltjával, és egyéb ügynök-ügyekkel foglalkozott. Anyagi visszaélések miatt vád alá helyeztek több kisgazdát, és egyébként is hangos volt az ország az új és újabb kisgazda-ügyektől.

A KURVA ÉLETBE ! MINTHA A 2010-ES ESEMÉNYEKET OLVASNÁM ! A FIDESZ SEM VOLT KÜLÖNB A MOST ELTAKARODOTT MSZP-S SZAR UTÁN ! BÁR ÉRTEK MINKET ÖRÖMÖK IS, HISZEN MEGSZÜNT LÉNYEGÉBEN AZ MDF ÉS AZ SZDSZ !

Január 4.
Szabadi Béla ügyében befejeződött az ügyészségi nyomozás.

Január 9.
Tények és Hazugságok Szili Katalin sajtótájékoztatója

Január 16.
Az országgyűlési és az adatvédelmi biztosok vizsgálata megállapította, hogy a Posta és a Defend Kft. közötti szerződések vizsgálata során jogellenesen használtak hazugságvizsgáló berendezéseket.

A Fidesz-MPP és az MDF kampányának lebonyolítására a Happy End Kft. kapott megbízást.

Január 18.
Medgyessy Péter tanácsadójának autójából kampányiratokat loptak ki.

Január 19.
Csurka István a MIÉP országos gyűlésén kijelentette, hogy 10% körüli eredményre számít, és nem törekszik kormányzati szerepre.

Január 20.
Szűrös Mátyás lett az Új Baloldal listavezetője.

Január 23.
A Fidesz-MPP és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség bírálta Horn Gyula azon kijelentését, hogy az egyházak kampánytevékenységet folytatnának.

A Fidesz-MPP és az MDF az Országos Választási Bizottság állásfoglalását kéri a kampányban felhasználható összeg meghatározásáról.

Január 27.
Az SZDSZ Új Generációjának tagjai a Rádió székháza előtt demonstráltak amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Vasárnapi Újság című műsorban nyilatkozott.

Január 28.
Az MSZP nem zárja ki Szűrös Mátyást. Indoklásul elhangzott, hogy a politikus saját magát zárta ki akkor, amikor más párt színeiben indult.

Január 30.
Orbán Viktor szerint az uniós csatlakozás utáni pénzügyi helyzetről tett javaslatok a magyar érdekkel ellentétesek.

Csurka István szerint újra kell kezdeni az EU-csatlakozással kapcsolatos mezőgazdasági fejezet tárgyalását.

Február 1.
Az ügyészség vádat emelt Szabadi Béla ellen egymilliárd forintot meghaladó károkozásért.

Február 4.
Csurka István, a MIÉP elnöke kijelenti, hogy a párt nem támogatja az EU-csatlakozást.

Lezárult a Grespik Lászlóval szemben folytatott vizsgálat.

Február 5.
A kormány elfogadja az egészségügyi konszolidációs programot.

Keller László kijelentette, hogy felszólalása alatt Orbán Viktor az ellenzéket hazaárulónak nevezte. Az MSZP ezért kivonult az ülésteremből.

Február 6.
A tegnapi kijelentés miatt az MSZP közölte, hogy a választásokig nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. A parlament előző napi ülésének jegyzőkönyve szerint valóban elhangzott a hazaáruló megjegyzés, de nem a miniszterelnök, hanem két másik fideszes politikus szájából.

Február 8.
A Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége ellenőrző csoportokat állít fel, melyek feladata, a templomokban folytatott kampánytevékenység megfigyelése lesz.

Február 9.
A Fidesz-MPP Országos Választmánya elfogadta az MDF-fel közös országos listát, a párt miniszterelnök-jelöltjévé Orbán Viktort választották.

Az MDF választmánya jóváhagyta a Fidesz-MPP-vel közös választási program tervezetét.

Február 11.
Az SZDSZ a Parlament előtt tüntetett az egészségügy rossz helyzete miatt.

Február 12.
Orbán Viktort díszdoktorrá avatta az egyik amerikai egyetem. Az ellenzéki pártok kifogásolják, hogy a miniszterelnök 32 millió forintért bérelt erre az alkalomra repülőgépet.

A Legfőbb Ügyészség a Defend Kft. tevékenységeivel kapcsolatban rendőrségi vizsgálatot kezdeményez.

Megverték a MIÉP egyik budapesti országgyűlési képviselőjelöljét.

Február 15.
A Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége mégsem gyűjt adatokat a templomi kampányokról, mert erre vonatkozó elképzelésük az adatvédelmi biztos szerint aggályokat vethet fel.

Rogán Antal fideszes képviselő az ügyészséghez fordult a csillebérci gyermektábor ingatlanának áron aluli értékesítése miatt.

Február 17.
Az SZDSZ az ügyészséghez fordul hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a miniszterelnök amerikai útjával kapcsolatban.

Február 18.
Bemutatják a Nemzeti Színház épületét.

Az SZDSZ a Fidesz-MPP-t szerződésszegéssel vádolja, amiért nem tartotta be választási ígéreteit.

Február 20.
Az MSZP bejelentette, hogy mégsem kér választási megfigyelőket az EBESZ-től.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország elfogadhatónak tartja az alacsonyabb mezőgazdasági támogatást a csatlakozást követő években.

Február 21.
Az MSZP székháza előtt civil szervezetek fáklyás tüntetésen tiltakoztak a párt egyházellenes megnyilvánulása ellen.

Február 22.
A cseh és a szlovák kormányfők bejelentették, hogy nem vesznek részt a visegrádi országok következő találkozóján a magyar miniszterelnök Benes-dekrétumokra vonatkozó kijelentései miatt.

A belügyminiszter vezette fegyelmi tanács hivatalvesztéssel sújtotta Grespik Lászlót, aki ezért munkaügyi bírósághoz fordult.

Február 24.
Az SZDSZ a Hősök terén tartott rendezvényén lufikra kötötte a kormány és a Fidesz-MPP választási ígéreteit, majd feleresztették azokat.

Megnyitották a Terror Házát, ahol Orbán Viktor beszélt az összegyűlt tömeghez.

Az MSZP székháza előtt a Terror Házának szellemisége melletti tüntetést tartott a MIÉP.

Február 26.
A parlament utolsó ülésén a köztársasági elnök felszólította a pártokat, hogy a választások során vegyék figyelembe az emberi méltóságot és a nemzeti érdeket.

Március 1.
A Legfőbb Ügyészség meghosszabbította a nyomozást a Postabank ügyében.

Március 4.
Medgyessy Péter közönség nélküli televíziós vitára hívta Orbán Viktort.

Március 5.
Orbán Viktor április 5-ére a Közgazdaságtudományi Egyetemre várja vitára Medgyessy Pétert.

Március 6.
Medgyessy Péter az MSZP elnökségének véleményével egyetértve kijelentette, hogy április 5-e túl közel van a választásokhoz, a választópolgároknak nincsen idejük értékelni az ott elhangzottakat, ezért nem tartja alkalmasnak ezt az időpontot.

Március 11.
Az adatvédelmi biztos felszólította az MSZP-t, hogy semmisítse meg azt az adatbázist, amelynek alapján kiküldte a háztartásokba Medgyessy Péter kampánylevelét.

Romák demonstráltak az Igazságügyi Minisztérium előtt, mert szerintük az országban még mindig nem létezik a jog- és esélyegyenlőség.

Március 14.
A miniszterek elfogadták az árnyékkormány minisztereinek vitára hívó felkérését, az Orbán–Medgyessy-vita időpontja még mindig nem tisztázott.

Március 15.
Megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház.
Március 18.
A Fővárosi Bíróság ítéletet hoz a Tocsik-perben. Tocsik Mártát hűtlen kezelés vádjában bűnösnek találta, bűnsegédként Liszkai Pétert és Szokal Imrét is elítélte.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelet ad ki, melyben a híveket a szavazáson való részvételre és az értékek melletti döntésre hívja fel.

Március 19.
Az SZDSZ a választások után vizsgálóbizottságot kíván felállítani a Happy End Kft.-nek a Fidesz-MPP kampányához való viszonya miatt.

Március 21.
Az MSZP támogatja az SZDSZ kormányváltó programját, ám ezt nem koalíciónak, hanem közös szándéknak nevezi.

Március 22.
Pokorni Zoltán szerint nincsen szó a Fidesz-MPP és a MIÉP közötti kormányzati együttműködésről.

Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Happy End Kft. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások ügyében.

Március 25.
Pető Iván Pintér Sándor belügyminisztert választási csalással vádolja a szavazócédulákon található pártszelvények eltérő mérete miatt. Az OVB határozata szerint a területi szavazólapokon a jelölő szervezet adatait azonos oszlopszélességgel és betűnagysággal kell megjelölni.

Március 27.
Medgyessy Péter nyílt levélben hívja vitára Orbán Viktort április 3-ára a Béke Szállóba. Orbán Viktor április 5-én várja Medgyessy Pétert a közgazdaságtudományi egyetemen.

Magyar Bálint kijelentette, hogy a választások után az Országimázs Központ pénzügyei miatt olyan törvényt kell alkotni, melynek értelmében a közpénzeket csak közbeszerzési eljárás útján lehet elkölteni.

Március 28.
Medgyessy Péter közzéteszi 13+1 pontos programcsomagját.

A hat parlamenti párt frakcióvezetői a Külkereskedelmi Főiskolán tartott fórumon szinte semmilyen kérdésben nem értettek egyet.

Március 29.
A szavazás előtti utolsó közvélemény-kutatások szerint vezet a Fidesz-MPP, az SZDSZ és a MIÉP is számíthat parlamenti helyekre.

Kuncze Gábor szerint az SZDSZ a közvélemény-kutatások tükrében harmadik erő, amely így lehetővé teszi a kormányváltást.

Március 30.
Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke a Fidesz-MPP Lendvay utcai székházának postaládájába három levelet dob be, melyekben arra kéri Orbán Viktort és Pokorni Zoltánt, hogy határolódjanak el Kövér László március 23-án egy békéscsabai fórumon tett kijelentésétől, mely szerint „mindazoknak, akik úgy ítélik meg, hogy nem tudnak lelkesedni (a tervezett olimpiáért – a szerk.), azt ajánlom, vegyenek egy kalapácsot, egy szöget, egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre vagy ha találtak jó gerendát, akkor a gerendára kössék fel magukat”.

Március 31.
Medgyessy Péter kijelenti, hogy kormányváltás esetén csak a fontos állami hivatalok, az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank élén kíván személycserét.

Április 1.
Bemutatják a Bánk bán című operafilmet a felújított Uránia moziban.

Április 2.
Ellenzéki szervezetek a budapesti Hősök terén tüntettek Kövér László március 23-i kijelentése ellen.

Pokorni Zoltán szerint Kövér László nem tömeges öngyilkosságra szólított fel a békéscsabai fórumon, szavait tudatosan félremagyarázzák.

Április 3.
Orbán Viktor nem ment el a Medgyessy Péter által meghirdetett vitára a Béke Szállóba.

Csurka István a MIÉP kampányzáró sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szavazatok 15-20 százalékára számít a párt.

Április 4.
Pokorni Zoltán és Kovács László pártelnökök vitája a közgazdaságtudományi egyetemen. Medgyessy Péter úgy döntött, hogy április 5-én vitázni fog Orbán Viktorral ugyanitt.

Április 5.
Orbán Viktor és Medgyessy Péter vitája a közgazdaság-tudományi egyetemen.

Április 7.
Az országgyűlési képviselő-választások első fordulója. A parlamentbe három párt kerül be: az MSZP, a Fidesz-MPP–MDF–MKDSZ–Lungo Drom szövetség és az SZDSZ.

Április 8.
Pokorni Zoltán szerint a szélsőségekkel való rémisztgetés csak hazugság volt.

Április 9.
Orbán Viktor beszédet mond a Testnevelési Egyetemen, melyben kiemeli, hogy ha az ellenzék alakít kormányt, akkor veszélybe kerülnek az elmúlt négy év vívmányai.

Április 10.
65 éves korában elhunyt Hofi Géza színművész, humorista.

Az Országos Választási Bizottság elnöke, Ficzere Lajos megerősítette, hogy az országgyűlési képviselő-választások első fordulója törvényesen zajlott le.

Az SZDSZ és az MSZP megállapodásra jutott a jelöltek egymás javára történő visszaléptetésében.

Pokorni Zoltán bejelenti: elindul egy új mozgalom, melynek célja, hogy mindenki vigyen egy másik embert a választások következő fordulójára.

A MIÉP visszalépteti harmadik helyen álló jelöltjeit, s szavazóit felszólítja a Fidesz-MPP támogatására.

Április 11.
Orbán Viktor a gazdasági kabinet ülésén kijelentette, hogy nincsen szükség sem a költségvetés módosítására, sem a gáz árának emelésére.

13 megyei elnök lemondásra szólította fel Torgyán Józsefet. Torgyán József menesztette az elnököket.

A MIÉP a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, amiért az Országos Választási Bizottság elutasította a pártnak a szavazatok újraszámolását kérő beadványát. Az OVB a MIÉP beadványát hatáskör hiánya és késedelmes beadás miatt nem fogadta el.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott a Magyar Nemzet ügyében. A Magyar Nemzet az ítélet szerint megsértette a kampánycsendet, amikor a választásra utaló K. O. jelzést jelentetett meg címlapján.

Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke a híresztelésekre reagálva kijelentette, hogy az MSZP-nek nem áll szándékában emelni a gázárakat s amnesztiát hirdetni. Tervezi viszont a gyes emelését és a 13. havi nyugdíjat.

Április 12.
A Legfelsőbb Bíróság elutasította a MIÉP beadványát.

A gyöngyösi választási bizottság a Fidesz-MPP kifogásai alapján érvénytelennek nyilvánította az első fordulót kampánycsend megsértésére hivatkozva. A Fidesz-MPP bejelentése értelmében az MSZP étel és ital osztásával sértette meg a kampánycsendet.

Április 13.
A Kossuth téren a Fidesz-MPP nagygyűlést tartott. A gyűlésen Orbán Viktor arra szólította fel a jelenlévőket, hogy menjenek el a következő fordulóra, s vigyenek magukkal még egy embert. A résztvevők számáról eltérő vélemények (négyszázezer és egymillió közötti) láttak napvilágot.

Április 15.
Az Országos Választási Bizottság hatáskör hiányában elutasította azt az MSZP-s beadványt, mely a választás titkosságának megsértésével vádolta Áder Jánost, mivel ő azt mondta, hogy a Kozma utcai és a Venyige utcai előzetesben tartottak 95 százaléka voksolt az MSZP-re. Az adatokhoz állítólag csak az említett vád mellett lehetett hozzáférni.

Torgyán József visszalépett a választások második fordulóján való indulástól.

Medgyessy Péter bejelentette, hogy az országgyűlési képviselő-választások második fordulója előtt nem kíván újra vitázni Orbán Viktorral. Pokorni Zoltán ezt meglepőnek tartotta, mivel Medgyessy Péter volt az, aki az első forduló előtt vitára hívta a miniszterelnököt.

Április 16.
Az MSZP kifogásolja, hogy a kormány több százmilliárdos szerződéseket ír alá, s nem ügyvezető kormányként működik.

A kormány döntése értelmében a nyugdíjak júniustól (januárig visszamenőleg) 4,5 százalékkal nőnek.

Helmuth Kohl volt német kancellár részt vett Orbán Viktor győri kampánygyűlésén, s kijelentette, hogy a következő fordulón gondoskodni kell arról, hogy Orbán Viktor továbbra is kormányfő maradjon, hiszen ez nemcsak Magyarországnak, de Európának is jó.

Április 17.
A Heves Megyei Bíróság ítélete szerint a gyöngyösi első forduló érvényes volt, az MSZP nem sértette meg a kampánycsendet.

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta az eljárást a választás titkosságának megsértésével vádolt Áder János ügyében bűncselekmény hiányára hivatkozva.

Pokorni Zoltán találkozott Nancy Goodman Brinkerrel, az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövetével, aki hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat mindkét féllel kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik.

Április 18.
Az Országos Választási Bizottság elutasította azt a két beadványt, amik a szavazatok teljes újraszámolását kérték. A választás második fordulója előtt egyre több helyről érkezik bejelentés megtévesztő röplapokról és iskolákon belüli kampányokról, szavazatok megvételéről.

Pokorni Zoltán bejelentette, hogy a választási visszaélések miatt Demokrácia Központot hoznak létre, amely dokumentálja az észrevételeket.

Április 21.
Az országgyűlési képviselő-választások második fordulóján a Fidesz-MPP– MDF–MKDSZ–Lungo Drom választási szövetség szerzett több mandátumot, de parlamenti többséget az MSZP szerzett.

Több választási visszaélésről érkezett bejelentés. Illés Zoltán Fidesz-MPP-s képviselőjelöltet bántalmazták választókerületében. A kampánycsend megsértéséről az ország minden részéről érkeztek bejelentések. Az OVB elmarasztalta az MTV-t, mert az pénteken este olyan műsort sugárzott, amely a Fidesz-MPP-ről készített propaganda-összeállításról szólt, s az adás második felében az MSZP-t bíráló és Medgyessy Péterrel szembeni vádakat tartalmazó elemeket tartalmazott. Az MSZP Az MTV elnökének menesztését kérte.

Medgyessy Péter kijelentette, hogy tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, nem kétszer ötmillióé.

Április 22.
Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán pártelnökök sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy kemény és következetes ellenzéki szerepre készül a két párt. Dávid Ibolya nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy az MDF önálló frakciót alakítson.

Csurka István a választások mindkét fordulóját törvénytelennek nyilvánította, az eredményt elfogadhatatlannak tartotta. A MIÉP 565 rendbeli választási bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést.

Április 23.
A vecsési számlagyár-ügy két vádlottját szabadlábra helyezik. Az indoklás szerint a letartóztatási feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. A nyomozás során többmilliárdos csalásra derült fény.

Április 24.
Az MDF elnökségének állásfoglalása szerint a párt az Országgyűlésben önálló frakciót alapít.

A nyírbátori választókörzetben semmisnek tekintik a második forduló eredményét a szocialista jelölt beadványa alapján, aki szerint a Fidesz–MDF-jelölt megsértette a kampánycsendet.

Április 25.
A bíróság ítélete szerint a nyírbátori második forduló érvényes volt, a Fidesz-MPP–MDF által indított jelölt kerül az Országgyűlésbe.

A Fidesz-MPP megerősítette, hogy nem tervezi az elnökváltást vagy rendkívüli kongresszus összehívását. Orbán Viktor jövőbeni szerepét a napi csatározásokon felülálló vezetőként képzeli el.

Április 26.
A Borsod megyei 11-es számú választókörzetbe a bíróság a szocialista jelölt győzelmét állapította meg. Előzőleg a kézi újraszámlálás után a Fidesz-MPP jelöltje egy vokssal nyert, de az MSZP a választókörzetben történtek miatt a bírósághoz fordult.

Április 29.
A Legfelsőbb Bíróság elutasítja a töredékszavazatok számlálásával kapcsolatban érkezett beadványt.

Az Országos Választási Bizottság a hozzá beérkezett nagyszámú panasz miatt a hatályos jogszabályok változtatására hívja fel a figyelmet – derül ki a Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz írt levélből.

Április 30.
A leköszönő kormány több százezer hektár föld eladásáról döntött. Az MSZP és az SZDSZ tiltakozik a döntés ellen.

Május 1.
Szerda reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor megerősítette, hogy a közelgő kormányváltás miatt adnak el több százezer hektárnyi állami földet.

