A röhejes Helsinki Bizottság !

A Büntető Törvénykönyv szigorítása szakmailag megalapozatlan, nem hatékony és alkotmányellenes


A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPP-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne.

A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.







1. Nem igaz, hogy a bűncselekmények száma drasztikusan emelkedett

A társadalom egy részének szigorítás iránti elvárásai szakmailag semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását. A javaslat kiindulópontja a bűnözés nagyarányú növekedése, ez azonban megalapozatlan kiindulópont, a statisztikák szerint ugyanis 1999 óta folyamatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma (600 ezerről 400 ezer bűncselekmény/év). Az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem nőtt. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent.

2. Nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét

A büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére, hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja.

3. Nem igaz, hogy a módosítás elrettentő hatású lesz

A javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést – jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére. A példaként említett Egyesült Államok, ahol működik a „három csapás”, éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra.

4. Nem igaz, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja

A Legfelsőbb Bíróság a középmérték alkalmazásával kapcsolatban kimondta, hogy a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést (BH 2001.354).

5. Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek

A javasolt módosítás egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve.

Látszik hogy a Helsinki Bizottságnak annyi érzéke van a magyarországi helyzethez, mint az elefántnak a baletthez !

Kezdjük az első pontal. Menjenek le a nagytudásuak vidékre, és kérdezzék meg az ott élőket erről ! Nem valószínű hogy osztanák a nézeteiket, esetleg valamelyik gazda, amelyiknek már ellopták mindenét, vasvillával magyarázná el a helyzetet a sok okosoknak ! Hány esetet írjak le nektek okostónik, hány cikket illesszek be a szavaitok megcáfolására ? Hülyeséget ne beszéljetek, csak magatokat alázzátok meg, könnyű úgy dumálni, hogy nem vagytok tisztában a vidéki helyzettel !

Azért nem emelkedett jelentősen a bűncselekmények száma, mert a kisebb lopások nem kerültek be ebbe a statisztikába, illetve ezeket a bűncselekményeket a szabálysértési kategóriába soroltatták a szocik, így kozmetikázva ki a bűnügyi adatokat, javítva a bűnügyi statisztikát ! Ezek a lopási bűncselekmények nem haladták meg a húszezer forint értékhatárt ! De a sok okos Helsinkis menjen csak le vidékre, és kérdezze meg a lakosságot, vajon miért nem művelik a határba a földjeiket, rögtön meg fogják kapni rá a választ, esetleg kérdezzék meg a vidéki öregeket a keleti megyékbe hogy vajon miért nem tartanak már aprójószágot, nevesítve tyúkot, kacsát, libát, rögtön megfogják arra is kapni a választ ! Azért mert ellopják a cigányok ! Ezek után még van bőr a képükön azt állítani hogy csökkent a bűnözés ! Akkor önök tudatlanok, és abba pofáznak bele amit nem tudnak, vagy esetleg a Marson élnek ! Az emberölések száma is csökkent ? Nem vagytok magatoknál ? Esetleg megzápult az agyatok, hány emberölést soroljak fel ? Szándékos emberöléssel jöttök ? Ezek szerint a gyilkosság nektek csak a szándékos gyilkosságot jelenti ? Amit pedig nem előre terveztek el, például Szögi esetleg Cozma gyilkosság, azok nem is gyilkosságok ? Érdekes egy emberkék vagytok, annyi szent ! Szerintem jobb lenne ha nem okoskodnátok !

Most következzen a második pont !

2. Nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét

Dehogynem, elég csak belegondolni abba, hogy nem lesz értékhatára a lopásnak ! Esetleg az ilyen Kozák Rajmund félék nem ússzák meg a gyilkosságot felfüggesztettel ! Ehhez sem értetek ! Akkor meg minek vagytok ? A Kolompárok még négy lopás után is vígan grasszálnak az utcákon, és újabb bűncselekményeket követnek el, de ha már az elsőnél sittre vágják őket ? Ebbe vajon miért nem gondoltatok bele azzal a nagy eszetekkel ? Szerintetek, javulni fog a lakosság biztonságérzete, ha azt látják hogy Kolompárt elviszik az első bulija után, és nem tud második balhét csinálni ?

