Romaellenes akciók miatt aggódik az EP

Betűméret: Kicsi: Nagy: roma holokauszt társadalmi elismertetése az egyik kulcskérdés, hogy az Európai Unió megfelelően kezdjen foglalkozni e kisebbség helyzetével, múltjának kutatásával - hangzott el kedden az Európai Parlamentben szervezett konferencián, amelyen a részvevők aggodalommal szóltak a romák elleni agresszió növekedéséről, s ezzel összefüggésben a szélsőjobb térnyeréséről. – Európa sok országában megerősödtek a szélsőjobboldali mozgalmak, amelyek a kisebbségek elleni gyűlöletkeltés, a kirekesztés szószólói. Amikor a roma holokausztra emlékezünk, nem csak a történelmet idézzük föl, hanem fölhívjuk a figyelmet a népirtáshoz vezető ordas eszmék veszélyére - hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, aki Cornelia Ernst német és Catherine Gréze francia képviselőtársával együtt e kérdésről tartott konferencia szervezője volt. Az előadók egyöntetűen arról beszéltek, milyen fontos lenne a roma holokauszt társadalmi elismertetése, mert csak ennek révén lehet egyáltalán megérteni az egész Európát érintő, emberi jogi, gazdasági problémákat. Mint Daróczi Ágnes újságíró, holokauszt-kutató ezt tömören megfogalmazta: számos európai országban úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy nem csak a zsidókat, hanem a romákat is megtizedelte a holokauszt. Az Európai Parlamentben, és a magyar Országgyűlésben is vannak olyan pártok, amelyek a kollektív bűnösség, az apartheid propagandistái – tette hozzá. - Sok helyen, így Magyarországon is, a rasszizmust, a romákkal szembeni diszkriminációt normálisnak tekintik – mondta Daróczi Ágnes. Erre utalt Romani Rose, a németországi roma tanács elnöke is, aki szerint épp ez a tudatlanság, közömbösség teszi lehetővé, hogy a balkáni háború idején Németországba menekült romákat visszaküldjék Koszovóba, a Németországban született gyerekeket kiszakítsák a számukra természetes környezetből, iskolákból, és Koszovóban gettókba zárják őket. Hozzátette: a gazdasági válság is most különösen sújtja a romákat, az ellenük elkövetett támadások száma növekszik, főként Dél- és Kelet-Európában, a gyűlöletet keltő és népirtást hirdető internetes portálok működését pedig nem lehet betiltatni. Frédo Lévy, az utazók – a vándorló életmódot folytató – romák nevében emlékeztetett például az Olaszországban érvénybe léptetett korlátozásokra. E megkülönböztetés évszázados hagyományaira, európai gyökereire hívta fel a figyelmet Alain Reyners, a Louvain-i Egyetem professzora, aki úgy fogalmazott: a népirtás, a roma Holokauszt társadalmi és olykor politikai elismertetésének egyik akadálya az, hogy a romákra nem mint népcsoportra tekintettek, hanem mint antiszociális, bűnöző csoportra, „kik megérdemelték a büntetést”. Bár pontos adatok nincsenek az áldozatok számáról, tény, hogy a zsidókkal együtt a romákat is a végső megoldás alanyává tette a Harmadik Birodalom. Lakatos Elza, a magyarországi Roma Sajtóközpont munkatársa a roma holokauszt túlélőit bemutató könyvsorozatot és a Holokauszt Dokumentációs Archívumot mutatta be, amelyek célja, hogy az iskolai oktatásban is helyet kapjanak ezek a személyes történeteken nyugvó történelmi tények. Az Európai Parlamentben összegyűlt hallgatóságnak elmondta: Magyarországon is radikalizálódnak egyes társadalmi csoportok, amelyek a romákat kiáltják ki bűnbaknak a gazdasági válság közepette, s az utóbbi két évben ez erőszakra, gyilkosságokra vezetett, „hat ártatlan roma ember, köztük egy ötéves gyerek halt meg”. – Az ilyen jellegű konferenciák segíthetnek abban, hogy szembenézzünk a múlttal, és levonjuk belőle a következtetéseket. A holokauszthoz a rasszizmus, a fékevesztett idegengyűlölet, egyes népcsoportok nyílt, hátrányos megkülönböztetése vezetett – hangoztatta Göncz Kinga. A tanácskozás nyitányaként Salamon András magyar filmrendező Alkony című, Magyarországon forgatott rövidfilmjét mutatták be, amely egy bódéváros hajléktalan és szegény lakóinak és a megfélemlítésükre fölvonuló motoros banda tagjainak drámai szembenállását örökíti meg. A nyolcperces alkotásnak az Európai Parlament brüsszeli székházában volt a világpremierje. C-PRESS - Népszabadság Online Vajon miért nem akarják sehol befogadni vagy integrálni a cigányokat ? Érdekes az a tény, hogy a nálunk jobb helyzetben lévő, és itt a gazdasági helyzetet értem, sem tudják integrálni a cigányokat. Vajon miért nem ? Esetleg azért, mert a cigányság maga sem hajlandó integrálódni ? Esetleg azért mert a dicső cigánykultúra számára az integráció az életmódjuk feladásával járna ? Esetleg akkor véget kéne vetniük az eddig folytatott pénzszerzési gyakorlatnak ? Esetleg dolgozniuk kéne ? Esetleg onnantól nem tudnának sírni.ríni az elnyomatásról ? Esetleg véget érne a segélyekért való ácsorgás ? Gönc Kinga lakott már cigánytelepen ? Van rokona a cigányok között ? Esetleg volt cigányszeretője hogy ennyire ismeri a cigányokat, esetleg ő is cigányszármazású ? Ha nem, akkor honnan ért ennyire a cigányproblémákhoz ? Hogyan érti meg a "cigánykultúrát" ? Esetleg jól jövedelmez neki ez a fajta cigányféltés ? Vajon a magyarokat miért nem védi a gyilkoscigányoktól ? Az nem hoz neki helyet az EP-ben ? Esetleg lerasszistáznák ? Komolyan e veszik még Gönc Kingát a magyarok ? Vagy már rég nevetségesé vált azon állampolgárok számára, akiknek bőséges tapasztalatuk van a cigánysággal kapcsolatban ? C-Press, C-Press, fogsz e valaha is normális cikket kiadni az oldaladon ?