Május 3.
Szájer József bejelentette, hogy a Fidesz-MPP népi kezdeményezést indít a szavazatok újraszámlálása érdekében.

Május 4.
A Legfelsőbb Bíróság elutasított minden, a választások végeredményét megkérdőjelező beadványt. Az OBVB ennek értelmében kihirdette az országgyűlési képviselő-választások hivatalos eredményét.

Az FKGP nagygyűlése Réti Miklós személyében új elnököt választott, Torgyán József párttagságát felfüggesztették, ellene fegyelmi eljárást indítottak.

Május 5.
A MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom Hősök terén tartott nagygyűlésén elfogadott határozat szerint nem fogadják el az országgyűlési képviselő-választások végeredményét, új választást követelve.

Május 6.
Vizi E. Szilvesztert választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének.

Május 7.
A Fidesz-MPP nagygyűlést tartott a budai Várban, melyen Orbán Viktor kijelentette, hogy a választások eredménye visszavonhatatlan, és felhívta az összegyűltek figyelmét arra, hogy alakítsanak polgári köröket.

Május 8.
Medgyessy Péter találkozott a határon túli magyarokat képviselő szervezetek vezetőivel. A tárgyalásokon kijelentette, hogy az új kormány elkötelezett a határon túl élő magyarok ügye mellett, és fontosnak tartja a kapcsolattartást mind a határon túli magyarokat képviselő szervezetekkel, mind a szomszédos kormányokkal.

Május 9.
A móri bankrablás során hatan vesztették életüket, két sérült életveszélyes állapotban került kórházba.

Május 10.
Medgyessy Péter találkozott a katolikus egyház vezetőivel.

Május 11.
A négypárti megállapodás eredményeképpen 25 parlamenti bizottság fog működni (11 ellenzéki elnökkel). .

A Fidesz-MPP Kövér Lászlót választotta az Országos Választmány elnökének.

Május 14.
Megszüntették a nyomozást a Gresham-palota ügyében bűncselekmény hiányára hivatkozva.

A Magyar Nemzeti Bank fél százalékponttal kilenc százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Május 22.
Az Orbán-kormány megtartotta utolsó ülését, melyen döntött a Millenáris Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójának, Berkecz Máriának menesztéséről.

Május 23.
Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke bírálta a leköszönő kormányt, amiért az az utolsó kormányzati napokban közel 650 milliárd forint közpénz sorsáról döntött.

A Terror Házát működtető alapítvány székhelyét Debrecenbe helyezte át, ahol egy városi alapítvány egyesül az intézménnyel. Ezért csak a debreceni önkormányzat hozzájárulásával lehet döntést hozni a Terror Házát érintő ügyekben.

Május 25.
Megnyitották a közönség előtt a felújított budavári Sándor-palotát.

A Juhász Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes feljelentése alapján a rendőrség nyomozást rendelt el a Happy End Kft. ügyében.

Május 26.
Megalakult az Orbán Viktor vezette, a formálódó jobboldali tömegmozgalomhoz kapcsolódó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör.

Május 27.
Az Országgyűlés Medgyessy Pétert választotta miniszterelnöknek és elfogadta a kormányprogramot. Mádl Ferenc köztársasági elnök kinevezte a kabinet tagjait.

A Fidesz-MPP-frakción belül Orbán Viktor védnöksége alatt kereszténydemokrata tagozat alakult.

Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőt vesztegetés miatt a Fővárosi Bíróság nem jogerősen hatévi börtönbüntetésre ítélte.

Május 28.
A Fidelitas népi kezdeményezést indít a 2002-es választások szavazólapjainak megőrzése és levéltárba helyezése végett.

Május 30.
A Legfőbb Ügyészség vizsgálatának eredménye szerint törvénysértőek voltak a Happy End Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal között kötött eseti szerződések.

A Szent István-bazilikában Orbán Viktorért és családjáért imádkoztak a hívek.

Május 31.
A Medgyessy-kormány megtartja első hivatalos ülését, melyen dönt a közalkalmazotti bérek emeléséről, a minimálbér adómentessé tételéről, a júliusi egyszeri nyugdíj-kiegészítésről, a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjének menesztéséről (a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt felkérték az MFB és az Országimázs Központ közötti szerződések vizsgálatára), a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak adott kormánygarancia, valamint a Terror Házával kapcsolatos debreceni közalapítványra vonatkozó bejegyzési kérelem visszavonásáról.

Június 3.
A kormány felmentette tisztségéből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Oberfrank Ferencet (helyette Matejka Zsuzsannát javasolta), Székely Zoltán dunai kormánybiztost, valamint a tisztség megszűnése miatt Béres Ivánt, a felsőoktatási beruházásokért felelős kormánybiztost.

A Fidesz-MPP frakciója a „politikai tisztogatás” miatt jogvédő csoportot hozott létre frakciójában.

Az Országos Választási Bizottság formai hiányosságokra hivatkozva nem hitelesítette a Fidelitasnak a szavazólapok megőrzésére és újraszámlálására vonatkozó aláírásgyűjtő íveit.

Tizennégy közéleti személyiség felkérésére Schmitt Pál vállalta a főpolgármester-jelöltséget.

Június 4.
A Millenáris Kht. élére Mizsei Zsuzsannát (aki korábban a KDNP színeiben politizált) nevezte ki a MEH.

Június 5.
László Csaba pénzügyminiszter felmentette tisztségéből Kalmár Istvánt, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatóját.

Magyar Bálint oktatási miniszter menesztette Aáry-Tamás Lajos oktatási jogbiztost.

Orbán Viktor Hende Csabát kéri fel a polgári körök körüli szervezési teendők ellátására.

Június 6.
Felmentik a polgári titkosszolgálatok vezetőit.

A június 3-i elutasító határozat miatt a Fidelitas új aláírásgyűjtő ívet nyújt be az OVB-hez.

Június 11.
Az Országgyűlés többsége leszavazta Polt Péter legfőbb ügyész válaszait.

Az MSZP főpolgármester-jelöltje Gy. Németh Erzsébet. A MIÉP színeiben Csurka István indul.

Az Erzsébet téren a park bezárása ellen tiltakoztak, s a lezárt területre labdákat dobált a tüntető tömeg.

Kovács László külügyminiszter június 30-i hatállyal visszahívta Schmitt Pál svájci magyar nagykövetet főpolgármesteri jelölésére hivatkozva.

Június 15.
A Fidesz-MPP rendkívüli kongresszusán módosította alapszabályát.

Az FKGP gyáli elnökválasztó nagygyűlése botrányba fulladt. Torgyán József ismételt megválasztása után a küldöttek egy része kivonult a teremből.

Június 16.
A polgári körök első találkozójukat tartották a Margit-szigeten.

Június 17.
Mádl Ferenc köztársasági elnök Lomnici Zoltánt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztére. A kinevezést a négy parlamenti párt is támogatta.

Június 18.
A Magyar Nemzet vezércikkében ügynöknek nevezte Medgyessy Pétert, címlapján erre vonatkozó iratot közölt.

Az SZDSZ 17 képviselőjének szavazata szerint megszűnt bizalmuk a kormányfő iránt, az MSZP-frakció támogatásáról biztosította Medgyessy Pétert.

Június 19.
Medgyessy Péter napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a kémelhárítás tisztjeként dolgozott.

Az SZDSZ-frakció, a korábbiakkal ellentétben, bizalmáról biztosította a miniszterelnököt.

Pokorni Zoltán nem tartja kizártnak, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, amennyiben a kormányfő nem mond le.

Június 20.
A Fidesz-MPP országos elnöksége távozásra szólította fel Medgyessy Pétert.

Az MDF frakciója a kormányfő múltját vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi.

A Magyar Fejlesztési Bank feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az átadás-átvétel során történt bank-, magán-, állam- és szolgálati titok megsértésének gyanúja miatt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Székely Zoltán továbbra is előzetes letartóztatásban marad.

Június 21.
A Miniszterelnöki Hivatal feljelentést tett Bártfai Béla volt közigazgatási államtitkár és Berkecz Jánosné, a Millenáris Kht. volt igazgatója ellen közpénzekkel való visszaélés gyanúja miatt.

Június 23.
Budapesti tüntetésén lemondásra szólította fel három jobboldali ifjúsági szervezet Medgyessy Péter miniszterelnököt.

Június 24.
A kormánypárti és az ellenzéki frakciók is indítványozták az ügynöktörvény módosítását.

Baranyay László elnök-vezérigazgatót rendkívüli felmondással menesztették a Magyar Fejlesztési Bank éléről.

Június 25.
Az Országgyűlés Lomnici Zoltánt választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

Június 26.
Szocialista képviselők vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek Orbán Viktor exkormányfővel szemben a vagyongyarapodás mértéke miatt.

Június 27.
Görgey Gábor kulturális miniszter Szinetár Miklóst nevezte ki az Operaház főigazgatójának, miután előző nap menesztette Locsmándi Miklóst.

Csintalan Sándor távozott a Defend Kft. éléről.

Június 28.
Mádl Ferenc fogadta a héten a parlamenti pártok vezetőit, majd találkozott Medgyessy Péterrel, tájékozódott a Magyar Nemzet cikke körüli helyzetről. Mádl Ferenc elmondta, hogy az ügyben nincsen teendője.

Július 1.
Az Országgyűlés házbizottsága elfogadta a miniszterelnök kémelhárítói múltját és a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági kapcsolatait vizsgáló bizottságokra vonatkozó indítványok napirendre tűzését.

Július 3.
Pokorni Zoltán apja ügynökmúltja miatt lemondott elnöki és frakcióvezetői tisztjéről.

Július 4.
Tüntetők zárták le az Erzsébet hidat a szavazatok újraszámlálását követelve, majd átvonultak a Kossuth térre, és késő estig a város különböző pontjain folytatták demonstrációjukat.

A Fidesz-MPP elnöksége törvénytelennek nyilvánította a demonstrációt, mivel a párt elfogadta a választások eredményét. Medgyessy Péter szerint fel kell lépni azokkal szemben, akik törvénytelen eszközök útján adnak hangot véleményüknek. Csurka István elmondta, hogy a MIÉP-nek nincsen köze a tüntetéshez.

Július 5.
Mádl Ferenc törvénytelennek nyilvánította az előző napi tüntetést.

Július 6.
Nagy tömeg emlékezett meg Kádár Jánosról halálának 13. évfordulóján.

Július 8.
A kormányfő Horn Gyulát nevezte ki uniós ügyekben illetékes különmegbízottjává.

Július 9.
Az MDF etikai bizottsága szerint Hende Csaba nem követett el etikai vétséget, amikor elfogadta Orbán Viktor felkérését polgári körök szervezésére.

Az Országgyűlés módosította a médiatörvényt, és döntött a miniszterelnök, illetve a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltjával foglalkozó biztosságok felállításáról.

Július 11.
A Kossuth téren és a március 15-e téren tartott demonstrációkon a szavazatok újraszámlálását követelték.

Július 12.
Mádl Ferenc köztársasági elnök október 20-ára írta ki az önkormányzati választásokat.

Július 17.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette, hogy az idő rövidsége miatt mégsem írnak ki közbeszerzési eljárást a sztrádaépítésre.

Július 18.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette, hogy mégis közbeszerzési eljárást írnak ki a sztrádaépítésre.

A MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom kormányellenes demonstrációt tartott a Batthyány-örökmécsesnél.

Július 19.
Áder János élesen bírálta a kormány autópálya-építési politikáját.

Az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Hajrá Magyarország Mozgalom a külföldiek és társaságok földvásárlásait megakadályozni kívánó aláírásgyűjtő íveit.

Július 25.
A miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló parlamenti bizottság Gál Zoltánt, Katona Bélát, Gálszécsy Andrást és Füzessy Tibort hallgatta meg ülésén. Elmondásuk szerint nem volt tudomásuk Medgyessy Péter kémelhárító múltjáról.

A bíróság július 24-én hozott nem jogerős, felfüggesztett börtönbüntetésről szóló döntés miatt az ORTT szocialista tagja lemondásra szólította fel Körmendy-Ékes Juditot.

Július 26.
A miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló parlamenti bizottság előtt megjelent Kónya Imre egykori belügyminiszter és Kiss Elemér egykori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter elmondták, hogy hivatali idejük alatt nem jutott tudomásukra Medgyessy Péter kémelhárító tevékenysége.

A kormány döntésének értelmében a budavári Sándor-palotába a köztársasági elnöki rezidencia fog költözni.

Július 29.
A miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta Lamperth Mónika belügyminisztert, Boross Péter volt miniszterelnököt és a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőit.

Július 30.
A miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta Pintér Sándor volt belügyminisztert.

Július 31.
A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Történeti Hivatal átküldte jelentéseit a rendszerváltás utáni kormánytagok nemzetbiztonsági múltját vizsgáló bizottságnak. A kiszivárgott információk szerint 12 egykori kormánytag érintett.

Augusztus 1.
Medgyessy Pétert nyílt ülésen hallgatta meg a kémelhárító múltját vizsgáló parlamenti bizottság.

Tóth Károly, az egykori kormánytagok nemzetbiztonsági múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja kezdeményezte, hogy vizsgálódás nélkül hozzák nyilvánosságra a titkosszolgálatokkal együttműködők adatait.

Augusztus 5.
Az egykori kormánytagok nemzetbiztonsági múltját vizsgáló bizottság ülését elhagyták az ellenzéki képviselők, mivel a testület nem fogadta el a napirendet. Az ellenzéki képviselők a számadatok nyilvánosságra hozatala miatt államtitoksértés és jogosulatlan adatkezelés gyanújával rendőrségi és országgyűlési eljárást kezdeményeznek.

Augusztus 7.
Balogh László, a miniszterelnök kémelhárító munkáját vizsgáló bizottság elnöke nyilvánosságra hozta a Medgyessy Péterrel kapcsolatos dokumentumok egy részét.

Augusztus 9.
Kis János és Hack Péter kilépett az SZDSZ-ből.

A rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság ellenzéki képviselői az adatvédelmi biztos megállapítására hivatkozva (ti. a testület működése sérti az alkotmányt) felfüggesztették testületbeli tevékenységüket.

Augusztus 12.
A miniszterelnök elhárító tevékenységét vizsgáló bizottság meghallgatta Hetényi Károlyt, aki 1980 és 1986 között töltötte be a pénzügyminiszteri posztot.

A kormány miniszterei felhatalmazást adtak a kormánytagok múltját vizsgáló bizottság elnökének, hogy a velük kapcsolatos adatokat és a vizsgálatok során felmerülő adatokat hozza nyilvánosságra.

Augusztus 13.
A Medgyessy Péter titkosszolgálati tevékenységét vizsgáló bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai kölcsönösen elutasítják egymás jelentéstervezeteit.

A kormánytagok nemzetbiztonsági múltját vizsgáló testület tíz érintett személyt talált. A bizottság kormánypárti politikusai mindenképpen nyilvánosságra akarják hozni az adatokat. Az ellenzéki tagok nem vesznek részt a bizottság munkájában alkotmánysértőnek nyilvánítva azt.

Augusztus 14.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa vizsgálatot indít, mert olyan településeken is kisebbségi önkormányzati választásokat kívánnak, ahol a népszámlálás során nem regisztráltak kisebbséghez tartozó lakosokat.

Augusztus 15.
Lejárt a kormányfő kémelhárító munkáját vizsgáló bizottság mandátuma. Jelentés nem készült, mivel a kormánypárti és az ellenzéki képviselők nem fogadták el egymás tervezeteit.

Augusztus 16.
Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmánysértőnek tartja a kormánytagok múltját vizsgáló bizottság tevékenységét, ezért sem beleegyező, sem elutasító javaslatot nem tesz arról, hogy a bizottság hogyan kezelje a rá bízott adatokat. A bizottság meghallgatta Járai Zsigmondot és Boros Imrét, akik elismerték múltbeli titkosszolgálati tevékenységüket.

Augusztus 17.
A Népszabadság címlapján közli Boros Imre kinevezési parancsát.

Augusztus 19.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Boros Imre áldokumentumnak nevezte a Népszabadság címoldalán megjelent kinevezési parancsot.

Augusztus 20.
Az árvíz miatt több helyen elmaradt az augusztus 20-i tűzijáték, többek között Budapesten is, ahol a légi és vízi parádét sem tartották meg.

Augusztus 21.
Kiss Elemér kancelláriaminiszter levelében arról tájékoztatta a kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság elnökét, hogy az érintett személyek esetében megszünteti a szigorúan titkos minősítést. Így nyolc egykori kormánytag adatai válnak nyilvánossá. További két személy adatainak nyilvánosságra hozatalához a honvédelmi miniszter engedélye szükséges.

A Fidesz-MPP országos választmánya jóváhagyta az önkormányzati választások területi listáit. A Fidesz-MPP tizenegy megyében és a fővárosban indít az MDF-fel közös listát.

A Medgyessy Péter által felkért közéleti személyiségek átadták a kormányfőnek az átvilágítási törvény módosítására vonatkozó javaslatukat.

Augusztus 24.
A Magyar Hírlapban tizenegy olyan személy neve jelent meg, akiket a kormánytagok nemzetbiztonsági múltjával foglalkozó bizottság érintettnek talált.

Augusztus 26.
Boros Imre elismerte, hogy zsarolásnak engedve működött együtt a titkosszolgálatokkal.

Augusztus 27.
A kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság nem hozta nyilvánosságra az érintettek listáját. A testület ülésén meghallgatta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost, aki korábbi álláspontját hangsúlyozta, miszerint csak törvényi előírással vagy az egyes személyek beleegyező nyilatkozata mellett lenne lehetséges az adatok közzététele.

Augusztus 30.
Jobboldali körök a sajtószabadság védelme érdekében tartottak demonstrációt az MTV Rt. Szabadság téri székháza előtt. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy új médiatörvényre van szükség. Pető Iván a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján megalapozatlannak nevezte a tüntetést.

Mécs Imre, a kormánytagok nemzetbiztonsági múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnöke nyilvánosságra hozta a tíz érintett személy nevét.

Augusztus 31.
Medgyessy Péter a Szabadság téri jobboldali demonstrációra reagálva kijelentette, hogy „akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának egyet”.

Szeptember 1.
Hatályba léptek az új munkajogi szabályok (melyek főként a hétvégén is dolgozó alkalmazottak helyzetén javítanak), a személyijövedelemadó-törvény módosítása (a minimálbér adómentessé vált), a közalkalmazotti béremelés és a családi pótlék emelése.

Szeptember 2.
Lezárult a kormány első 100 napja. A 100 napos program sikerei az ellenzék szerint az előző kormány jó gazdaságpolitikájának köszönhetőek.

Jászladányban megkezdték a tanévet abban az iskolában, amely az oktatási miniszter döntése alapján nem adhat ki a továbbiakban bizonyítványt. A szülők tüntettek a minisztérium döntése ellen.

Szeptember 3.
Az MDF országos elnöksége távozásra kérte fel Boros Imrét a sajtónyilatkozatai és a frakció előtti nyilatkozata közötti ellentétek miatt.

Szeptember 4.
Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tárca feljelentést tesz az előző vezetéssel szemben hűtlen kezelés gyanúja miatt. A vádat a minisztériumban folytatott vizsgálatokkal támasztotta alá.

Szeptember 5.
A Történeti Hivatal megerősítette, hogy 1995-ben tényleg elvitték az egyik jelenlegi szabad demokrata kormánytag aktáját az irattárból.