3. Nem igaz, hogy a módosítás elrettentő hatású lesz

Dehogy nem ! Majd ha a sok lopásért, garázdaságért, és az egyéb bűncselekményekért nem csak felfüggesztettet kap, akkor majd tudni fogja azt, hogy hiába rasszistáza a rendőröket és a bírókat, akkor is megkapja a jogos letöltendőjét ! És ha egy gyilkosságért nem csak 5-7 évet kap, hanem könnyen a nyakába tesznek 20 évet is, akkor majd meggondolja a dolgokat minden ilyen bűnelkövető !

4. Nem igaz, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja

Puszit ne adjunk a bűnözőknek miattatok ?

5. Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek

Alkotmányozó jogga lett a Fidesznek, mivel 2/3-dos többséggel bír a Parlamentben ! Van még kérdésetek okostónik ? Ha nincs, akkor állítsátok magatokat takarékra, a Gyurcsány kormányzás alatt sem volt valami nagy szavatok, nem is csináltatok a szájtépésen kívül semmit, így inkább most is hallgassatok, és ne a bűnözök mellett álljatok ki, ez nem vet rátok valami jó fényt ! Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel ! Bölcs mondás nektek ! Hallgatni arany !

A Helsinki Bizottság tagjai :



Tiszteletbeli elnök: prof. Komoróczy Géza
Alapító elnök: Kőszeg Ferenc

Társelnökök: dr. Kádár András Kristóf és dr. Pardavi Márta

Munkatársaink

Gál Anikó, pénzügyi munkatárs

Németh Dóra, adminisztratív asszisztens

Menekültprogram

Gyulai Gábor, programvezető

Hodinka Zsuzsa, programmenedzser

dr. Iván Júlia, jogi előadó

Szabó Tímea, programkoordinátor (Refugee Law Reader)

dr. Szántai Vecsera Orsolya, jogi előadó (Debrecen)

Gruša Matevžič, jogász

Tudor Roşu, projektkoordinátor

Rendvédelem és emberi jogok program

dr. Tóth Balázs, programvezető

dr. Moldova Zsófia, jogi előadó


dr. Novoszádek Nóra, jogi előadó


Emberi jogi tanácsadó program

dr. Rácz Dominika, jogi előadó

dr. Fazekas Tamás ügyvéd

dr. Győző Gábor ügyvéd

dr. Pohárnok Barbara ügyvéd


És végül egy adalék erről a bizottságról:


Álláspont a 2009. augusztus 22-i, szentendrei gárdistaavatásról


A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.






A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és annak részeként a Magyar Gárda Mozgalmat is. Nyilvánvalóan nem lehet komolyan venni azt az érvelést, hogy az „Új Magyar Gárda Mozgalom” nem azonos a feloszlatott mozgalommal. Ennek ellenkezőjét maguk a vezetők és résztvevők teszik teljesen egyértelművé többek között a névválasztással és azzal, hogy „új” mozgalmi tevékenységüket a „régi” gárdaegyenruhában folytatják.

A Büntető Törvénykönyv 212/A. §-a szerint aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet 10/C. § (1) bekezdése kimondja: aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A fentiek alapján aggálytalanul megállapítható, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetése és a mozgalomban való részvétel a hatályos magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősül.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (rendőrségi törvény) 13. § (1) bekezdése értelmében a rendőr köteles intézkedni, ha a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. E rendelkezést konkretizálja a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdése, amely kimondja: bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén, illetőleg ha ilyet hoznak tudomására, a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli.

Az intézkedési kötelezettség nemcsak közterületen, hanem magánterületen is fennáll. A rendőrségi törvény 39. § (1) bekezdése bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, illetve a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából még magánlakásba is engedélyezi a bebocsátás vagy hatósági határozat nélküli rendőri behatolást, a 40. § pedig kimondja: a rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

Mindezek miatt a Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos magyar jogszabályok alapján a rendőrséget intézkedési kötelezettség terhelte a 2009. augusztus 22-i avatással kapcsolatban – függetlenül attól, hogy az eseményt nem közterületen tartották.

Abban a kérdésben, hogy az intézkedés foganatosítása során a rendőrség a jogszabályok maradéktalan betartásával járt-e el, az eseteleges egyedi panaszok alapján, az egyedi intézkedések körülményeinek megismerése után lehet állást foglalni.

Az én álláspontom pedig a következő ! Minek ez a bizottság ? Hiányzik ez a bizottság valakinek ? Nem hinném !