Szeptember 6.
Szalay Gábor államtitkár bejelentette, hogy az ő kartonja tűnt el 1995-ben a Történeti Hivatal irattárából.

Szeptember 11.
Orbán Viktor egy bicskei fórumon bejelentette, hogy az ellenzék csak bizonyos feltételek megléte mellett fogja megszavazni az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.

A Pest Megyei Bíróság megsemmisítette Pest Megye Közgyűlésének augusztus 30-án hozott határozatát. A közgyűlés döntésének értelmében ugyanis népszavazást írnának ki Pest megye és Budapest szétválásáról, mivel véleményük szerint Budapest fejlettsége elvonja a figyelmet a fejletlenebb térségekről.

Szeptember 12.
A kormány a második száz nap programjáról tárgyalt.

A GYISM-ben folytatott vizsgálatok alapján gazdálkodási mulasztások miatt tesz feljelentést a minisztérium annak előző vezetésével szemben.

Az FVM előző vezetése alatt végbement agrárügyekben újabb letartóztatások történtek.

Szeptember 16.
A kormányzó pártok továbbra is élesen támadják Orbán Viktort azon kijelentése miatt, miszerint a Fidesz-MPP csak bizonyos feltételek mellett szavazza meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.

Az MTA elnöke és az oktatási miniszter aláírták a Mindentudás Egyeteme elnevezésű program alapító okiratát.

Szeptember 17.
Az Országgyűlés Nagy Imre Érdemrendet alapított, amit minden évben október 23-án fognak átadni.

Szeptember 18.
Nem jelent meg az agrárügyekkel kapcsolatos tanúkénti kihallgatásán Torgyán József az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán.

Szeptember 23.
A kormány elfogadta a Nemzeti fejlesztési terv stratégiájának első változatát.

Jogvédő szervezetek a családon belüli erőszak elleni törvény szükségességére hívják fel a figyelmet aláírásgyűjtő akciójukkal.

Szeptember 24.
A Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

Megszüntették Tasnádi Péter házi őrizetét, megint előzetes letartóztatásba helyezték, mivel nem tartotta be a házi őrizetre vonatkozó szabályokat.

Szeptember 25.
Jelentés nélkül zárta le vizsgálatait a kormányzati szereplők állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság.

Szeptember 28.
Egy, a szociáldemokrácia jövőjével foglalkozó konferencián Kovács László kijelentette, hogy elérkezettnek látja az időt arra, hogy az MSZP nevét Magyar Szociáldemokrata Pártra módosítsák.

Szeptember 30.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén a meghallgatások során sem sikerült fényt deríteni arra, hogy hova tűntek 1995-ben a belügyi irattárból a szabad demokrata államtitkár aktái.

Október 1.
A Legfelsőbb Bíróság nem tárgyalásos eljárása során arról döntött, hogy jogszerűen hívták össze a május 4-i országos kisgazdanagygyűlést, mely Réti Miklóst választotta meg az elnöki posztra.

Október 4.
A Fidesz elkészítette törvény-javaslatát, mely jobb- és baloldali értékek szerint osztaná meg a köz-Televíziót.

Október 7.
A másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírság megfizetésére ítélte Várhegyi Attila fideszes képviselőt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

Keller László sajtótájékoztatón elmondta, hogy közpénzek felhasználásáról több rendőrségi eljárás folyik.

Október 8.
Várhegyi Attila fideszes képviselő lemondott mandátumáról.

A Fidesz-MPP bejelentette, hogy frakciója nem vesz részt az Országgyűlés október 23-i ünnepi ülésén, mivel nem hagyták jóvá az ’56-os szervezetek képviselőjének felszólalását.

Október 9.
Az Európai Bizottság közzétette a Magyarországról szóló országjelentést.

Október 10.
Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat.

Október 14.
A Fidesz-MPP és az MDF frakciója nem vett részt az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról

tartott frakcióvezetői találkozón.

Október 15.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal lezárta az Országimázs Központtal kapcsolatos vizsgálatait, melynek során több szabálytalanságot vélt felfedezni.

Október 20.
3167 településen tartottak önkormányzati választásokat.

Október 21.
Az Országos Választási Bizottság elnöke közleménye szerint az önkormányzati választások jogszerűen, komolyabb incidensek nélkül zajlottak.

Október 22.
Az IBM bejelentette, hogy kereslethiány miatt bezárja székesfehérvári gyárát.

A Legfelsőbb Bíróság semmisnek nyilvánította az ÁPV Rt. és Tocsik Márta között létrejött szerződéseket.

Október 23.
Az Országgyűlés ünnepi ülésén az MSZP, az SZDSZ és az MDF frakciójának hét tagja vett részt.

Október 25.
A Fővárosi Bíróság megszüntette Szabadi Béla házi őrizetét, mivel nem adta jelét annak, hogy szökni próbálna a hatóságok elől.

Október 26.
Az MDF országos választmánya egyhangúlag elfogadta azt az állásfoglalást, amely a pártot önálló politikai erőként határozza meg.

Október 28.
A Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatói posztjára kiírt pályázatra beérkező pályázatokat elbíráló kuratórium döntése alapján a kulturális miniszter Jordán Tamást nevezte ki vezérigazgatóvá.

November 2.
A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete alapján a KDNP megtartotta ismételt országos választmányát, ahol elnökének Varga Lászlót választotta.

November 3.
A Fidesz-MPP véleménye szerint az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést a köztársasági elnöknek mint pártok felett álló személynek kellene aláírnia a miniszterelnök helyett.

A Foreign Affairs és a Washington Post számában Juhász Ferenc honvédelmi miniszter élesen bírálta az Orbán-kormány honvédelmi politikáját a hiányos szerkezeti átalakítás miatt.

November 5.
Felfüggesztik Mester László szocialista képviselő mentelmi jogát, amit a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kért.

November 6.
Az APEH elnöke közölte, hogy a vizsgálatok során nem bizonyosodott be, hogy az ún. „hosszú bájtok éjszakája” megtörtént volna 1998 novemberében Simicska Lajos kinevezése után.

November 11.
A bíróság jogerős döntése értelmében a földhivatalnál bejegyezhető a Szeremley Huba és a kisgazdapárt között létrejött Belgrád rakparti székházra vonatkozó adásvételi szerződés.

December 2.
Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében a Hajrá Magyarország! Mozgalom és a MIÉP megkezdheti a termőfölddel kapcsolatos népszavazás ügyében aláírásgyűjtő akcióját.

Az egri érsek és a miniszterelnök az egyházi támogatások odaítélésének módjáról tartott megbeszélést, miután a katolikus egyház a korábbi egyházfinanszírozási formához ragaszkodik.

A Hír Tv megkezdte kísérleti adását.

December 4.
Az MTV elnöki posztjára újból kiírt pályázat ismét sikertelenül zárult.

December 6.
A KEHI feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az Országimázs Központnál végzett vizsgálat lezárta után.

Első fokon közösség elleni izgatás vádjával elítélték ifj. Hegedűs Lórántot.

December 7.
A Fidesz-MPP rendkívüli kongresszust tartott az EU-csatlakozásról, ahol elfogadták az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programot, amivel a párt elkötelezte magát az uniós csatlakozás mellett.

II. János Pál pápa Erdő Pétert nevezte ki érsekké a visszavonuló Paskai László utódjául.

December 9.
Az egyházi támogatások elosztásáról tartottak megbeszélést egyházi vezetők a köztársasági elnökkel és a kormányfővel.

A miniszterelnök teljes körű vizsgálat lefolytatására kérte fel a közpénzügyi államtitkárt a Hattyúházban bérelt MEH-irodák ügyében.

December 10.
Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat.

December 12.
Jogerőre emelkedett Székely Zoltán első fokon kihirdetett ítélete.

A Legfelsőbb Bíróság lényegében jóváhagyta Tasnádi Péter ügyében az elsőfokú ítéletet.

December 13.
Nagy Sándor, a MEH területfejlesztésért felelős politikai államtitkára beadta lemondását a Hattyúház irodabérleti ügye miatt. A miniszterelnök nem fogadta el a lemondást.

Pető Iván szabad demokrata országgyűlési képviselő költségvetési módosító indítványt nyújtott be a Terror Háza Múzeum támogatásának csökkentéséről.

December 15.
Szita Károly fideszes képviselő lemondott mandátumáról egyéb tevékenységére hivatkozva.

December 17.
Az Országgyűlés elfogadta az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.

A parlament – az ellenzék nélkül, amely nem jelent meg a voksoláson – megszavazta a Terror Háza Múzeum költségvetésének csökkentését.

December 20.
A Terror Háza Múzeum igazgatója sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a csökkentett költségvetési támogatás miatt a múzeum 2003-ban bezárhatja kapuit.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese a tömegdemonstrációkkal kapcsolatos vizsgálata végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a gyülekezési törvény átgondolása szükségszerű lenne.

December 21.
A miniszterelnök bejelentette, hogy szükségesnek tartja a Terror Háza Múzeumnak nyújtandó kormányzati segítséget.

December 23.
Az Országgyűlés évi utolsó ülésén elfogadta a 2003. évi költségvetést, az ún. ügynöktörvényt azonban elutasította.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány 2003. évi első ülésén fog dönteni a Terror Háza Múzeumnak nyújtandó kormányzati támogatásról.




2003-as évünk

Az áram ára februártól 8,7, a gázár május 15-től átlag 12%-kal emelkedett. Nyomoztak a csillebérci Vadászház ügyében. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson a választásra jogosultak 45,62%-a jelent meg, a szavazók 83,76%-a támogatta a csatlakozást. Az ügyészség károkozás hiánya miatt megszüntette a büntetőeljárást a Happy End Kft., a MERT 2000 Rt. Vezetője, és az Országimázs Központ osztályvezetője ellen.

Január 2.
A Fidesz-MPP kérdezi: Medgyessy Péter miniszterelnök mikor, mi célból utazott Kubába, mikor tér haza, üdülését milyen forrásból finanszírozta. Másnap a kormányszóvivő bejelenti, hogy ezentúl nyilvánosságra hozzák, hol és mikor tölti szabadságát a miniszterelnök.

Január 8.
A Kehi vizsgálata megállapította, hogy a Magyar Posta Rt. vezetősége a társaság számára előnytelen szerződéseket kötött, ami több milliárd forintos veszteséget okozott.

Január 10.
A kormány energiaárak, autópályadíjak emeléséről, a Terror Háza támogatása kiegészítéséről döntött. Az áram lakossági ára februártól 8,7, a gázár május 15-től átlag 12%-kal emelkedik.

Január 11.
A Fidesz-MPP bírálja a kormányt, mert csökkentette a Terror Háza támogatását, a kiegészítő támogatást feltételekhez kötötte, ellehetetlenítve a múzeum működését.

Január 15.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Keller László államtitkár sajtópert nyert a Heti Válasszal szemben.

Január 16.
Az MNB újra, ezúttal 6,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A bejelentés után a forint árfolyama meredeken zuhant.

Január 20.
Bárándy Péter igazságügyi miniszter közölte: magántőkéből 700+700 férőhelynyi két új börtön épül.

Január 25.
A polgári körök honlapján EU-ellenes szövegek olvashatók. Az MSZP felszólította a Fidesz-MPP-t: tegye egyértelművé álláspontját az EU-csatlakozásról.

Január 26.
A bíróság elrendeli Simon László, Torgyán József volt földművelésügyi miniszter egykori tanácsadójának házi őrizetbe vételét. Hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Január 28.
Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (a továbbiakban EDDSZ) kéri a kórháztörvény tervezet visszavonását, mert a privatizáció után nem biztosított, hogy minden beteg azonos feltételek mellett jusson egészségügyi ellátásához.

Január 29.
Nyolc európai kormányfő, köztük Medgyessy Péter közös állásfoglalásban biztosította G. W. Bush amerikai elnököt Irak-politikája támogatásáról.

Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója három év türelmi időt kért a Ház pengefalának.

A nemzeti és állami jelképeket áttekintő szakértői bizottság létesül Glatz Ferenc vezetésével.

A Fővárosi Főügyészség helyt adott Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő panaszának, és pótnyomozást rendelt el a csillebérci vadászház ügyében.

Február 3.
A főbb tisztségek betöltőit ellenőrző bizottság Medgyessy Pétert lemondásra szólította fel, mert 87-90 közötti miniszterelnök-helyettesi döntéseihez adatokat kapott a III/III-as osztálytól.

Február 6.
Orbán Viktor évértékelő beszéde a Vigadóban.

Február 8.
Az EDDSZ a csepeli kórház átszervezése ellen tüntetett Budapesten.

A BRFK nyugtázta a Vér és Becsület Kossuth téren rendezendő tüntetése bejelentését.

Február 9.
A rendőrség nem engedélyezi a Civilek a Békéért mozgalom háborúellenes tüntetését a közlekedés rendjében okozható aránytalan sérelmek miatt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bízik abban, hogy sikerül jogszerű megoldást találni.

Február 10.
A négy parlamenti párt, a kormány és az Országgyűlés elnöke az uniós csatlakozás mellett kötelezte el magát közös nyilatkozatában.

Országos háborúellenes akcióhét kezdődött civil szervezetek szervezésében Budapesten.

A miniszterelnök eszmecserére hívta a Civilek a Békéért mozgalom képviselőit.

A Katolikus Püspöki Konferencia és a Református Egyházi Zsinat Irodája szerint a kórház-törvénytervezet nem teszi lehetővé, hogy az egyházi szervezetek egészségügyi intézményeket alapítsanak, működtessenek.

Február 13.
A miniszterelnök fogadta a háborúellenes tüntetések szervezőit.

Szájer József és a katolikus püspöki kar képviselői arról tárgyaltak, hogyan lehetne a keresztény értékeket nevesíteni és beemelni az Európai Unió Alkotmányos Szerződésébe.

Törvénymódosítás készül: az általános iskola első három osztályában nem lehet buktatni, jegyek helyett szöveges értékelést kell használni.

Február 14.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelentette: 2005 augusztusában már nem lesznek sorkatonák.

Február 15.
Az MDF XVIII. országos gyűlése ismét Dávid Ibolyát választotta a párt elnökévé, aki kijelentette, hogy a párt kész együttműködni a Fidesz-MPP-vel, de az európai parlamenti választásokon önállóan kíván indulni.

A Mazsihisz és a Vér és Becsület azonos időben, rendbontás nélkül tartott megemlékezést a Kossuth téren.

Február 18.
Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón közli, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter korábbi munkahelye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda kapta a Malév Rt. átvilágításának megbízását.

Kormányhatározat az MFB-ről: a bank csak fejlesztési célú tőkebefektetéseket eszközölhet, nem finanszírozhat veszteséges állami beruházásokat.

Február 19.
László Csaba pénzügyminiszter belső vizsgálatot rendelt el tárcájánál, miután kiderült, hogy elődje kabinetfőnöke – mások mellett - az ő személyi adatait is kikérte. Varga Mihály szerint a pénzügyminiszter csak az APEH adatmentési ügyéről kívánja elterelni a figyelmet, és az adatokat csak azért kérte ki, hogy meggyőződjön László Csaba végkielégítésének jogosságáról.

Február 20.
A miniszterelnök jogszerűnek tartja, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter korábbi munkahelye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda állami megbízásokat kap, de erkölcsi alapon megkérdőjelezi annak elfogadhatóságát.

Lemond László András, a Nemzeti Autópálya Rt. elnöke, a Kiss és Forgács Ügyvédi Iroda korábbi munkatársa, mivel az iroda szerződéses viszonyban áll a Nemzeti Autópálya Rt.-vel is.

Február 21.
Lemond Kiss Elemér kancelláriaminiszter, mivel korábbi munkahelye állami megrendelést kapott.

Február 23.
A Fidesz-MPP és a Fidelitas rendezvényén a kommunizmus áldozataira emlékeztek a Terror Háza Múzeum előtt. A rendezvényt Orbán Viktor volt miniszterelnök beszéde nyitotta meg.

Ismét Csurka Istvánt választotta meg elnökének a MIÉP.

Február 24.
A parlament jóváhagyta, hogy a törökországi célú NATO-szállítmányok áthaladjanak Magyarország területén.

A kormány a 2003-as évet Neumann-évnek, az információs társadalom évének nyilvánítja.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium nem vette át a Budapest Sportarénát, mivel a kivitelező nem pótolta a korábban felvetett biztonsági és szakmai hiányosságokat.

Február 26.
George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke telefonon köszönetet mondott Medgyessy Péternek és Magyarországnak a tömegpusztító fegyverek felszámolása érdekében tett lépéseiért.

A Fidesz.MPP elnöksége jóváhagyta a párt átalakításáról szóló nyilatkozatot.

A főváros önkormányzatának döntése alapján le kell bontani a Terror Háza Múzeum pengefalát. Hende Csaba kijelentette, hogy a polgári körök nem hagyják szó nélkül a közgyűlés határozatát.

Március 1.
Ismét Kuncze Gábort választották az SZDSZ elnökévé.

Az országos cigány önkormányzati választást a Demokratikus Roma Koalíció nyerte.

A parlament honvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tartott, ahol Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy Washington sajnálkozását fejezte ki előző nap, amiért Budapest erős hangú jegyzékben bírálta a NATO azon lépését, hogy a magyarországi áthaladást engedélyező parlamenti jóváhagyást az iraki háborúra való felkészülésre használta ki, és támadófegyvereket szállított át az országon.

Március 3.
Az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni a köztelevízió kuratóriumi elnökségének tagjairól, így azokról csak a kormánypártok és az MDF döntött az Országgyűlésben.

Répássy Róbert fideszes képviselő megtekintette a Miniszterelnöki Hivatalban Ron Werber tanulmányát, amelyben a MeH működését hasonlította össze különböző külföldi modellekkel. Répássy szerint aránytalanul magas jutalmazást kapott.

A kormány közös nyilatkozatot írt alá a szociális partnerekkel az uniós csatlakozás támogatásáról.

Március 4.
A Somogy Megyei Bíróság három anyának ítélte meg visszamenőlegesen az 1996. áprilisi jogszabályváltozásokra hivatkozva ki nem fizetett jövedelempótló támogatást.

A bíróság első fokon kötelezte a Fidesz-MPP-t, hogy fizesse ki a Magyar Posta Rt.-nek a választási levelek postai díját.

Március 5.
Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter szerint kockázatos lenne a 2012-es olimpia megrendezése - Magyarország nem rendelkezik megfelelő sportlétesítményekkel.

Az Államháztartási Hivatal a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az elmaradt jövedelempótló támogatásokkal kapcsolatos első fokú határozat miatt.

Március 6.
Az MDF a Fidesz-frakció helyett állíthat két kurátorjelöltet. A Fidesz szerint így nem lesz törvényes a köztelevízió kuratóriuma.

A Magyar Hírlap cikke szerint a gyógyszergyártók lehallgatták az OEP telefonjait. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár cáfolta, hogy az OEP nemzetbiztonsági ellenőrzését elrendelte volna a Nemzetbiztonsági Hivatal.

Március 9.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács szerint az őssejt levétele emberen végzett kísérletnek minősül.

Március 10.
A kormánypártok és az MDF jelöltjeiből megalakult az MTV kuratóriuma. Az Országgyűlés Hajdu Istvánt választotta az ORTT elnökének.

Március 11.
A Demokrácia Központ felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy forduljon hozzá mindenki, akinek nem kézbesítette a Magyar Posta Rt. a Fidesz-MPP 2002-es kampánylevelét.

A GYISM átveszi a kivitelezőtől a Budapest Sportarénát.

Március 12.
Botrányba fulladt az Országos Cigány Önkormányzat alakuló ülése, ahol Horváth Aladárt választották az OCÖ elnökévé.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint alkotmányellenes és jogsértő volt, mikor László Csaba pénzügyminiszter utasítására az APEH-nél végrehajtották az adatok másolását.

Március 13.
Göncz Árpád volt és Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnökök találkozójukon egyetértettek az uniós csatlakozás fontosságában.

Március 14.
Megnyílik a Batthyány és Kossuth teret összekötő Európa híd.

Március 15.
A hallgatóság befütyülései zavarták meg Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédét.

Március 17.
A Fővárosi Bíróság megtámadta az OCÖ alakuló ülésének határozatait.

Március 18.
A kormány nemzetbiztonsági kabinetje a stratégiai fontosságú objektumok megerősítése mellett dönt. Magyarország felkerült az iraki hadműveleteket támogató országok washingtoni listájára.

Március 19.
A kormány elfogadta a gázár szabályozásának új rendszerét: ősztől a lakossági fogyasztók kedvezményes áron vásárolhatják meg a földgázt, a kedvezmény a fogyasztás mértékétől függ.

Ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy Magyarország szerepel az Egyesült Államok Irak-politikáját támogató országok listáján.

Március 20.
A miniszterelnök tájékoztatta a köztársasági elnököt az iraki háború kapcsán tett magyar lépésekről.

A Fidesz-MPP politikusai kijelentik, hogy Magyarország jogi értelemben hadviselő fél Irakban, Orbán Viktor háborúpártinak nevezi a kormányt. Kovács László külügyminiszter visszautasította az állításokat.

Március 21.
A pénzügyminiszter a Malév Rt. vezetésének menesztését kezdeményezte, miután az ÁPV Rt. vizsgálata szabálytalanságokat mutatott ki a vállalatnál.

Március 22.
Budapesten háborúellenes demonstrációkat tartanak, ám azokon a vártnál kevesebben jelennek meg.

Március 25.
Medgyessy Péter levélben kéri fel Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor korábbi kormányfőket, hogy vegyenek részt az Európai Unió athéni csúcstalálkozóján, ahol aláírják a csatlakozási szerződéseket.

Demján Sándor megalapítja a Prima Primissima Díjat.

Március 26.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos felszólította László Csaba pénzügyminisztert, hogy semmisítsék meg a mentett APEH-adatokat.

Március 27.
A Fidesz-MPP személyiségi jogi pert nyert Kovács Lászlóval szemben. A per tárgya a párt jó hírnevének megsértése volt.

Március 29.
Az MSZP kongresszusán újraválasztották Kovács László pártelnököt.

Március 31.
A kormány képviselői átadták Brüsszelnek a nemzeti fejlesztési tervet.

A Fővárosi Főügyészség utasította az ORFK-t, hogy még egyszer hallgassa ki Princz Gábort, a Postabank Rt. egykori elnök-vezérigazgatóját.

A parlament megszavazza az APEH-nál történt adatmentéssel, illetve a Postabank konszolidációjával kapcsolatos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Április 1.
A Kehi vizsgálatot indít az előző kormány informatikai beruházásainak ügyében.

Április 2.
Tiltakoznak a gyógyszerészek a Gazdasági Versenyhivatal tanulmánya ellen, miszerint nemcsak a gyógyszertárakban lehetne recept nélkül kapható gyógyszereket venni.

Az ORFK megszünteti a nyomozást a Defend Kft. ügyében.

Április 3.
Juszt László jogerősen pert nyert Orbán Viktorral szemben: a volt kormányfő megsértette személyiségi jogait.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint nyilvánosságra hozhatók az országgyűlési képviselők költségtérítésével kapcsolatos adatok.

A Magyar Fejlesztési Bank panasz tett az ORFK-nál a Defend-nyomozás megszüntetése miatt.

Április 4.
A területi államháztartási hivatalok nem kívánják kifizetni az anyáknak az elmaradt jövedelempótló támogatást.

Április 5.
Az ország egész területén kétnapos rendezvénysorozat kezdődött az uniós csatlakozási kampány keretében.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a budapesti Erzsébet téren csatlakozásellenes megmozdulást tart.

Április 7.
Az Országgyűlés elfogadja az ún. üvegzsebtörvényt.

Április 8.
A Fővárosi Bíróság felmenti Tocsik Mártát.

Az Országgyűlés viharos vitát folytat a kórháztörvény A tervezetéről.

A Fidesz-MPP konferenciát rendez a párt átalakításáról, amelyen kereszténydemokrata, kisgazda- és MDF-es politikusok is részt vesznek.

Április 9.
Az Európai Parlament megszavazza tíz ország – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia – Európai Unióhoz való csatlakozását.

Április 11.
A Paksi Atomerőműben alacsony fokozatú szivárgást észlelnek.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kezdeményezi Rácz Zsolt közigazgatási államtitkár felmentését, mivel az az ügyvédi irodais részt vett a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában, ahol Rácz korábban dolgozott.

egyeztetést. A kormánypártok képviselői nem jelennek meg azon az egyeztetésen, amelyet a Fidesz-MPP kezdeményezett a kórháztörvényről megbeszélésen.

Április 12.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson a választásra jogosultak 45,62%-a jelent meg. A szavazatok 83,76%-a támogatta a csatlakozást.

Április 15.
Módosítják a lakástámogatási rendszert. (Az Orbán-kormány olyan hitelt vezetett be, amely lakásszámtól függetlenül, akár 30 millió forintig igénybe vehető volt, kamatait az állam támogatta, s ez - évről évre növekvően - évi több százmilliárdos terhet ró a költségvetésre évtizedekig).

Április 16.
Medgyessy Péter és Kovács László Athénban aláírják az uniós csatlakozási szerződést.

Simicskó István fideszes képviselő lemond minden parlamenti tisztségéről, mivel nemmel szavazott az Országgyűlés április 15-i ülésén Magyarország uniós csatlakozásának kérdésében.

Orbán Viktor Pokorni Zoltánt és Schmitt Pált kéri fel a pártelnökség megbízása alapján az átalakuló Fidesz-MPSZ alelnöki tisztjére.

Enyhítik az iraki háború miatt bevezetett biztonsági intézkedéseket.

Április 17.
Bejelentik, hogy 2003-ban privatizálni kívánják a Postabankot, a Konzumbankot, az MFB-t, a Nemzeti Tankönyvkiadót és a Dunaferrt.

Április 18.
A kormányülésen döntenek arról, hogy magántőke bevonásával növelik a felsőoktatási kollégiumi helyek számát.

A Fidesz-MPP kifogásolta, hogy Görgey Gábor miniszteri kinevezése után jelentős állami kifizetéshez jutott - a kormányszóvivő ezt alaptalannak nyilvánította.

Április 22.
A Paksi Atomerőmű vezetése szerint az üzemzavar nem veszélyeztette a környezetet, a fűtőanyagot tisztító berendezések szállítójával megkezdték az esetleges kártérítéssel kapcsolatos tárgyalásokat.

Az MSZP szerint Schmitt Pálnak le kell mondania a MOB-elnökségről, ha megválasztják a Fidesz-MPSZ alelnökének.

Április 24.
A Fidesz-frakció hiányolja, hogy a magyar katonák Irakba küldése nem kapcsolódik ENSZ- vagy NATO-felhatalmazáshoz.

A 7-es út menti települések tiltakoznak az M7-es fizetőssé tétele ellen, a településeken ugyanis jelentősen megnőtt a gépjárműforgalom.

Április 25.
Az Egyesült Államok hivatalosan felkéri Magyarországot, hogy vegyen részt az iraki békefenntartásban.

Kuncze Gábor szerint a 2012-es olimpia megrendezése csak blöff volt, mivel a megvalósíthatósági tanulmány értelmében az ország nem tudja addig teljesíteni az elvárásokat.

Április 26.
Pokorni Zoltán fideszes képviselő gyanúsnak tartja a kormány által meghirdetett felsőoktatási kollégiumépítési programot az építkezés körülményei és a kész kollégiumok üzemeltetési feltételei miatt.

Április 27.
Schmitt Pál összeegyeztethetőnek tartja a MOB-elnöki és a Fidesz-MPSZ-alelnöki posztját.

Április 28.
Az Alkotmánybíróság elutasította az aktív eutanáziát, a szigorú körülmények közötti passzív eutanáziát nem találta alkotmányellenesnek.

Az ellenzéki pártok leszavazzák a parlamentben a magyar katonák Irakba küldésére vonatkozó javaslatot.

Április 30.
A kormány eláll a 2012-es olimpia megrendezéséenk szándékától, mert nem látja biztosítottnak az ehhez szükséges források előteremtését.

Május 4.
A Kendermag Egyesület a könnyű drogok fogyasztóinak büntetése ellen tiltakozik a Vörösmarty téren. A téren ellentüntetést tartott a Tiszta Levegőért Polgári Kör és a Lelkiismeret ’88 csoport. A demonstrálókat és az ellendemonstrálókat a késve érkező rendőrök választották szét.

Május 5.
Görgey Gábor kulturális minisztert Hiller István, Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi minisztert Persányi Miklós, Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminisztert Gyurcsány Ferenc váltja. Két új tárca nélküli miniszteri posztot hoznak létre, így Lévai Katalint esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszterré, Juhász Endrét az európai uniós csatlakozás koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszterré nevezik ki.

Május 8.
Megalakul a Köztársasági Etikai Bizottság Solt Pál elnökletével. A bizottság feladata szerint segíti egy etikai kódex kidolgozását, amely az átláthatóbb és tisztább közélet megvalósulását biztosítaná.

Boross Péter kifogásolja a Fidesz-MPP jobboldalt egységesítő politikáját.

Május 9.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bírálja a magyar gazdaságpolitikát a fizetési mérleg hiányának növekedése és a versenyképesség csökkenése miatt.

A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal újabb vádiratot nyújtott be Szabadi Béla ellen.

Május 10.
A Fidesz-MPP felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kórháztörvény tervezetét.

Május 13.
Újjáalakul az Országos Bűnmegelőzési Tanács, amely a témában érintett tárcák munkájának összehangolását is elősegíti.

Május 14.
A kormány és a főváros megállapodott a 4-es metróval kapcsolatban.

Az ORFK vádemelési javaslattal küldi tovább a Fővárosi Főügyészségnek a Postabank-anyagot.

A parlamenti pártok között megállapodás született az alkotmánymódosítás szükségességéről, ami egyszerűbbé tenné a NATO-kötelezettségek teljesítését.

Május 16.
Eljárás indult ifj. Hegedűs Lóránt ellen, mivel nem lehet valaki egyszerre református lelkész és egy politikai párt tagja.

A Magyar Orvosi Kamara döntött: a kórház-privatizáció kérdésében kompromisszumos megoldást fog keresni a kormánnyal.

Május 17.
A Fidesz-MPP XVII. kongresszusán Fidesz-Magyar Polgári Szövetséggé alakult. Elnökének Orbán Viktort, alelnökeinek Pokorni Zoltánt és Schmitt Pált választották.

Elhunyt Varga László, a parlament korelnöke, a KDNP elnöke.

Május 19.
Az Országos Cigány Önkormányzat csődbe jutott. Az átvilágítást végző szakértő szerint megkérdőjelezhető az OCÖ gazdálkodásának jogszerűsége.

Május 21.
A kormány 30 millió forintról 15 millió forintra csökkentette a kedvezményesen felvehető lakáshitelek felső határát.

Május 22.
Medgyessy Péter fogadja a Magyar Orvosi Kamara elnökségét a kórháztörvény körül kialakult vita rendezése végett. A kamara négy javaslata közül kettőt (kedvezményes hitellehetőségek és a konkrét szakmai kérdések) támogatott a miniszterelnök.

Május 24.
A Magyar Állandó Értekezlet ülése a kedvezménytörvény módosítását is magában foglaló nyilatkozat elfogadásával zárult. A nyilatkozatot nem írta alá a Fidesz-MPSZ, egy vajdasági és egy kárpátaljai szervezet, mivel így csak az oktatás és a kultúra képezné a kedvezménytörvény tárgyát.

Polgári körök az egészségügyi minisztérium előtt a kórháztörvény tervezete ellen tiltakoztak.

Május 27.
A kuratórium Ragáts Imrét választotta az MTV elnökévé.

Tiltakoznak az oktatási törvény módosításai ellen a pedagógusok szakmai és szakszervezetei.

Május 28.
A parlamenti pártok elvi megállapodásra jutottak az iraki magyar misszió ügyében.

Büntetőfeljelentést tett az Állami Számvevőszék az MTV átvilágítása után a végkielégítéssel elbocsátottak újrafoglalkoztatása miatt.

Május 29.
Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a kórház-privatizáció ellen tüntet.

Megszüntetik a Postabank VIP-hiteleivel kapcsolatos nyomozást Princz Gábor és társai ellen.

Június 2.
Az Országgyűlés megszavazza 300 magyar katona Irakba küldését.

Június 4.
Az MNB elnöke és a pénzügyminiszter bejelentették a forint leértékelését és a költségvetési takarékossági csomagot.

Elfogadják Magyarország hat évre szóló környezetvédelmi programját.

A Kehi PSZÁF vizsgálata megkérdőjelezi a szervezet intézkedéseinek jogosságát.

Június 5.
Orbán Viktor első fokon személyiségi jogi pert vesztett Lendvai Ildikóval szemben.

Közbeszerzésbeli személyes érintettségre hivatkozva lemondott Sári Lajos, az Oktatási Minisztérium szakképzést felügyelő helyettes államtitkára. Lemondott továbbá Racskó Péter is, a Sulinet Programiroda vezetője, akit az ellenzék azért ítélt el, mert elfogadta a program fővállalkozójának meghívását egy luxushotelba.

Június 10.
A Fidesz-MPSZ felszólította a kormányt, hogy a Kereszténydemokrata Pártok Nemzetközi Demokratikus Centrumának lisszaboni határozata értelmében tegyen erőfeszítéseket az emberi jogok tiszteletben tartására. A határozat a Fidesz-MPSZ javaslatára készült.

Az MNB 1 százalékponttal emeli az alapkamatot.

Június 11.
Kovács László külügyminiszter szerint a Fidesz-MPSZ a lisszaboni határozattal megpróbálja lejáratni Magyarországot, és felajánlotta, hogy vendégül látja a Kereszténydemokrata Pártok Nemzetközi Demokratikus Centrumának képviselőit, hogy a helyszínen győződjenek meg az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

Június 12.
A Greenpeace aktivistái tüntettek a Paksi Atomerőmű előtt, ellenezve az erőmű élettartamának tervezett meghosszabbítását.

Június 13.
Rongálás miatt elítéltek, illetve kiutasítottak Greenpeace-aktivistákat. Ügyvédjük szerint a hatóságok megsértették az aktivisták emberi jogait fogva tartásuk alatt.

Június 14.
A Magyar Orvosi Kamara felszólította a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a kórháztörvény tervezetét.

Június 16.
Megtámadták Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. Az elnök a támadást a jelenleg vizsgált Pannonplast-üggyel hozza öszszefüggésbe. A vizsgálat utalt egy állami vállalat pannonplastbeli tulajdonára is.

Az Országgyűlés elfogadta a kórháztörvényt.

Megszüntették a Paksi Atomerőmű előtt tüntető Greenpeace-aktivisták elleni eljárást.

Június 18.
Megvonta a bizalmat Hende Csabától az MDF országos elnöksége.

Magyar Bálint oktatási miniszter pert nyert a Magyar Nemzet ellen. A lap azt állította, hogy a miniszter belső információk felhasználásával a lakáshitel-támogatások megváltoztatása előtt igényelt a későbbi maximum értéknél magasabb támogatott hitelt.

Június 19.
Az MNB ismét 2 százalékponttal, 9,5%-ra emeli a jegybanki alapkamatot.

A MeH közzétette azt az anyagot, amely szerint a PSZÁF működésében törvénytelenségek figyelhetők meg. Az anyag a PSZÁF 2000–2002 közötti működésével kapcsolatos adatgyűjtés megállapításait tartalmazza, és utal arra, hogy a felügyelet túlzott mértékű összegeket fordított saját megítélésének felmérésére, gépjármű-állományának javítására, gazdaságtalan döntések születtek.

Június 20.
A PSZÁF a MeH által június 19-én közzétett anyagra reagálva kijelentette, hogy annak készítői nyilvánvalóan rossz következtetéseket vontak le a PSZÁF-ról készült Kehi-jelentésből.

Június 21.
Áder Jánost választják a Fidesz-frakció frakcióvezetőjévé. Simicskó István ismét frakcióvezető-helyettes lett, és visszakerült a honvédelmi bizottság alelnöki posztjára is.

Június 23.
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött kórháztörvényt a parlament változatlan formában elfogadta. Az ellenzéki képviselők nem vettek részt a szavazáson. Az MDF és a Fidesz-MPSZ az Alkotmánybírósághoz fordul.

Június 25.
Az Országos Cigány Önkormányzat képviselői leváltották Horváth Aladárt. Utóda Kolompár Orbán addigi ügyvezető elnök lett.

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint megilleti a pert indított anyákat az elmaradt jövedelempótló támogatás, ám annak kamatai nem.

Az MDF mégsem zárta ki Hende Csabát a pártból, viszont nehezményezi, hogy Hende a vezetés álláspontjával ellentétesen nyilatkozik.

Június 28.
Semjén Zsoltot választják meg a KDNP elnökének.

Június 30.
Holló Andrást választották az Alkotmánybíróság elnökévé Németh János nyugdíjazása után.

Mádl Ferenc aláírta a kórháztörvényt, a köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, vizsgálja meg a kórháztörvény másodszori elfogadásának körülményeit.

Július 1.
Bevezetik az óvadékot az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében. Dávid Ibolya szerint meg fog jelenni a vagyonalapú diszkrimináció.

Dávid Ibolya és Orbán Viktor az MDF és a Fidesz-MPSZ együttműködéséről tárgyal. A két pártvezető először találkozott hivatalosan a választások óta.

Budapesten, Pécsen és Szegeden megkezdték működésüket az ítélőtáblák.

Július 2.
Bejelentik, hogy kifizetik az anyáknak az elmaradt jövedelempótló támogatásokat.

Július 4.
Felavatta a szekszárdi Szent László hidat Medgyessy Péter miniszterelnök.

Jobboldali szervezetek a kormány ellen tüntetnek Budapesten. Egy évvel ezelőtt ugyanezen a napon megbénult a főváros a szavazatok újraszámolását követelő demonstráció miatt.

Július 7.
Az ügyészség vádemelési javaslattal zárta a Millenáris Kht. ügyével kapcsolatos nyomozást.

Az ORFK sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a K&H Equities brókercég ellen. A Nemzetbiztonsági Hivatal a PSZÁF elnökének megtámadása miatt a Pannonplastot vizsgálva fedezett fel bűncselekményre utaló jeleket a brókercégnél.

Július 9.
Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő állítása szerint a belügyminiszter férje szerződéses kapcsolatban állt a K&H Equities brókercéggel. Lamperth Mónika szerint ez nincs így.

Július 10.
Lemond Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója.

Az MSZP kérdést intéz a Fidesz-MPSZ-hez, miszerint annak vezetői találkoztak-e Kulcsár Attilával, a K&H Equities bűncselekménnyel vádolt brókerével. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője elismerte a találkozókat, de hozzátette, hogy az MSZP politikusai is tárgyaltak a brókerrel.

Július 11.
Az ún. brókerügyben az autópályák kérdése kerül előtérbe. Az MSZP szerint az Orbán-kormány idején mentettek át a sztrádaépítésből nagyobb összegeket a brókercéghez. Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő visszautasította az MSZP állítását.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fidesz-MPSZ és a Kisgazda Polgári Egyesület.

Július 12.
Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő kijelenti, hogy a K&H Equities brókercég körül kirobbant ún. brókerbotrány szálai az MSZP irányába mutatnak. Gy. Németh Erzsébet szocialista országgyűlési képviselő cáfolta az állítást.

Július 15.
A köztársasági elnök aláírta a módosított közoktatási törvényt, amelyet korábban a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok is kritizáltak.

Július 16.
Medgyessy Péter miniszterelnök kijelenti, hogy 2008. január 1-jére tervezi a kormány az euró bevezetését.

László Csaba pénzügyminiszter közli: elmarad a személyi jövedelemadó 2004-re tervezett csökkentése.

Július 17.
Bécsben elfogták a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilát, a K&H Equities brókercég vezetőjét.

Július 18.
Kovács László, az MSZP elnöke kijelenti, hogy a párt kész tárgyalni a szabad demokratákkal a személyi jövedelemadó változtatásának mértékéről.

A rendőrség hamis okmánybélyegeket talált a bíróságokon és a hatóságoknál.

Július 19.
Kovács László külügyminiszter szigorította a tiszteletbeli konzulátusok részére kiadott igazolványok kiállítását, mert felmerült annak lehetősége, hogy Kulcsár Attila, a K&H Equities brókere tiszteletbeli konzulátusi diplomataautóval hagyta el az országot.

Július 22.
Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár bűnpártolás gyanúja miatt feljelentést tett Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ igazgatója ellen a brókerbotrány kapcsán.

Július 30.
Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő botrányosnak nevezi, hogy nem lehet megismerni a kormányüdülőkről készített KEHi-jelentést, amely nyilvánvalóan tartalmazza azt a lízingszerződést is, amelyet Gyurcsány Ferenc cége kötött a balatonőszödi kormányüdülővel kapcsolatban.

Július 31.
Gyurcsány Ferenc válaszában elmondta Répássy Róbertnek, hogy a vonatkozó KEHi-jelentést még az Orbán-kormány alatt titkosították.

Az ügyészség megszüntette a nyomozást a Millenáris Kht. óravásárlása ügyében.

Augusztus 1.
Az SZDSZ ragaszkodik a már elfogadott adótáblához.

Augusztus 2.
A Magyar Nemzet címoldalon közli Kulcsár Attilának, a K&H Equities brókercég brókerének Miniszterelnöki Hivatalba szóló belépőjét, amelynek eredetije a laphoz került. A kormányszóvivő szerint a MeH vezetése nem tudott arról, hogy a bróker ilyen belépővel rendelkezett.

Augusztus 5.
Lezárul a kancelláriaminiszter utasítására indított belső vizsgálat, amely megállapítja, hogy Kulcsár Attila belépője csak a Parlamentbe és a Képviselői Irodaházba volt érvényes, a MeH-be nem. Szigorították a belépők kiadását is.

Augusztus 7.
A gyógyszerár-támogatási rendszer visszavonását kérik a miniszterelnöktől a gyógyszerpiac vezető szereplői.

A pénzügyminiszter kézhez kapta a PSZÁF-tól a K&H Equities brókercégnél folytatott vizsgálatról tájékoztató levelet. A tárca szerint a levél a PSZÁF mulasztására utal, mivel a szerv már korábban észlelte a jogszerűtlen pénzügyi műveleteket, de nem tett konkrét intézkedéseket.

Augusztus 8.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke személye elleni támadásként értékeli a PSZÁF elmarasztalását.

Augusztus 11.
Életveszélyesen megfenyegették Szász Károlyt és családját.

Augusztus 13.
Középtávú, az euró bevezetéséig tartó gazdaságpolitikai programot fogadott el a kormány.

Augusztus 16.
A Magyar Orvosi Kamara közgyűlése leváltotta a kamara vezetőit, akiktől a bizalmat a kórháztörvénnyel kapcsolatos egyeztetések miatt vonta meg.

Augusztus 18.
A PSZÁF pénzmosás gyanúja miatt három pénzintézet ellen tesz feljelentést. A jogszerűtlennek tartott műveletekre a Pannonplast és a K&H Equities brókercég körüli vizsgálatok mutattak rá. A feljelentés két szír állampolgár készpénzfelvételei miatt történt, akik 6,2 Mrd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank egyik fiókjából.

A miniszterelnök egy interjúban kijelentette, hogy a kormány türelme elfogyott, a PSZÁF elnökét le kell váltani.

Augusztus 19.
Füttykoncert közepette tartotta meg Medgyessy Péter miniszterelnök az Örömkoncert előtti ünnepi beszédét a Hősök terén.

Augusztus 24.
Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke és Font Sándor MDF-es országgyűlési képviselő felszólítják a miniszterelnököt, hogy ne hátráltassa volt munkahelye, az Inter-Európa Bankkal szemben pénzmosás gyanúja miatt folytatott vizsgálatot a PSZÁF elnökének eltávolításával.

Augusztus 25.
Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a személyi jövedelemadó 2004. évi mértékéről és a költségvetésről egyeztet. A találkozón megállapodnak az adócsökkentésről és egy bizottság felállításáról, amely az ezzel járó forráspótlásra tesz javaslatokat.

Budapesten bomba robban a 6-os villamoson a Nyugati térnél.

Augusztus 26.
A KEHi feljelentést tett az Orbán-kormány alatt működő informatikai kormánybiztosság ellen.

Augusztus 27.
Stumpf István volt kancelláriaminiszter politikai támadásnak tartja Kehi-jelentés eredményét.

Szeptember 2.
Lemondott Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter.

Szeptember 3.
Kérelem nélkül folyósítják a 2000. január 1. és 2002. március 7. között gyesen levő kismamáknak az elmaradt jövedelempótló támogatásokat.

Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár cáfolta a Magyar Nemzet szeptember 2-i cikkében megjelenteket, miszerint hosszas beszélgetést folytatott volna Kulcsár Attilával, a K&H Equities brókercég brókerével az ún. brókerbotrány szocialista vonatkozásairól. Az államtitkár kijelentette, hogy a megbeszélés alig negyed órán át tartott.

Szeptember 4.
Mádl Ferenc köztársasági elnök arra kérte a házelnököt, a parlamenti pártok elnökeit és frakcióvezetőit, törekedjenek kompromisszumra az alapvető kérdések tekintetében.

Szeptember 5.
Az MSZP és az SZDSZ aláírta a személyi jövedelemadó csökkentéséről szóló megállapodást.

Polgári körök tiltakoztak az Oktatási Minisztérium épülete előtt a módosított oktatási törvény ellen.

Az osztrák határon őrizetbe veszik Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgatóját, és az ORFK Aradi utcai fogdájába szállítják.

Szeptember 6.
A polgári körök második országos találkozójukat tartják Váralján.

Szeptember 7.
A K&H volt vezérigazgatójának letartóztatását elrendeli a bíróság.

Szeptember 8.
Az ügyészség károkozás hiánya miatt megszünteti a büntetőeljárást a Happy End Kft., a MERT 2000 Rt. vezetője és az Országimázs Központ osztályvezetője ellen.

Szeptember 9.
A nemzetbiztonsági bizottság megállapította, hogy a botrány miatt nem terheli felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

A koalíciós pártok nehezményezik, amiért az ügyészség sorra nem hajlandó bíróság elé vinni az előző kormány alatt a központi költségvetés terhére elkövetett cselekményeit. Juhász Gábor MSZP képviselő felszólította a legfőbb ügyészt, hogy erről az Országgyűlés előtt számoljon be.

Szeptember 10.
Elhunyt Teller Ede atomfizikus.

Szeptember 12.
A miniszterelnök beperelte a PSZÁF elnökét, amiért nevét összefüggésbe hozta az Inter-Európa Bank pénzmosás gyanús ügyével.

Szeptember 15.
A Népszabadság közzéteszi a szeptember 10-én elhunyt Teller Edének tulajdonított levelet, amelyben az atomfizikus a magyarországi parlamenti ellenzék viselkedését bírálja. A Fidesz-MPSZ kétségeit fejezi ki a levél hitelességét illetően.

Szeptember 16.
A kutatóintézet, ahol Teller Ede dolgozott, cáfolja, hogy a Népszabadságnak ilyen tartalmú levelet küldött volna, magát a levelet hamisítványnak nevezi.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a szociális partnerek nem fogadták el a kormány tervezett adó- és járulékváltoztatásait.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta Tóth Andrást, Kiss Pétert, Bácskai Jánost és Áder Jánost a bróker-üggyel kapcsolatban.

Szeptember 17.
Medgyessy Péter a minisztériumokban és a kapcsolódó intézményeikben 10%-os, a közszféra egyéb területein 6%-os létszámleépítést rendelt el.

Szeptember 18.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a kormány szeptember 17-én bemutatott adócsomagja igazságtalanná teszi a közteherviselést. Az érdekképviseletek kifogásolják, hogy a csomagban nincsenek korábbi javaslataik.

Szeptember 24.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány elfogadta a haderőreformmal kapcsolatos elképzeléseket. Az utolsó sorkatonák 2005 nyarán szerelnek le.

Szeptember 25.
Az Erste Bank vásárolhatta meg a Postabankot. A kormány a privatizációból befolyt pénzt sztrádaépítésre kívánja fordítani.

A Népszava állítása szerint Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke kapcsolatot tartott fenn a Belügyminisztérium III-as főcsoportjával a 70-es évektől.

Szeptember 26.
Kondor Katalin sajtóközleménye szerint a Népszavában megjelent dokumentumokat soha nem látta, azokat alá nem írta, nem működött együtt a főcsoporttal.

Szeptember 29.
A parlament ismét leszavazta a legfőbb ügyészt. Keller László közpénzügyi államtitkár napirend előtti felszólalásában vizsgálóbizottság felállítását kérte, amely a közpénzekkel való visszaélések gyanúja miatt indított, de bűncselekmény hiányában az ügyészség által lezárt ügyeket vizsgálná. A legfőbb ügyésznek négy ilyen ügybeli interpellációra adott válaszát szavazta le eddig az Országgyűlés.

Október 1.
László Csaba pénzügyminiszter ismertette a 2004. évi költségvetés főbb számait. Varga Mihály volt pénzügyminiszter kritizálta a költségvetés tervezetét.

Október 3.
Az SZDSZ a költségvetést csak akkor szavazza meg, ha az önkormányzatok nagyobb támogatást kapnak.

Október 4.
Együttműködési megállapodást köt a Fidesz-MPSZ és a Lungo Drom.

Október 6.
Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő interpellációjában Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter ingatlanszerzésére várt választ. A parlament csak a házelnök szavazatával fogadta el a miniszter válaszát.

Az MSZP szerint koalíciós partnere cserbenhagyta, amikor nem vett részt Gyurcsány Ferenc interpellációra adott válaszának szavazásán.

A Millenáris Kht. vezetése pótmagánvádat nyújtott be a kht. korábbi vezetésével szemben.

Október 10.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a kormány és a szociális partnerek képviselői nem tudtak megállapodni a 2004. évi béremelés mértékéről.

Október 11.
A Magyar Rádió épülete előtt a Honfoglalás 2000 egyesület mellett fideszes politikusok is tüntetnek Kondor Katalin rádióelnök mellett.

Október 13.
Ismét leszavazta az Országgyűlés a legfőbb ügyész Millenáris Kht. körüli nyomozással kapcsolatos interpellációra adott válaszát. Polt Péter szerint a rendelkezésre álló adatok nem adnak egyértelmű választ a kht. vezetőinek bűnösségét illetően.

Kondor Katalin megtekintette a Történeti Levéltárban a róla készült iratokat.

Október 16.
Az Országos Köznevelési Tanács elfogadta az új nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendeletet.

Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint a legfőbb ügyész és az Országgyűlés megromlott viszonya megrengetheti az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat.

Október 17.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke feljelentést tett a Népszava ellen a személyéről közölt adatok jogosulatlan kezelése és államtitoksértés miatt.

Október 18.
Söjtörön a miniszterelnök Deák Ferencre emlékezett, ám nem tudta elmondani beszédét, mert kifütyülték. Kovács László, az MSZP, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Boross Péter volt miniszterelnök felháborítónak nevezték a történteket. Orbán Viktor megjegyezte, hogy Magyarországon szólásszabadság van, ami magára a miniszterelnökre is vonatkozik.

Október 20.
Az MNB és a Pénzügyminisztérium az infláció csökkentését jelölte meg közös céljául.

Megalakult az Országgyűlés ún. bróker-ügyet vizsgáló bizottsága.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pótmagánvádat nyújtott be Deutsch Tamás, a tárca korábbi vezetője ellen a stadionbeléptető rendszer miatt.

Október 24.
A Fidesz-MPSZ-nek meg kell fizetnie a kézbesített kampánylevelek postai díját a Magyar Postának – áll a jogerős ítéletben.

Párttá alakult a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Október 27.
Szitka Péter szocialista képviselő a legfőbb ügyészt interpellálta, felvetve az ügyészség esetleges elfogultságát a brókerüggyel kapcsolatos nyomozás kapcsán. Polt Péter méltatlannak nevezte az állítást. Az Országgyűlés megint nem fogadta el válaszát.

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke nem tartja magát közszereplőnek, ezért a róla készült nemzetbiztonsági iratok nem hozhatók nyilvánosságra.

László Csaba pénzügyminiszter a nem jogerős ítélet szerint sajtópert nyert a Magyar Nemzettel szemben. A lap azt állította, hogy a pénzügyminisztert személyes felelősség terheli korábbi munkahelyén, a K&H Banknál történt brókerügy miatt.

Október 28.
Medgyessy Péter nem jogerősen pert nyert a Magyar Nemzettel szemben. A lap állításai szerint a miniszterelnök az Inter-Európa Bank elnöke volt a pénzmosás gyanús ügyletekkor, így a miniszterelnök ügyvédje szerint áttételesen összefüggésbe hozta Medgyessy Pétert a pénzmosásos műveletekkel.

Az MSZP szerint Kondor Katalin közszereplőnek minősül, mivel a törvény értelmében a Magyar Rádió elnökét is át kell világítani.

A kormány és a szociális partnerek képviselői megállapodtak a 2004. évi bérfejlesztésről.

Október 29.
A kormány nem fogadta el a PSZÁF beszámolóját.

Október 30.
Az MNB szerint a PSZÁF átszervezése veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást.

November 3.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Mécs-bizottságot létrehozó parlamenti határozatot. A bizottság a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgálta.

Az MNB beavatkozott a forint gyengülésének folyamatába.

November 4.
M egtekinthetőek a Kondor Katalinról készült iratok. A rádió elnöke nem vallotta magát közszereplőnek, de az iratokat a nyilvánosság elé tárta sajtótájékoztatóján.

November 6.
Az MTV felügyelőbizottsága megállapította, hogy Ragáts Imre, az MTV elnöke törvénysértő szerződést kötött a televízió reklámidejére.

November 7.
A Miniszterelnöki Hivatal pótmagánvádat nyújtott be az Országimázs Központ ügyében.

November 11.
Az MTV közalapítványának kurátorai Ragáts Imre elnök visszahívása mellett döntöttek.

November 13.
Sajtópert nyert Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzettel szemben. A lap írásában azt a hamis látszatot keltette, hogy a miniszter személyesen érintett a brókerbotrányban.

November 17.
A parlament leszavazta Polt Péter legfőbb ügyészt.

Járai Zsigmond, az MNB elnöke bejelenti, hogy az euró tervezett 2008-as bevezetéséhez államháztartási reformra van szükség.

November 18.
Az adatmentést vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatásán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azt mondta, hogy az APEH-adatok másolása törvénytelen volt.

November 24-i hatállyal felmentik Mellár Tamást, a KSH elnökét. A Fidesz-MPSZ a lépést civilizálatlannak tartja.

November 27.
A Fidesz-MPSZ csatlakozik a Munkáspárt aláírásgyűjtő akciójához, melynek célja a kórházak privatizációjának megakadályozása.

November 28.
Váratlanul érte a pénzpiac szereplőit az MNB 3 százalékpontos alapkamat emelése.

A Budapesti Katonai Főügyészség vádiratot nyújtott be Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett igazgatója ellen a brókerügy kapcsán.

December 1.
A KEHi hanyag és hűtlen kezelés gyanújával büntetőfeljelentést javasol a Honvédelmi Minisztérium 2000 és 2002 közötti ingatlangazdálkodása miatt.

December 2.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a minisztérium nem kötött a költségvetés számára hátrányos szerződéseket 2000 és 2002 között, amelyekre a Kehi vizsgálata utalt.

Vizsgálatot rendeltek el a brókerügy körüli nyomozást is irányító Molnár Csabával, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának pénzmosás elleni osztályának vezetőjével szemben.

December 5.
A Fidesz és az MDF frakciójának közös nyilatkozata szerint a 2004. évi költségvetést a nemzetközi pénzügyi világ buktatta meg még a parlamenti zárószavazás előtt, és felszólította a kormányt, hogy vonja vissza törvényjavaslatát. A kormány nem tervezi azt, nem tartja szükségesnek az államháztartási hiánynak a tervezettnél nagyobb mértékű csökkentését.

December 7.
Orbán Viktor felszólította a kormányt a privatizáció azonnali leállítására, az infláció megállítására.

December 8.
A Legfőbb Ügyészség személyiségi jogi pert indít Kovács László ellen azon kijelentése miatt, miszerint az ügyészség inkább bűnt pártol, mint üldözi azt.

December 10.
A kormány a további megszorító intézkedések mellett a kedvezményes lakáshitelek feltételeinek további szigorításáról is döntött.

December 11.
Szász Károly Kovács Lászlónak írt levelében a PSZÁF függetlenségének fontosságát hangsúlyozta.

December 15.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvényt, mivel azt a parlament érdemi tárgyalás nélkül fogadta el azt követően, hogy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte.

Az Országgyűlés elfogadta az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényt, valamint megerősítette a csatlakozási szerződést.

December 17.
Január elsejei hatállyal lemondott az MTV elnöke, Ragáts Imre.

December 18.
Az MSZP becsapásnak, a hangulat rontásának nevezi azt a veszteségkalkulátort, amelyet a Fidesz-MPSZ a honlapján jelentetett meg a 2004. évben az egyének számára a költségvetés miatt elszenvedett pénzügyi veszteség kiszámítására.

December 22.
Mádl Ferenc köztársasági elnök eljárási hibára hivatkozva nem írta alá a PSZÁF-ról szóló törvényt, azt az Alkotmánybíróságra küldte normakontrollra. Szintén normakontrollt kért a köztársasági elnök a Btk. gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítására is.

Szándéknyilatkozatot írt alá a 4-es metró beruházásáról Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester.

December 24.
A Tilos Rádió munkatársa műsorában a keresztények kiirtására buzdított.

December 27.
A Tilos Rádió kuratóriumának elnöke elhatárolódott a műsorvezetőtől.

A Fidesz-MPSZ és a Fidelitas felszólította az ORTT-t, hogy vonja meg a rádió műsor-szolgáltatási szerződését.

2004-es évünk


Magyarország az Európai Unió tagja lett. Orbán Viktor szerint a nemzeti petíciót több mint 1 millió hétszázezren írták alá, Az európai parlamenti képviselő-választásokon az Fidesz-MPSZ tizenkettő, az MSZP kilenc, az SZDSZ kettő, az MDF egy képviselői helyet szerzett. Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette lemondását, Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök. Magyarországon 136 év után megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat. A december 5-i népszavazás mind a kettős állampolgárság, mind a kórház-privatizáció kérdésében eredménytelen volt. Ilyen volt a 2004-es évünk:

Január 7.
Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. február 15-i hatállyal felmentette hivatalából László Csaba pénzügyminisztert, utódjaként Draskovics Tibort jelölte meg.

A kormány döntött az M5-ös autópálya koncessziós jogaival rendelkező cég megvásárlásáról.
Január 11.
Több ezren demonstráltak a polgári körök felhívására a Tilos Rádió előtt a rádió 2003 karácsonyi műsora ellen, melyben a műsorvezető a keresztények kiirtására szólította fel a hallgatókat. Egy kisebb csoport a tüntetésen izraeli zászlót égetett.

Demszky Gábor főpolgármester, az SZDSZ európai parlamenti képviselőlistájának listavezetője bejelentette, hogy az SZDSZ a 2004-es évben az adók csökkentését és a rászorultsági alapon működő szociálispolitika bevezetését kívánja elérni.

Január 12.
A parlamenti pártok elítélték a Tilos Rádió előtti zászlóégetést. A rendőrség nyomozást rendelt el közösség elleni izgatás miatt.

Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette a Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozását.

Január 13.
Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter ismertette az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedéseit.

Magyar Bálint oktatási miniszter elítélte azt az eljárást, amelyben a Károli Gáspár Református Egyetem kizárta egy homoszexualitását nyíltan vállaló hallgatóját.

Január 14.
A kormány jóváhagyta a 4-es metró finanszírozási szerződését.

Január 15.
Kuncze Gábor szerint a nem működő konzervatív és szocialista szociálpolitikákat liberális szemléletű, rászorultsági alapon működő szociálpolitikának kell felváltania.

Január 20.
Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a 2003-ban kirobbant hálapénzbotrányra reagálva hatpontos javaslatot terjesztett elő a hálapénz elfogadásának és adásának gyakorlatával kapcsolatban, és felkérte a Magyar Orvosi Kamarát annak véleményezésére. A kamara szerint a kamarai etikai kódexszel nem áll összhangban a javaslat.

A Fidesz-frakció 2004. január 26-ára rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a 2004. évi költségvetés tarthatatlansága miatt.

Január 21.
Az ORTT határozatában harminc napra felfüggesztette a Tilos Rádió műsorszolgáltatását.

Január 24.
Kuncze Gábor bejelentette, hogy a hálapénzzel kapcsolatos problémák megoldását az egészségügyi ellátórendszer liberális modell szerinti átalakítása jelentheti.

Január 26.
A parlament Fidesz-frakció által kezdeményezett rendkívüli ülésén a kormánypárti képviselők nem nyomtak gombot a napirend szavazásakor, az ország gazdasági helyzetéről szóló ülés így a napirend előtti felszólalások után véget ért.

Január 28.
Deutsch Tamás nem jelent meg meghallgatásán a stadionok beléptetőrendszerével foglalkozó parlamenti albizottság ülésén.

Február 3.
Az MSZP elnöksége elfogadta a párt európai parlamenti képviselőjelölt-listáját.

Február 9.
Medgyessy Péter miniszterelnök az MSZP frakcióülésén bejelentette, hogy Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminisztert az adórendszer megreformálását célzó program kidolgozásával bízta meg.

Február 10.
Orbán Viktor évértékelő beszédet tartott az ELTE kongresszusi központjában.

Február 11.
A Közszereplők Európai Akadémiájának szervezésében közéleti szereplők és értelmiségiek értékelték az ország helyzetét.

Civilek megakadályozták a Zengőn a lokátorállomás előkészítő munkálatainak megkezdését.

Február 12.
Áder János sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Fidesz-MPSZ nem tartja elfogadhatónak az M5-ös autópálya ügyében született kormányzati megoldást, az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja.

Február 16.
Medgyessy Péter miniszterelnök a Parlamentben mondta el országértékelő beszédét, amelyben közvetlen államfőválasztást, 250 fős parlamentet és a pártok által közösen állított európai parlamenti képviselőjelölt-listát javasolt.

Február 17.
Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnöki évértékelő beszédben elhangzott javaslatokról négypárti egyeztetést kezdeményezett.

Február 18.
Mádl Ferenc köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott Medgyessy Péterrel a miniszterelnök 2004. február 16-i országértékelő beszédében elhangzott javaslatokról.

Február 19.
Orbán Viktor külföldi tartózkodása miatt Medgyessy Péter miniszterelnökkel csak az MSZP, az SZDSZ és az MDF elnökei folytattak egyeztető megbeszéléseket Kovács László 2004. február 17-i javaslata alapján.

Február 20.
Orbán Viktor elutasította a Medgyessy Péter által javasolt közös európai parlamenti képviselőjelölt-listát.

Az SZDSZ EP-választási kampánynyitó országértékelésében meghirdette a Liberális Charta 2004-et.

Solt Pál lemondott a Köztársasági Etikai Tanács elnöki posztjáról és testületi tagságáról. Zilinszky János, Györgyi Kálmán és Gönczöl Katalin lemondásával, Hankiss Elemér külföldi tartózkodásával és Kilényi Géza korábbi távozásával feloszlott a 2004 májusában a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött testület.

A Fővárosi Bíróság ítélete értelmében a Károli Gáspár Református Egyetemnek helyre kell állítania a homoszexualitásának nyílt vállalása miatt elbocsátott hallgató hallgatói jogviszonyát.

Február 25.
A kormányülést követően Draskovics Tibor sajtótájékoztatón ismertette az államháztartási hiány csökkentését célzó csomag főbb elemeit.

Február 27.
A Fővárosi Bíróság döntése szerint Kondor Katalin első fokon pert nyert a Népszavával szemben, amely 2004-ben a Magyar Rádió elnökének vélt állambiztonsági múltjával kapcsolatos dokumentumot közölt.

Március 1.
Az ORTT elnökének mandátuma lejárta miatt a testület elnök hiányában a működőképességi minimum alatt szünetelteti működését.

Medgyessy Péter és Orbán Viktor a nyilvánosan tárgyaltak az ország jövőjével kapcsolatban.

Megalakul a Nemzeti Nyomozó Iroda, amelynek igazgatója az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője, Bolcsik Zoltán lett.

Március 3.
A parlamenti pártok Mádl Ferenc köztársasági elnökkel közös egyeztetés után sem jutottak megegyezésre az ORTT elnökének személyéről.

Március 5.
Az MTV kuratóriuma Rudi Zoltánt választotta az MTV elnökévé.

Március 7.
Az SZDSZ nem hivatalos fórumán a párt élesen bírálta a miniszterelnök politikáját és országértékelő beszédében tett javaslatait.

Március 9.
Az Állami Autópálya-kezelő Rt. és az M5-ös autópálya koncessziós jogaival rendelkező Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. képviselői aláírták azt az adásvételi szerződés, amellyel jelentős állami tulajdonrésszel lehetővé teszi az autópálya matricás rendszerbe való bevonását.

Március 12.
Az MSZP szegedi rendkívüli kongresszusán elfogadta a végleges európai parlamenti képviselőjelölt-listát. A kongresszuson Medgyessy Péter miniszterelnök a modern Magyarország építésével kapcsolatos feladatokat vázolta fel.

Március 16.
A gyógyszergyártók többsége nem fogadta el a kormányzatnak a gyorsan növekvő gyógyszerárak rendezéséről szóló javaslatát.

Március 17.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. június 13-ára tűzte ki az európai parlamenti képviselő-választást.

A kormány döntött a gyógyszerárak átmeneti befagyasztásáról 2004. április elsejei hatállyal. Az SZDSZ támogatta a döntést, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Fidesz-MPSZ szorgalmazta a tárgyalások megkezdését az egészségügyi tárca és a gyógyszergyártók között a kereskedőket ért veszteségek miatt. A kormányülésen döntés született továbbá a szociálpolitikai támogatás mértékének növeléséről is.

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának döntése alapján a bizottság felkéri a környezetvédelmi minisztert, hogy a lokátorállomás ügyében indítványozzon új helyszínt a Zengő helyett.

A Honvédelmi Minisztérium képviselői első alkalommal tárgyaltak a természetvédőkkel a Zengőre tervezett lokátorállomás ügyében.

Március 20.
Az MDF Budapesten megtartotta EP-kampánynyitó nagygyűlését, ahol a párt magát a „normális” Magyarország képviselőjeként határozta meg.

A Civilek a Zengőért Mozgalom tiltakozását fejezte ki, amiért a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a Zengőn a lokátorállomás építését.

Március 24.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök megegyezésre jutottak az ORTT elnökjelöltjének személyében. Együttesen az ORTT irodájának főigazgatóját, Kovács Györgyöt jelölték az elnöki posztra.

A Magyarországi Gyógyszergyártók bejelentették, hogy a kormány gyógyszerárakkal kapcsolatos döntése miatt az Alkotmánybírósághoz, a Gazdasági és Versenyhivatalhoz, valamint az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulnak.

Március 26.
Medgyessy Péter a tizenötök és a leendő tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően javasolta a magyar parlamentnek, hogy az politikai nyilatkozatot fogadjon el az ország uniós csatlakozásának kapcsán.

Március 27.
A Fidesz-MPSZ szövetségi gyűlésén Orbán Viktor a költségvetés módosítását célzó nemzeti petíciót mutatott be, amelyet a párt egymillió aláírással kíván megerősíteni.

Az MDF országos választmánya támogatta Dávid Ibolya pártelnök „normális Magyarország” programját.

Március 30.
A Fidesz-MPSZ megkezdi a nemzeti petícióval kapcsolatos aláírásgyűjtést.

Kuncze Gábor szerint a Fidesz-MPSZ nemzeti petíciójába foglaltak végrehajtása az adóterhek növekedését jelentené.

Az osztrák hatóságok átadták Kulcsár Attilát a magyar rendőrségnek.

Április 1.
Az OVB jóváhagyta a kisebb létszámú parlamenttel kapcsolatos népszavazás kiírásához szükséges aláírások összegyűjtésének kérdését.

Április 2.
A tervezett lokátorállomás ellen tüntető természetvédők polgári engedetlenségbe kezdtek a Zengőn.

Április 5.
Szüneteltetik a zengői lokátorállomás építési munkálatait a polgári engedetlenség miatt.

Április 13.
Megkezdődött az európai parlamenti képviselő-választásokról szóló értesítők kézbesítése.

Április 19.
Kuncze Gábor az Országgyűlésben ismertette az SZDSZ adócsökkentési javaslatát.

A parlamenti pártok megállapodásra jutottak abban, hogy a Medgyessy Péter által 2004. március 26-án javasolt politikai nyilatkozatot a miniszterelnök képviselői minőségében fogja aláírni.

Április 21.
A koalíciós pártok és a miniszterelnök együttesen értékelték a kormányzati ciklus eddigi eredményeit, amelyben elégedettségüket fejezték ki a koalíció működésével kapcsolatban.

Április 22.
Az OVB jóváhagyta a Munkáspárt kórház-privatizációval kapcsolatos népszavazás-kezdeményezését.

Április 26.
A parlament politikai nyilatkozatot fogadott el az ország uniós csatlakozása alkalmából, valamint kihirdették a csatlakozási szerződést.

Az MSZP elsőként leadta az Országos Választási Irodához az európai parlamenti választási ajánlószelvényeit.

Április 27.
Kuncze Gábor kijelentette, hogy támogatja a további privatizációkat, azoknak a Fidesz-MPSZ nemzeti petícióba foglalt leállításával nem ért egyet, a kórház-privatizáció pedig szükséges az egészségügyi ellátórendszer működőképessé tételéhez.

Április 28.
Dávid Ibolya és Orbán Viktor pártelnökök az MDF és a Fidesz-MPSZ kapcsolatairól tárgyaltak. Az MDF elnöke nem értett egyet Orbán Viktorral abban, hogy a két pártnak közös listán kellene indulni az európai parlamenti képviselő-választásokon.

Az MSZP négypárti egyeztetést kezdeményezett az egészségügyi reformtervezettel kapcsolatban.

Április 29.
Schmidt Pál kijelentette, hogy a Fidesz-MPSZ a beadás előtt maga is ellenőrizni fogja a nemzeti petícióval kapcsolatban összegyűjtött aláírások hitelességét.

Május 1.
Magyarország az Európai Unió tagja lett.

Az M5-ös autópályát bekapcsolták a matricás rendszerbe.

Május 8.
Az MSZP-frakció nyilatkozatában támogatta az egészségügyi ellátórendszer tervezett reformját.

Május 11.
A Fidesz-MPSZ és a KDNP együttműködési megállapodást írt alá.

A Fidesz-MPSZ elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalt az iraki magyar misszióval kapcsolatos kérdésekről, és megállapította, hogy a misszió mandátumának 2004. december 31-e utáni meghosszabbítását nem fogja támogatni.

Május 13.
A kormány 2005-2008 közötti időszakra szóló gazdasági programot fogadott el. A kormányülés után Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette az euró 2010-es bevezetését.

Május 14.
Az MSZP európai parlamenti képviselő-választási kampánynyitó rendezvényt tartott.

Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a nemzeti petíciót több mint 1 millió hétszázezren írták alá.

Május 17.
A parlament megszavazta a kórház-privatizációs kérdésben kiírandó népszavazást.

Orbán Viktor közölte, hogy az iraki fogolykínzásokat követően nem tartja erkölcsileg helyesnek, hogy magyar katonák Irakban missziót teljesítsenek.

Május 19.
Szász Károlyt Farkas István váltotta a PSZÁF elnöki posztján.

Újhelyi István és Zuschlag János szocialista politikusok megkérdőjelezték a Fidesz-MPSZ nemzeti petíciójához összegyűjtött aláírások hitelességét.

Május 20.
Roma civil szervezetek nyílt levélben fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz az Országos Cigány Önkormányzat feloszlatását kérve, mivel véleményük szerint az önkormányzat nem látja el feladatait.

Május 21.
Medgyessy Péter bejelentette, hogy 2004-ben lehetségesnek tartja a sorkatonai szolgálat megszüntetését.

Május 23.
A parlamenti pártok egyeztetésén megállapodás született az európai parlamenti képviselő-választások alkalmával külföldön szavazó magyar állampolgárok szavazatszámlálásával kapcsolatos költségek csökkentéséről. A voksolást a követségek alkalmazottai szervezik és vezetik, majd a szavazatokat zárt borítékban Budapestre küldik feldolgozásra.

Május 24.
Az Országgyűlés nem szavazta meg a Fidesz-MPSZ nemzeti petíciójának napirendre tűzését.

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a Btk. gyűlöletbeszédre vonatkozó 2003. december 8-án elfogadott módosítása.

A Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére összeült a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal az egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatos kérdések megvitatására, ám csak az ellenzéki pártok vettek részt.

Május 25.
Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányba ütközik a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló kormányrendelet.

Június 2.
Az SZDSZ a Parlament épülete előtt várta a képviselőket az adócsökkentésről szóló charta aláírására. A chartát azonban csak az SZDSZ parlamenti képviselői írták alá.

Június 3.
Kovács László nyilvános választási vitára hívta Orbán Viktort.

Június 4.
Az SZDSZ felszólította a Fidesz-MPSZ-t és az MSZP-t, hogy hagyjanak fel a negatív, európai parlamenti képviselő-választás előtti kampánnyal.

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke elfogadta Kovács László nyilvános politikai vitára való invitálását, azonban azt csak az európai parlamenti képviselő-választásokat követően tartja elfogadhatónak.

Június 6.
Orbán Viktor kampánybeszéde a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem előtt. Eközben az MSZP pártaktivistái „Állítsuk le együtt a Fidesz hazugsággyárát” feliratú hajóval vonultak fel a Dunán. Csillag István, Demszky Gábor és Kuncze Gábor a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem előtt álltak ki az adócsökkentés mellett.

Június 9.
Kormánydöntés arról, hogy nem hívnak be több fiatalt a sorkatonai szolgálat teljesítésére.

Június 10.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelentette: akkor sem hívnak be több fiatalt a sorkatonai szolgálat teljesítésére, ha a Fidesz nem szavazza meg az ehhez szükséges alkotmánymódosítást.

Június 13.
Az európai parlamenti képviselő-választásokon az Fidesz-MPSZ tizenkettő, az MSZP kilenc, az SZDSZ kettő, az MDF egy képviselői helyet szerzett.

Június 16.
A Kozma utcai Kisfogházban a Nagy Imre újratemetésének évfordulóján tartott megemlékezésen Medgyessy Péter miniszterelnök bocsánatot kért az 1956-ban történtekért.

A gyógyszergyártók és a kormányzat között megállapodás született a gyógyszerárak rendezéséről.

Június 17.
Támadás során meghalt egy magyar katona Irakban.

Bizottság alakult a Zengőre tervezett lokátorállomással kapcsolatos kérdések vizsgálatára.

Június 19.
Az MDF bejelenti, hogy egyedül kíván indulni a 2006-os választásokon.

Június 21.
Mádl Ferenc köztársasági elnök aláírta a gyógyszerárak átmeneti befagyasztását lehetővé tevő törvénymódosítást. A gyógyszergyártók bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Tizenhárom MDF-es parlamenti képviselő megalakította a Lakitelek-csoportot.

Június 27.
A Fiatal Baloldal a hadkötelezettség elleni szolidaritási mozgalmat indít.

Június 28.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságában a Fidesz kezdeményezte, hogy hívják haza az Irakban tartózkodó magyar katonákat.

Június 30.
A kormány döntése alapján a 2003. évi maradványpénzeket csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával lehet elkölteni.

Július 2.
Az első magyar európai parlamenti képviselők átvették megbízólevelüket.

A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Irodának azt a 320 ezer aláírást, amelyet a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében rendezendő népszavazás kiírása érdekében gyűjtött össze.

Július 6.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a parlamenti képviselők számának csökkentéséről nem dönthet népszavazás.

Az MSZP Az új szociáldemokráciáról című programtervezetét ismertette Hiller István.

Július 8.
Kuncze Gábor kijelentette, hogy az SZDSZ kiáll az adóemelés elutasítása mellett. Lendvai Ildikó ezzel szemben az MSZP azon álláspontját ismertette, miszerint egy további, 48%-os adókulcsot kívánnak bevezetni.

Július 9.
Kuncze Gábor az adótörvényekkel és a költségvetéssel kapcsolatos egyeztetéseket kezdeményezett a koalíciós pártok között.

Pálinkás József, a Fidesz volt oktatási minisztere a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja ellen szólalt fel.

Július 12.
Áder János bírálta Draskovics Tibor pénzügyminiszter megszorító intézkedéseit.

Július 13.
Medgyessy Péter miniszterelnök a koalíciós pártok vezetőivel és frakcióvezetőivel egyeztetett a következő évi költségvetésről és adóztatásról.

Július 15.
A koalíciós pártok egyeztetésén továbbra sem született megállapodás a következő évi adótábláról.

Július 16.
Az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a Paksi Atomerőmű kettes blokkjának újraindítását.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője bejelentette: a koalíció végét jelentené, ha az MSZP az SZDSZ támogatása nélkül szavazná meg az adótörvény módosítását.
A Fidesz-MPSZ elnöksége a sorkatonai szolgálat eltörlését szorgalmazta.

Július 17.
Áder János számon kérte Medgyessy Pétertől az adó- és járulékterhek csökkentésére vonatkozó választási ígéreteket.

Július 22.
A Versenytanács kartell alakítása miatt elmarasztalta a 2002 augusztusában kiírt sztrádaépítési pályázaton résztvevő vállalatokat.
Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette Salgó László országos rendőr-főkapitány lemondását.

Július 27.
Répássy Róbert közölte: a Fidesz-MPSZ szerint Keller László alkalmatlan tisztségének betöltésére.

Július 29.
Selmeczi Gabriella azzal vádolta meg a KSH-t, hogy az az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter utasítására olyan jelentést küldött az Európai Unió számára, amelyből bizonyos adatokat töröltek. Kökény Mihály miniszter szerint azonban csak politikai minősítő jelzőket hagytak ki az anyagból, amelyek nem képezik a statisztikai adatok részét.

Július 30.
Az MSZP szocialista platformja szerint szükséges, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a tervezett kormányátalakítás előtt tárgyaljon az MSZP parlamenti képviselőcsoportjával is.

Július 31.
Megérkezett Afganisztánba a magyar békefenntartó alegység utolsó csoportja is.

Augusztus 1.
Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően felajánlotta lemondását. Lemondását helyezte kilátásba Bárándy Péter igazságügyi miniszter is abban az esetben, ha nem sikerül megegyezésre jutnia Medgyessy Péterrel az igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Augusztus 2.
Medgyessy Péter miniszterelnök leváltotta Gál J. Zoltán kormányszóvivőt. 2004. szeptember 15-i hatállyal Gergényi Péter váltja Salgó Lászlót az országos rendőr-főkapitányi poszton.

Augusztus 3.
Medgyessy Péter miniszterelnök egyeztetett a négy parlamenti párttal az Európai Bizottság magyar biztosi jelölésével kapcsolatban. A Fidesz-frakció elutasította Kovács László jelölését, a posztra Barsiné Pataki Etelka bécsi nagykövetet javasolta.

Almássy Kornél, az IDF elnöke lemondásra szólította fel Wekler Ferencet, az Országgyűlés alelnökét, amiért igen magas állami támogatást kapott egy szőlőültetvény telepítéséhez. Wekler Ferenc válaszában csúsztatásnak nevezte az elhangzottakat.

Augusztus 4.
Medgyessy Péter miniszterelnök Kovács Lászlót javasolta az Európai Bizottság magyar biztosi posztjára.

Augusztus 5.
Révész Máriusz, a Fidesz-MPSZ szóvivője közölte, hogy a Fidesz-MPSZ szerint bizalmi válság alakult ki a kormányban és az MSZP-ben.

Augusztus 10.
Medgyessy Péter miniszterelnök a tervezett kormányátalakításról tárgyalt Kovács Lászlóval, az MSZP és Kuncze Gáborral az SZDSZ elnökével. Kuncze Gábor ragaszkodott Kovács Kálmán és Csillag István miniszterek poszton tartásához.
Az SZDSZ ügyvivőtestülete nem marasztalta el Wekler Ferencet a szőlőtelepítésre kapott állami támogatással kapcsolatban, de több tagja helytelenítette, hogy élt a lehetőséggel.

Augusztus 12.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Kovács Lászlót az energiaügyi biztosi posztra jelölte.

Augusztus 13.
Az MDF elnöksége felszólította a parlamenti pártokat, hogy hozzák nyilvánosságra azon parlamenti képviselők nevét, akik szőlő vagy gyümölcsös telepítésére kaptak állami támogatást.

Augusztus 15.
Eörsi István, az SZDSZ egyik alapító tagja megszüntette párttagságát.

Augusztus 18.
Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette kormányátalakítási szándékát. Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert Baráth Etele, Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert Szekeres Imre váltja, területfejlesztési miniszterként pedig Veres Jánost jelölte ki a kormányfő. Csillag István gazdasági miniszter menesztését az SZDSZ nem fogadta el, helyére nem jelölnek mást. Kuncze Gábor szerint az SZDSZ frakciója nem érez kellő bizalmat a miniszterelnök felé, ezért a kisebbik koalíciós párt tárgyalásokat kezdeményezett az MSZP-vel.

Augusztus 19.
Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy 2004. augusztus 27-ével beadja lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, ha az SZDSZ nem erősíti meg iránta bizalmát. Az MSZP elnöksége elfogadta a kormányfő bejelentését és indoklását.

Augusztus 21.
Az MSZP illetékes testületei Gyurcsány Ferencet és Kiss Pétert jelölték a miniszterelnöki posztra.

Augusztus 22.
Wekler Ferenc a szőlőtelepítésre kapott állami támogatás körüli kritikák miatt lemondott országgyűlési alelnöki posztjáról.

Felavatták a Polgárok Házát, a polgári körök székházát.

Augusztus 23.
Az SZDSZ bizalmatlansági indítványt kezdeményez Medgyessy Péter távozó miniszterelnökkel szemben. Az SZDSZ frakcióülésén döntés született a koalíciós együttműködés fenntartásáról.

Augusztus 24.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárta az olimpiai játékokról Fazekas Róbertet, és elvette diszkoszvetésben nyert aranyérmét, mert a doppingvizsgálat során nem adott elegendő mennyiségű vizeletmintát.

Augusztus 25.
Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette lemondását.
Az MSZP rendkívüli kongresszusa Gyurcsány Ferencet választotta miniszterelnök-jelöltnek. Kuncze Gábor kijelentette, hogy az SZDSZ parlamenti frakciója támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki jelölését.

Augusztus 26.
Az MSZP és az SZDSZ megbeszéléseket kezdett a koalíciós programról és a kormány szerkezetéről.

Augusztus 27.
Medgyessy Péter miniszterelnök közölte, hogy nem kíván részt venni a belpolitikai döntések előkészítésében és meghozatalában, távollétében nem Kiss Péter kancelláriaminiszter, hanem Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogja őt helyettesíteni.

Augusztus 29.
Az SZDSZ szabad tanácskozásán a résztvevők a kialakult kormányválság körülményeit vitatták meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingvétség miatt elvette Annus Adrián kalapácsvetésben nyert aranyérmét.

Augusztus 30.
Szijjártó Péter fideszes képviselő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy APEH-vizsgálatot kér a Demszky Gábor főpolgármester adóbevallása és vagyonbevallása közötti ellentmondások miatt.

Augusztus 31.
A Fővárosi Közgyűlés határozott: a főpolgármesteri és az európai parlamenti képviselői poszt nem összeegyeztethetetlen, ezért Demszky Gábornak egyik pozíciójáról sem kell lemondania.

Augusztus 31.
Mádl Ferenc köztársasági elnök egyeztetéseket kezdett a parlamenti pártokkal a leendő miniszterelnök személyéről.

Szeptember 2.
Csatlakozott a Lakitelek-munkacsoporthoz és Herényi Károly frakcióvezetővel szembeni bizalmatlansági indítványt aláíró Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen András és Szászfalvi László országgyűlési képviselőket kizárták az MDF frakciójából.
Demszky Gábor főpolgármester saját maga ellen kér APEH-vizsgálatot adóbevallása és vagyonbevallása tisztázására.

Szeptember 3.
Az MDF-frakció tizenkét képviselője leváltotta Herényi Károly frakcióvezetőt és helyére Font Sándort nevezte ki. Herényi Károly jogellenesnek tartja leváltását csakúgy, mint a munkacsoport képviselői frakcióból történő kizárásukat.
Az APEH elnöke bejelentette, hogy adótitok alá tartozik nemcsak Demszky Gábor vagyongyarapodásának APEH-vizsgálati eredménye, de maga az is, hogy lefolytatták-e a vizsgálatot.

Szeptember 5.
Az MDF választmánya megerősítette Herényi Károlyt frakcióvezetői pozíciójában és érvényesnek tartotta Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen András és Szászfalvi László országgyűlési képviselők 2004. szeptember 2-i frakcióból történő kizárást. Felszólította Balogh László, Csampa Zsolt, Ékes József, Fülöp István, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, Németh Zsolt, Pichler Imre és Püski András képviselőket, hogy tegyenek írásban hűségnyilatkozatot Herényi Károly és az MDF irányvonala mellett.

Szeptember 6.
Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága jóváhagyta az MDF öt képviselőjének 2004. szeptember 2-i kizárását. A Lakitelek-munkacsoport tagjai a házelnöki bejelentést követően távoztak az ülésteremből.

Szeptember 8.
A Lakitelek-munkacsoport képviselői hűségnyilatkozatot tettek.
A magukat Szálasi Ferenc követőinek tartott tagokból szerveződő Magyar Jövő Csoport Sopronban gyűlésezett.

Szeptember 9.
Gyurcsány Ferenc Bene Lászlót jelöli az országos rendőr-főkapitányi posztra.

Szeptember 10.
Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök bejelentette, hogy 2005-től csak két adókulcsos (18% és 38%) lesz a személyi jövedelemadó.

Szeptember 12.
Az SZDSZ – Új Generáció a Terror Háza előtt bejelentette, hogy az ügyészséghez fordul, vizsgálja meg a Magyar Jövő Csoport tevékenységét a párizsi békeszerződés alapján.

Szeptember 13.
A parlament ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgársággal kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése alapján. Az Országgyűlés Wekler Ferenc alelnök helyére Világosi Gábort választotta.

Közösség elleni izgatás vádjával őrizetbe vették a Magyar Jövő Csoport vezetőjét, Bácsfi Diánát.

Szeptember 15.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette, hogy az államháztartási hiány az év elején vártnál 120 milliárd forinttal lesz magasabb, valamint bejelentette a bankok, biztosítók, lízingcégek és brókercégek nyereségadójának 16%-ról 24%-ra emelését.

Szeptember 16.
Bene László váltja Salgó Lászlót az országos rendőr-főkapitányi poszton.
Az ügyészség vádat emelt önkényuralmi jelkép használata miatt a Magyar Jövő Csoport vezetője ellen.

Szeptember 17.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója bírálta a kormány tervezett nyereségadó-növelését.

Szeptember 20.
Hiller István, az MSZP koalíciós programegyeztetője átadta az SZDSZ-nek a Gyurcsány-kormány programját.
Török Zsolt szocialista képviselő kérdést tett fel a parlamentben az Orbán család előző ciklusban szőlőtelepítéshez kapott állami támogatásáról. A válaszadó Halász János nemtelen támadásnak minősítette a kérdésfeltevést.

Szeptember 23.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter bejelentette lemondását.
A Fidesz-MPSZ a nemzetiszocialista eszméket valló mozgalmakkal kapcsolatos négypárti egyeztetésen a nyilas eszmék elleni közös politikai nyilatkozat meghozatalát szorgalmazta.
Megállapodásra jutott a kétéves időszakra vonatkozó bankadóval kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke.
Az MSZP felhívta Orbán Viktor figyelmét arra, hogy Wekler Ferenc lemondott parlamenti alelnöki posztjáról a szőlőtelepítésre kapott állami támogatás miatt.

Szeptember 25.
Ismét Dávid Ibolyát választották elnökké az MDF országos tisztújító gyűlésén.

Szeptember 27.
Mádl Ferenc köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet nevezte meg miniszterelnök-jelöltként. Gyurcsány Ferenc átadta a kormány programját Szili Katalin házelnöknek.
Gyurcsány Ferenc felmentette hivatalából Felkai Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét. A Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i, a főpolgármesteri és az EP-képviselői pozíciók összeférhetetlenséget elvető határozatát Felkai László formai okokra hivatkozva megsemmisítette. Álláspontja szerint az összeférhetetlenség fennáll. Utóda Forgách Imre lett.

Szeptember 28.
Az MSZP nagygyűlésen ismertette az új kormányprogramot a Körcsarnokban.

Szeptember 29.
Az Országgyűlés 197 igen és 12 tartózkodás mellett Gyurcsány Ferencet miniszterelnökké választotta.

Szeptember 30.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bemutatta az új minisztereket. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert Csizmár Gábor, Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi minisztert Rácz Jenő, Csillag István gazdasági minisztert Kóka János, Bárándy Péter igazságügy-minisztert Petrétei Jószef, Kovács László külügyminisztert Somogyi Ferenc váltja a miniszteri poszton. A miniszterelnök bejelentette továbbá az egészségügyi és a szociális és családügyi tárca különválasztását, és utóbbinak az esélyegyenlőségi és ifjúsági ügyekhez kapcsolását. Kolber István a regionális fejlesztésekért felelős, Baráth Etele pedig az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztokat töltik be.

Nagy Sándor területfejlesztésért felelős politikai államtitkári, valamint Keller László közpénzügyi államtitkári pozícióikról lemondtak.

Kovács László energiaügyi biztos jelöltet meghallgatta az Európai Parlament ipari, kutatási és energetikai bizottsága. A Zöldek tiltakoztak a jelölt megválasztása ellen.

Október 1.
Az al-Kaida egyik vezetője, Ajman az-Zavahri Magyarországot is megsemmisítendő idegenek között említette.

Kovács László leendő biztost a parlament integrációs bizottságában az ellenzéki képviselők arról kérdezték: hogyan tudja összeegyeztetni külügyminiszteri és biztos(jelölt)i munkáját.

Nagy Sándor visszavonta lemondását azok után, hogy Gyurcsány Ferenccel tárgyalt.

Október 4.
Letették esküjüket a Gyurcsány-kormány miniszterei.

Gyurcsány Ferenc bejelentette Szekeres Imre államtitkárságának megszüntetését. A miniszterelnök Gál J. Zoltánt kérte fel a kormányzati kommunikációért felelős politikai államtitkári posztra.

Orbán Viktor bejelentette, hogy a Fidesz-MPSZ népszavazást kezdeményez a privatizáció leállítása érdekében.

Október 5.
Pokorni Zoltán a privatizációval kapcsolatos egyeztetésekre hívta a parlamenti pártok képviselőit. Az SZDSZ nem kíván részt venni a megbeszélésen.

Forgách Imre, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal új vezetője szerint is összeférhetetlen az EP-képviselői és a főpolgármesteri poszt.

Október 7.
Demszky Gábor lemondott európai parlamenti képviselői mandátumáról.

Az MSZP bejelentette, hogy nem kíván eleget tenni Pokorni Zoltán privatizációval kapcsolatos négypárti egyeztetési meghívásának.

Szájer József Brüsszelben bejelentette, hogy a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselői zöld utat engednek a Barroso-bizottságnak, ám fenntartásaik vannak Kovács László szakmai felkészültségét illetően.

Október 11.
A parlamenti pártok közös politikai nyilatkozatban ítélték el a nyilas eszmék újraélesztőit és terjesztőit.

Október 12.
Az Európai Parlament ipari, kutatási és energetikai bizottsága támogatja Kovács László energiaügyi biztosi jelölését, de több szakmai fenntartást is fűzött jelentéséhez.

Az ifjú szocialisták Terror Háza előtt a Magyar Jövő Csoport tervezett tüntetésével kapcsolatos sajtótájékoztatóján Zuschlag János szocialista képviselő a holokauszt áldozataira tett ízléstelenül viccelődő kijelentést.

Október 13.
Az SZDSZ országos tanácsa Demszky Gábor helyére Mohácsi Viktóriát delegálta az európai képviselői posztra.

A BRFK szerint 2004. október 15-én nem tarthat megemlékezést a Terror Háza előtt a Magyar Jövő Csoport, mivel oda az SZDSZ – Új generáció kapott területfoglalási engedélyt.

Október 14.
Az önkormányzat döntése alapján a Magyar Jövő Csoport mégis tarthat megemlékezést a Terror Háza előtt.

Október 15.
A Terror Háza előtt az SZDSZ – Új Generáció antifasiszta tüntetést tartott. A Magyar Jövő Csoport nem tartott megemlékezést, vezetőjének tíznapos elzárását megerősítette a másodfokú bíróság. A Fidesz-MPSZ a budai várban a nyilas terror áldozataira emlékezett.

Október 16.
Hiller István váltotta Kovács Lászlót az MSZP elnöki posztján. A párt kongresszusa elfogadta az új alapszabályt és az Új szociáldemokrácia programot.

Az MDF országos választmánya felszólította Lezsák Sándort és Balogh Lászlót, hogy három napon belül hagyja el a pártot és annak parlamenti frakcióját, különben kizárják őket.

Október 17.
Zuschlag János lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról a Terror Háza előtt tett kijelentése miatt.

Október 18.
A választási eljárásról szóló törvény módosításával lehetővé vált a külföldön élő magyar állampolgárok részvétele is a szavazásokon.

Az MDF Lakitelek-csoportjához tartozó parlamenti képviselők nem vonták vissza a Szili Katalin házelnökhöz küldött, Herényi Károly frakcióvezető leváltását kérő dokumentumot. A házelnök az ügyrendi bizottságot kérte fel a helyzet értékelésére.

Október 25.
Az SZDSZ támogatja a 2005. évi költségvetést.

Október 26.
Az Alkotmánybíróság szerint ügydöntő népszavazás tartható a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én.

Október 27.
Az MDF frakciója kizárta Lezsák Sándort és Balogh Lászlót.

A kormány utasította az ÁNTSZ-t, hogy vonja be a forgalmazott pirospaprikát.

Október 28.
A Fidelitas privatizációra irányuló népszavazási indítványát jóváhagyta az Országos Választási Bizottság.

Október 29.
Rómában a 25 tagállam állam- és kormányfői aláírták az Európai Unió alkotmányos szerződését.

Dávid Ibolya nyílt levélben szólította fel Orbán Viktort az MDF belügyeibe való be nem avatkozásra.

November 1.
A Magyarok Világszövetsége a budapesti Batthyány téren nagygyűlést tartott, ahol a kettős állampolgárság megszavazására szólított fel.

November 2.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kettős állampolgárság elvetését javasolta a népszavazáson a határon túli magyarok érdekében napirend előtti felszólalásában.

Orbán Viktor Dávid Ibolya levelére reagálva kijelentette, hogy a Fidesz-MPSZ eddig sem avatkozott az MDF belügyeibe.

A Fidesz-MPSZ elnökségének döntése értelmében a párt támogatja a sorkatonaság megszüntetéséhez szükséges alkotmánymódosítást.

November 3.
Leszerelt az utolsó sorkatona is, Magyarországon 136 év után megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat.

November 4.
José Manuel Barroso Kovács Lászlót jelöli az adóügyi biztosi posztra. Orbán Viktor kijelentette, hogy Kovács Lászlót az általános brüsszeli vélemény alkalmatlannak tartja a biztosi posztra.

November 5.
A Ringier Kiadói Kft. megszüntette a Magyar Hírlapot.

November 7.
Orbán Viktor egy interjúban Gyurcsány Ferenc 2004. november 2-i napirend előtti felszólalására reagálva kijelentette: nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke az, aki a kettős állampolgárság elutasítására buzdít.

November 8.
A parlament megszavazta a kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséhez szükséges alkotmánymódosítást.

Szili Katalin házelnök jóváhagyta Balogh László és Lezsák Sándor MDF-frakcióból történő kizárását. Tiltakozásul Csampa Zsolt, Ékes József, Fülöp István, dr. Medgyasszay László, Németh Zsolt, Pichler Imre László és Püski András is kiléptek a frakcióból. Az MDF frakciója feloszlatta magát, majd bejelentette újjáalakulását.

November 10.
Az MDF elnöksége az egészségügyi privatizáció és a kettős állampolgárság támogatása mellett tette le voksát.

November 14.
Eredménytelenül végződtek a szécsényi és soproni időközi országgyűlési képviselő-választások. A legtöbb szavazatot mindenhol az Fidesz-MPSZ jelöltje kapta.

November 15.
Az Országgyűlés nem szavazta meg az iraki magyar misszió mandátumának meghosszabbítását.

November 16.
Az Európai Parlament szakbizottsága támogatta Kovács László vám- és adóügyi biztosi jelölését.

November 17.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy az MSZP kettős állampolgárságot és kórház-privatizációt elutasító kampányfüzetét egy székelyudvarhelyi nyomdában állították elő. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint pártja nem rendelt ilyen szolgáltatást a székelyudvarhelyi nyomdától.

November 18.
Az Európai Parlament megszavazta a Barroso-bizottságot, amelyben Kovács László a vám- és adóügyekért felelős biztos.

Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte, hogy 2004. november 17-i nyilatkozatának idején még nem volt tudomása arról, hogy a párttal szerződött vállalkozás egy székelyudvarhelyi nyomdában készítteti el a kampányfüzeteket.

A Fővárosi Bíróság megszüntette az MDF-ből kizárt képviselők által az Országgyűlés ellen indított pert, mivel az Országgyűlés nem perelhető.

November 22.
A Magyarok Világszövetsége az MSZP két nemre bíztató kampányfüzete miatt feljelentette a pártot, mivel az a kettős állampolgárság ügyében szóróanyagával félrevezeti a lakosságot.

A Fidesz-MPSZ a soproni választási bizottsághoz fordult, mivel szerintük az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje, Kránitz László vásárlási utalványok kampányidőszak alatti osztogatásával befolyásolta a választópolgárokat.

November 23.
Az SZDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az átvilágítást a közszereplők szélesebb körére terjesztenék ki.

Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte, hogy a párt tudomása szerint a szécsényi fideszes jelölt, Nagy Andor műszaki cikkek óvodáknak és iskoláknak történő adományozásával próbálta befolyásolni a szavazókat a kampányidőszakban. A Fidesz-MPSZ szerint rágalomhadjárat indult.

November 24.
A kormány döntése értelmében 2004. december 31-ig haza hívják a magyar katonákat Irakból.

Visszalépett Kránitz László, az MSZP soproni országgyűlési képviselőjelöltje.

Újra megjelent a Magyar Hírlap.

November 25.
A Fidesz-MPSZ közleménye szerint Nagy Andor képviselőjelölt egy olyan iskolának adományozott DVD-lejátszót, amelyet korábban kiraboltak.

November 26.
Kuncze Gábor a népszavazással kapcsolatos televíziós vitára hívta a parlamenti pártokat. Az MSZP és az MDF nyíltnak mutatkozott az SZDSZ elnökének felhívására. Orbán Viktor válaszlevelében Kuncze Gábor figyelmét arra hívta fel, hogy a vitát nem a pártok között, hanem a Magyar Állandó Értekezlettel és az egészségügyi dolgozókkal kellene megszerveznie.

November 27.
Az összetartozás napja címmel a Fidesz-MPSZ a kétigenes szavazást szorgalmazó kampányrendezvényt tartott a Városligetben.

Gyurcsány Ferenc egy szocialista rendezvényen arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság kérdésében a jövő felé kell nézni, és nem a múlton búslakodni.

November 28.
A szécsényi időközi országgyűlési képviselő-választás második fordulóján Nagy Andor, a Fidesz-MPSZ jelöltje szerzett parlamenti mandátumot.

November 29.
Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek az MNB alelnökeit érintő jegybanktörvényi módosítását további megfontolásra.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a népszavazáson mindkét kérdésre nemmel szavaz, és erre buzdítja a szavazópolgárokat is.

December 5.
Az országos népszavazás mind a kettős állampolgárság, mind a kórház-privatizáció kérdésében eredménytelen volt.

December 7.
A Magyarok Világszövetsége választási csalások miatt tett panaszt az Országos Választási Bizottságnál.

December 8.
Hiller István pártelnök bejelentette, hogy az MSZP támogatja az 1944 és 1990 közötti állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalát.

A kormány döntése értelmében 2005-ben is jelen lesznek magyar katonák Irakban, de csak szállító feladatot látnak el.

December 11.
A Magyarok Világszövetsége szerint több szavazókörben tévesen regisztrálták az igen és nem szavazatokat a népszavazási eredmények összesítésekor, ezért a szövetség a bírósághoz fordult.

December 14.
A Legfelsőbb Bíróság a Magyarok Világszövetsége beadványa alapján megsemmisítette a 2004. december 5-i népszavazás eredményét, és a szavazatokat 1154 szavazókörben ellenőrizni kell.

December 18.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a pápai audiencián közölte II. János Pál pápával, hogy sérelmezi a magyar katolikus egyház nyilvános állásfoglalásait. A Fidesz-MPSZ kijelentette, hogy arcátlanságnak tartja a miniszterelnök kijelentését.

December 20.
A Fidesz-frakció megszavazta Hende Csaba 2004. december 23-tól érvényes frakciótagságát.

December 27.
Mádl Ferenc köztársasági elnök az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a közbeszerzési törvény módosítását, mivel az véleménye szerint ütközik az uniós közbeszerzési szabályokkal.

December 28.
Az 1154 szavazókörben a bizottságok befejezték a 2004. december 5-i népszavazás szavazatainak újraszámolását. Az OVB a beérkezett jegyzőkönyvek alapján azonban a 2004-es évben már nem tud végleges eredményt hirdetni, mivel a Magyarok Világszövetségének OVB-be delegált tagja szabadságát tölti.


MOST PEDIG JÖJJENEK A BOTRÁNYOK !


Balhék, botrányok, blöffök !

Mottó: Matematika érettségi feladat. Tegyük fel, hogy, egyszerre indul A településről Joszip Tot és B településről Kaya Ibrahim. Hány órakor találkoznak, a vecsési számlagyár bejáratánál, ha egy dakota közmondás szerint Kulcsár Attila és az Simicska Lajos közös testhőmérséklete nem haladhatja meg a Schleht Csaba által egyetlen nap alatt értékesített Fidesz közeli fantomcégek által hátrahagyott köztartozások napi középértékét? (Dolomitban számolva).

Az Implom Józsefről elnevezett helyesírási versenyen a középiskolásoknak a következő összetett mondatot kellett minél kevesebb helyesírási hibával leírniuk: „Ezért fogadta olyan lelkesedés a borostás arcú fiatalembert, Orbán Viktort 1989-ben, amikor Nagy Imrének és társainak újratemetésén felhívta a figyelmet a szovjet csapatok kivonásának időszerűségére.”
(2002. január)

29, magát szenátorként aposztrofáló fideszes országgyűlési képviselő, egy kisgazda politikus, valamint három államtitkár, köztük Selmeczi Gabriella, levelet írtak befolyásos washingtoni szenátoroknak azért lobbizva, hogy a Lockheed Martin fegyvergyár egyik vezetőjét, Joseph M. Jones-t nevezzék ki az USA budapesti nagykövetének. Selmeczi és államtitkár társai a botrány kirobbanása után azonnal lemondtak posztjukról.
(1999)

1992. október 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök - volt 56-os halálra ítélt – nem tudott beszélni a tömeg előtt, mert bomber dzsekis, fasiszta kopaszok belefojtották a szót. Az akkor még viszonylag új Magyar Köztársaság belügyminiszterének, Boross Péternek ehhez a gyalázathoz mindössze annyi szava volt, hogy ezek a fiúk nem akartak rosszat, ráadásul a bomberdzsekit zekének nevezte, amit, szerinte divatból viselnek ezek a fiúk, mert így szeretnének imponálni szeretnének a lányoknak.
(1992)

Horn Gyula miniszterelnök augusztus 20-án bejelentette, hogy: kormánya a vagyonadó bevezetését fontolgatja. Másnapra kiderült, hogy a bevezetést nem a kormány fontolgatja, hanem Horn Gyula.
(1994)

Göncz Árpád köztársasági elnök Fe­hér­vá­ron meg­szem­lél­te az elé­je fel­so­ra­koz­ta­tott ren­dő­ri ál­lo­mányt, va­la­mint an­nak fel­sze­re­lé­sét. A köz­tár­sa­sá­gi el­nök mér­sé­kelt lel­ke­se­dés­sel le­gel­tet­te sze­mét a ko­rai hat­va­nas évek Szov­je­tu­ni­ó­já­nak csúcs­tech­no­ló­gi­á­ját je­len­tő szol­gá­la­ti Zsi­gu­li­kon. Már-már a nyug­ta­lan­ság ap­ró je­lei kezd­tek mu­tat­koz­ni az ál­lam­főn, ám a he­lyiek meg­nyug­tat­ták Ár­pi bá­csit: az ela­vult Zsi­gu­lik he­lyett a kö­ze­li jö­vő­ben szol­gá­la­ti bi­cik­li­ket és mo­pe­de­ket ál­lí­ta­nak csa­ta­sor­ba.
(1995)

Csurka István drámai hangon szólította fel híveit: egy hónapig ne fizessék a villamos áramot és - ugyancsak egy hónapon keresztül -, ne vegyenek jegyet a villamoson.
(1995)

Izsó Mihály kisgazda képviselő bejelentette, hogy tiltakozásul a kormányzat idegenszívű politikája ellen, ülősztrájkba kezd a parlamentben. Izsó úr az ülősztrájkot saját parlamenti székében készül lefolytatni. A honatya csupán azt kéri, hogy hagyják nyitva éjszakára a plenáris üléstermet, valamint az egyik mosdót.
(1996)

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata fórum elnöke pártja családpolitikai fórumán költői képben vázolta fel pártja célkitűzését: e szerint a Magyar Demokrata Fórumban meg van az akarat, hogy áldott állapotba hozza a nemzetet, és megszülethessen az új Magyarország.
(1996)

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal megválasztása után az országgyűlésben bejelentette, hogy a Horn kormány idején őt és pártársait a titkosszolgálat állami pénzen, törvénytelenül megfigyelték. Néhány évvel később „A Legfelsőbb Bíróság - az elsőfokú bíróság döntésével egyezően - kimondta, hogy nem volt megfigyelési ügy, tehát Orbán Viktor ex-miniszterelnök 1998. augusztus 25-én tett kijelentésének nincs valóságalapja. Sem az országgyűlési bizottság, sem a Legfőbb Ügyész nem volt képes bizonyítani még azt sem, hogy akár hasonló eset is történt volna.”

Alsószentmártonban 231-en jelöltették magukat önkormányzati képviselőnek. A kis dél-dunántúli faluban mintegy 900-an laknak, azaz a település lakói közül minden harmadik a köz szolgálatában szeretné tölteni mindennapjait. Idővel azután fény derült az alsószentmártoni csoda titkára: minden, önkormányzati képviselőségre pályázó jelölt fejenként 2000 forintot kap kampány célra. Amint azt a helybéliek elmondták, különösen karácsony előtt jön jól ez az összeg.
(1998)

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke az MDF XI. kerületi székházában rendezett beszélgetésen Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövetasszony beszédét brekegésnek nevezte. „Idejön valaki, aki két hónapja sincs itt, és ebben a pillanatban antiszemitizmusról brekeg" - mondta Kondor, miközben tartózkodott a politikai közszerepléstől.
(2001)

A Magyar Narancs júniusi számában Tamás Gáspár Miklós lemiépesezte Bakács Tibor Settenkedőt, amiért az azt írta Bokros Lajosról: gyűlöli a saját népét és fajtáját. Bakács Tibor Settenkedő válaszcikkének azt a címet adta: Tamás Gáspár Miklósnak. A cikk viszonylag szűkszavú, mindössze két szóból áll: hülye vagy.
(1995)

A Millenáris Park volt igazgatója nem egészen egyévi munkaviszony után 32 milliós végkielégítést kapott, ráadásul még a szolgálati autóját is elvihette.
(2002)

A Fidesz 110 millióval tartozik a Magyar Postának. Ez a tartozás úgy keletkezett, hogy a Posta a választások második fordulója előtti napon soron kívül kipostázta 3 millió magyar polgárnak Orbán Viktor levelét.
(2002)

Orbán Viktor a választások első – elveszített - fordulója után a Magyar Nemzet, a Demokrata és a Heti Válasz előfizetésére buzdított.
(2002)

Orbán Viktor kormánya néhány nappal a Medgyessy-kormány hivatalba lépése előtt – tehát jó egy hónappal a választások második fordulója után! – százmillió forintot ítélt oda Felsőmocsoládnak, sportcsarnok építésére.

Felsőmocsolád egy közel 500 – ejcsd: ötszáz – fős falu, Kaposvár és Lelle között. A településen gáz nincs, csatornáról még csak álmodni sem mernek az ottani álmok álmodói.
(2002)

Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről kiderült, hogy D-209-es volt. A kormányfő az egypártrendszer idején nem III/III-as ügynök, tehát besúgó, hanem III/II-es elhárító tiszt volt.
(2002)

2002 februárja és júliusa között, azaz a választási kampányban, illetve a választások után, de még Orbánék regnálása idején, az akkori Miniszterelnöki Hivatal 415 millió forint összértékben bízta meg az EuroAtlantic nevű céget fideszes politikusok beszédeinek írására.
(2002)

Aznap, amikor a rendőrök kihallgatták volna, az ügyészség, minden előzetes bejelentés nélkül elszállította és kihallgatta Rejtő E. Tibort. A letartóztatásban lévő bankvezért, akinek a napokban újították fel százmillióért a házát, zavarták a helyiségben lévő svábbogarak.
(2003)

Ron Werber április 9-én az MSZP az aktivistái számára kampányfelkészítő tréninget tartott. Nagy szarban vagyunk, közölte Werber az egybegyűltekkel, s mint később kiderült, az Index munkatársának jóvoltából, mindenki mással. A Fidesz, mondta Werber, szinte minden területen jobb az MSZP-nél. Ugyanezen a rendezvényen Tóbiás József pártigazgató az aktivistákkal a következőt közölte: ezen a meccsen nem osztanak fair- play díjat. Nem érdekelnek az etikai és választási kódexek, mondta, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük.
(2003 április)

B. Zoltán, a Barangó művésznévre hallgató egykori punkzenész, a Tilos Rádióban meghökkentő kijelentésre vetemedett: a kiváló Barangó azt találta mondani, hogy „kiirtanám az összes keresztényt”. Barangó, mint utóbb kiderült, ittas volt.
(2004)

M. Giorgio Richárd a Barangó-ügy kapcsán szervezett, Tilos Rádió előtti tüntetésen elégetett egy izraeli zászlót.
(2004)

Gyurcsány Ferenc viccesen, arab terroristáknak nevezte a magyar válogatott ellen játszó szaúd-arábiai futballistákat.
(2004)

Miután szeptember 11-én terroristák, több ezer ártatlan ember halálát okozva, Amerikában ledöntötték az ikertornyokat, Csurka István azt írta a Magyar Fórumban: Amerika csak azt kapta, amit megérdemelt.
(2001)

Görgey Gábor író, aki korábban kulturális miniszter is volt, hétmillió forintot kapott azért, hogy a Medgyessy kormány számára tanulmányokat készítsen.
(2004)

Orbán Viktor miniszterelnök egy negyvenfős, üzletemberekből, bankvezérekből álló társasággal együtt Kanadába utazott. Orbán és a többiek számára a magyar külügy költségvetéséből – ez a megjelölés az adófizetők pénzét takarja – mintegy 40 belépőjegyet vásároltak, alig valamivel több, mint félmillió forintért. Csupán a történelmi hűség kedvéért: a jégkorong meccset a kanadai Molson Centre nevű jégstadionban játszották, a két mérkőző csapat pedig a Montréal Canadien és a New York Rangers voltak.
(1999 októberében)

Orbán Viktort díszdoktorrá avatták a Boston melletti Tufts egyetem Fletcher School nevű jogi és diplomáciai akadémiáján. A miniszterelnök 32 millió forintért bérelt különgépen utazott, hogy átvegye a kitüntetést.
(2002)

Orbán Viktor a napokban tett nyilatkozatában tagadta, hogy miniszterelnökként tervezte a Tokaj Kereskedőház privatizációját. Az Élet és Irodalom legújabb számában közölt jegyzőkönyv-részlet szerint azonban az állami tulajdonú részvénytársaság "fideszes" kiárusítását csak a 2002-es kormányváltás akadályozta meg. Az ÉS dokumentumai szerint Orbán feleségének üzlettársai a közös cég fejlesztése érdekében más állami ingatlanok megszerzésére is pályáztak volna, Orbán azonban politikai botránytól tartott.
(2005)

Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója az SZDSZ tisztújító gyűlésén alaposan belecsapott a lecsóba. A színi-direktor Orbán Viktort Tokaj hímvesszejéhez hasonlította, aki, így Székhelyi, szerte az országban csöpögteti a nektárját.
(2005)

Orbán Viktor Tusnádfürdőn tartott előadásában azt mondta, hogy a magyar baloldal, amikor csak tehette, rátört a saját nemzetére.
(2005)

Vikidál Gyula Pozsonyban a Déjà Vu nevű klubban az ott megjelent fiataloknak elmagyarázta, hogy valójában mit is jelent a mostanság sokat emlegetett dákoromán elmélet. Azt jelenti, mondta két dal között Vikidál, hogy a farkasnak nem két, hanem három gyereke volt: Romulus, Remus és Romanus. De mivel csöcséből (sic!) csak kettő volt, így Romanust az apja szoptatta. Innen a dákó elnevezés.
(2005)

A köztársasági elnökválasztáson Layer József képviselő, a Fidesz hajdúhadházi képviselője, máig tisztázatlan körülmények között, a szocialisták jelöltjére, Szili Katalinra szavazott volna. Azazhogy szavazott is Szilire, de a szavazólapot már nem tudta bedobni az urnába: Kósa Lajos utolérte a Joe bácsinak nevezett kollégát, s még mielőtt az idősebb frakciótárs valamilyen meggondolatlanságot elkövethetett volna, kiragadta a kezéből a szavazólapot.
(2005)

Aki azt akarja, hogy fiúgyereke egy szakállas bácsitól szerezze első szexuális élményét, az szavazzon az SZDSZ-re.
(Semjén Zsolt, 1995)

A Fidesz, máig meg nem nevezett munkatársai, betörtek a szocialisták szerverére és onnan 11 órán keresztül adatokat töltöttek le.
(2006)

Kiderült, amit sokan sejtettek: a Fidesz, és a miniszterelnök lejáratására létrehozott Magyar Vizsla című kampánylap között kapcsolat van. A Fidesz először tagadta, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb hazugságnak nevezte a bejelentést, később elismerték, hogy ők tették.
(2006)

Orbán Viktor arra bíztatta szimpatizánsait, hogy április 23-án, a szavazás napján keressék fel a rájuk bízott embereket, kérdezzék meg őket, hogy voltak-e már szavazni, és ha nem, akkor vigyék el őket.
(2006)

Sólyom László köztársasági elnök a március 15-i ünnepélyes díjátadáskor nem fogott kezet Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökével.
(2006)

Szabad György, a Magyar Köztársaság első szabadon választott parlamentjének elnöke sem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.
/2006)

Bátor tettre vetemedett a minap a lengyel elnök, a sztrájkszervező villanyszerelőből politikai potentáttá avanzsált Lech Walesa. Felszólította a lengyeleket, hogy miután ő maga nem ért egyet a kormány által elfogadott adórendszerrel, ne fizessenek jövedelemadót. S hogy tettének nyomatékot adjon, bejelentette: ő maga sem fizeti meg adóját!
(1994)
Egyenlőre ennyi, a többi évet még össze kell állítanom, de igérem hogy az is meglesz.